Ki menti meg a német gazdaságot? Ez is a mai választás tétje

A német ipar a magas energiaárak miatt elvesztette nemzetközi versenyképességét, a Politico pedig szemügyre vette, milyen megoldási javaslatai vannak a kormányzásra esélyes német pártoknak.

A február 23-i előre hozott választásokra készülve a német pártok merőben eltérő tervekkel készülnek az ország gazdaságának helyreállítására. A németországi választási kampány heves világnézeti összecsapássá kezd válni a merőben eltérő gazdasági elképzelések miatt – írja a Politico.

Miközben a németek egyre jobban aggódnak országuk gyengélkedő gazdasága miatt – amely már a második egymást követő évben zsugorodik –, a február 23-ra kitűzött választás előtt a növekedés újraindításának kérdése válik a legsürgetőbb és legvitatottabb kérdéssé.

„Az ország veszít versenyképességéből” – mondta Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a szövetsége választási programjának bemutatásakor. „Stabil, cselekvőképes kormányra van szükségünk” – közölte. Miközben a német iparban nagyarányú elbocsátások kezdődnek, és

olyan ikonikus vállalatok, mint a Volkswagen gyárbezárásokkal fenyegetnek,

a kampányban a belpolitikai kérdések – nem az ukrajnai háború vagy Németország európai szerepe – dominálnak.

Friedrich Merz az előre hozott választás legesélyesebb kancellárjelöltje (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A választások előtt a németeket leginkább foglalkoztató kérdés a gazdaság – derült ki a német közszolgálati televízió számára készített friss felmérésből, amelyet a migráció követ.

Oroszország ukrajnai háborúja a negyedik helyen állt a listán.

Valamennyi párt a német ipari növekedés dicsőséges napjainak visszaállítására esküszik, de a megvalósítás módjára vonatkozóan merőben eltérő elképzeléseik vannak.

Friedrich Merz, a CDU vezetője, egyben a legesélyesebb kancellárjelölt a jövedelemadók jelentős csökkentését javasolja, valamint a társasági adókulcs csökkentését. Emellett csökkenteni akarja a szociális juttatásokat, amelyek szerinte visszatartják az embereket a munkavállalástól, valamint lazítani akarja a szabályozásokat. Ezek a változtatások szerinte

elősegítenék a magánberuházásokat, amelyek hozzájárulnának a gazdaság élénkítéséhez.

A fiskálisan konzervatív Német Szabaddemokrata Párt (FDP) hasonló politikai receptet fogalmazott meg, az adók csökkentését javasolva a legtöbb kereső és a vállalatok számára. A megújuló energiák támogatását is meg akarja szüntetni, miközben újjáélesztené az ország atomerőműveit.

Olaf Scholz jelenlegi német kancellár és balközép Szociáldemokrata Pártja (SPD) ezzel szemben

nagy állami beruházásokat szorgalmaz az ipari növekedés beindítása érdekében.

Scholz az amerikai inflációcsökkentő törvényhez hasonló 100 milliárd eurós beruházási alapot javasolt, és ígéretet tett arra, hogy a minimálbért 12 euróról 15 euróra emeli óránként. A cél az, hogy Németország sikeres, erős ipari ország maradjon, akár 10, 20 vagy 30 év múlva is – mondta Scholz. Az SPD adócsökkentést sürget a legtöbb kereső számára és adóemelést a gazdagok számára, ugyanakkor egy „Made in Germany” nevű juttatást javasol, amely a vállalatok eszközberuházásait a vételár 10 százalékának megfelelő közvetlen adó-visszatérítésével támogatná.

Olaf Scholz és pártja várhatóan nagy visszaesést fog elkönyvelni az előző választási eredményükhöz képest (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

A Zöldek egy „Németország Alapot” javasolnak az ország infrastruktúrájába történő beruházások finanszírozására, valamint a villamosenergia-adó európai minimumra történő csökkentésére. Az alap a párt programja szerint modern, működő és klímasemleges országot és versenyképes gazdaságot garantálna a fiatalabb generációnak, ahelyett hogy halasztott terhekkel és leromlott infrastruktúrával hagynák őket.

Közgazdászok megkérdőjelezték, hogy a tervek elég ambiciózusak-e ahhoz, hogy szembenézzenek a német gazdaságot sújtó strukturális problémákkal – az energiaigényes ipart sújtó magas energiaköltségekkel és az ország exportorientált gazdaságának alapját képező szabadkereskedelem összeomlásával.

Az is kérdéses, hogy hogyan fizetik ki a költségeket.

Mind az SPD, mind a Zöldek végső soron a közberuházások felszabadítását szeretnék elérni az ország adósságfékének reformjával, amely a strukturális költségvetési hiányt a GDP 0,35 százalékára korlátozza, kivéve vészhelyzet esetén.

A CDU ezzel szemben ragaszkodni akar ezekhez a kiadási szabályokhoz, pártprogramjában azzal érvel, hogy a ma adósságai a holnap adóemelései. Német közgazdászok bírálták a pártok terveit, mivel többet ígérnek, mint amennyit teljesíteni tudnak, Merz adócsökkentéseit különösen sok kritika érte. Közgazdászok és Merz ellenfelei becslései szerint a konzervatívok által javasolt adócsökkentések éves szinten akár 100 milliárd euróra is rúghatnak, és sokak szerint a gazdasági növekedés közel sem lesz elég erőteljes ahhoz, hogy ellensúlyozza a tervezett adócsökkentéseket. A bírálatokról kérdezve Merz azonban úgy vélekedett, hogy a döntő tényező az, hogy helyreállítsuk Németország teljesítési hajlandóságát és növekedési képességét. Akkor – magyarázta – a finanszírozási kérdések teljesen más megvilágításban fognak megjelenni.

A kampányban Alice Weidel és az AfD a CDU kihívójaként pozicionálja magát (Fotó: Maryam Majd/Getty Images)

A Politico cikkéből kimaradt Németország második legnagyobb politikai erejének álláspontja. Az Alternatíva Németországért (AfD) kancellárjelöltje a párt társelnöke, Alice Weidel lett. Az AfD gazdasági programjának fontos eleme

a munkanélküli segély rendszerének szigorítása, az autóipari korlátozások eltörlése, az adóterhek csökkentése, az energia- és szén-dioxid-adók eltörlése.

Az energiapolitikában a megújuló energiaforrások támogatásának megszüntetését, a szén- és atomenergia visszaállítását, valamint a zöld-energiapolitikából való kilépést szorgalmazzák.

Friedrich Merz  a mai választások legfőbb esélyese 1955-ben született a Sauerland nevű, dombokkal és erdőkkel tarkított nyugat-németországi régióban. Családja katolikus és konzervatív beállítottságú volt, ő maga pedig még gimnazistaként 1972-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata Unióhoz, a CDU-hoz. Jogot tanult, rövid ideig dolgozott bíróként, majd ügyvédként és vállalati jogászként is tevékenykedett, és kiterjedt üzleti kapcsolatokra tett szert.

Merz portréja alapján a megszokások és az elköteleződés emberének tűnik. Már több mint 50 éve tagja a CDU-nak, a politikai karrierje országosan ismert részét pedig 35 évvel ezelőtt az Európai Parlament képviselőjeként kezdte 1989-ben. Friedrich Merz felesége, Charlotte Merz maga is jogász, aki a bírói hivatást választotta. A házaspár több mint 40 éve él együtt, és három közös gyermekük született. Charlotte Merz korábban nyilatkozta, hogy házasságukat mindig is a kölcsönös támogatás jellemezte: amikor férje politikai vagy üzleti elfoglaltságai miatt kevesebb időt töltött otthon, Charlotte alkalmazkodott ehhez, ugyanakkor bizonyos időszakokban a férje is próbált több szerepet vállalni a család életében.

Meggazdagodott, miután parkolópályára került, majd megújult ambíciókkal tért vissza

1994-től a német parlamentben, a Bundestagban folytatta. Nemcsak 198 centijével magasodott párttársai fölé, de képességeiben is. Gyorsan emelkedett a ranglétrán: a CDU/CSU frakcióvezetője lett, ám a párton belüli hatalmi harcokban alulmaradt Angela Merkellel szemben, aki aztán igyekezett őt minden fontos pozícióból kiszorítani.

Ez a vereség hosszú időre megpecsételte politikai karrierjét. Merz 2009-ben visszavonult, és a következő évtizedben főleg a magánszektorban tevékenykedett. Neve ekkor a német nagyvállalati szférában – különösen a BlackRock német leányvállalatánál – tűnt fel, ahol felépítette anyagi egzisztenciáját is. Mindez azt eredményezte, hogy mára multimilliomosnak számít, ám saját bevallása szerint közel áll a középosztályhoz, amit sokan megkérdőjeleznek.

Az ezredfordulókor még komoly vetélkedés zajlott Friedrich Merz (b) és Angela Merkel (j) között, amely az utóbbi győzelmével zárult (Fotó: Getty Images)

Angela Merkel meggyengülésével politikai ambíciói feltámadtak. A volt kancellár 2018-as pártelnöki lemondása után újra és újra elindult, hogy ő szerezze meg a tisztséget. Bár először többször is kudarcot vallott a Merkelhez nagyon közel álló utódokkal (Annegret Kramp-Karrenbauerrel, majd Armin Laschettel) szemben, 2022-ben végül megkapta a CDU vezetését. Azóta igyekszik egységet teremteni a párton belül, és egy határozottabb jobboldali irányvonalat képviselni.

Miben képvisel mást az eddigiekhez képest?

Friedrich Merz nézeteit gyakran jellemzik régi vágású konzervatívként és piacpárti reformerként. Magabiztosan beszél arról, hogy Németországot újra az európai gazdaság motorjává tenné, de azt is gyakran hangoztatja, hogy véget vetne a stagnálásnak és visszaszorítaná a túlzott bürokráciát. Egyik fő vállalása az adócsökkentés, ezt pedig a szociális kiadásokat csökkentésén keresztül finanszírozná.

Bár általánosságban ő is elismeri a klímaváltozás jelentette kihívásokat, kritikus egyes klímapolitikai intézkedésekkel szemben, például túlzottnak tarthat bizonyos zöld beruházásokat, és inkább a gazdasági növekedést szolgáló reformokat helyezné előtérbe.

A nép embere szerepet nehéz lesz eljátszania

Merznek – bár a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebb kancellárjelölt – bőven akadnak gyenge pontjai a német közvélemény szemében. A rendszeres magánrepülőgép használata és vagyonos életmódja miatt tartják az átlagember problémáit nem ismerő politikusnak. A női szavazóknál és a fiatalabb generációknál is az átlagosnál gyengébb a támogatottsága.

Friedrich Merz igyekszik kifejezetten szembehelyezkedni egykori legfőbb riválisa, Angela Merkel liberális, centrista örökségével. A politikai elemzők egyetértenek abban, hogy Merz évek óta tudatosan építi a „klasszikus konzervatív” brandjét – a kommunikációjában a magánszektor megerősítésére, az erősebb belbiztonságra és a hagyományos családi értékek védelmére fókuszálva.

Jobbra is mozogna, meg nem is

Eddigi legvitatottabb lépése a nemrégiben tett kísérlet volt a bevándorlási szabályok szigorítására, amelyhez a Bundestagban az Alternatíva Németországért (AfD) támogatására is szüksége volt. Ez egy politikai tabu átlépéseként értelmezhető Németországban, mivel Németország minden pártja igyekszik teljes mértékben elszigetelni az AfD-t, így a lépése komoly hullámokat vetett. Merz váltig állítja, hogy nem akar együtt kormányozni az AfD-vel, sőt az elmúlt hetekben a közvélemény haragjától tartva többször is nagyon látványos módját választotta annak, hogy teljes mértékben kizárjon az AfD-vel való bármilyen együttműködést.

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke kezet fog a kancellárjelöltek vitaműsorában egy berlini tv-stúdióban 2025. február 16-án (Fotó: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld)

Ennek ellenére világos a stratégiája: egyre inkább jobbra mozogva igyekszik visszacsábítani a rendszerkritikus szavazókat. Kritikusai szerint ez flörtölés a szélsőségekkel, ami inkább az AfD-nek kedvezhet, míg követői úgy vélik, éppen ellenkezőleg: Merz ezzel visszaszerezheti a jobboldali érzelmű választókat, akik korábban elpártoltak a CDU-tól.

Azt ígéri, hogy meggyógyítja a német gazdaságot

Németország jelenlegi hatalmas gazdasági problémákkal küzd – magasak az energiaárak, egyre nőnek a szociális kiadások, a növekedés pedig megállt – ezért egyre többen gondolják úgy, hogy új megközelítésre van szükség. Friedrich Merz egész pedig politikai visszatérését éppen erre a narratívára építette. Célja, hogy újra egy jól működő Németország álljon Európa élén.

Merkellel szembeni múltbéli sérelmei miatt személyes ambíciói erős hátérrel bírhatnak. A 69 éves politikusnak fontos lehet, hogy revansot vegyen, ezt pedig akkor teljesítheti be a legjobban, ha elnyeri a kancellári széket.

A közelgő választások miatt nagyon sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy létrejöhet-e stabil kormány.

Ezen múlik, hogy Németország mennyire tud határozott partnerré válni az európai és a nemzetközi porondon. A választók rövidesen eldöntik, hogy régivágású konzervatív nézeteivel Merz képes lehet-e kirángatni az országot a gazdasági és politikai válságból.