Katonai célokra alakítják át a lengyel repülőtereket

A lengyel repterek polgári-katonai, kettős felhasználású átalakításáról beszélt Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter egy rádióinterjúban. Hasonló átalakítások előzőleg már elkezdődtek a katowicei és a krakkói reptereken - írja a hirado.hu.

A polgári repülőterek katonai célú modernizációját jelentette be Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel hadügyminiszter kedden – írta a The Kyiv Independent. Minden egyes repteret fel kell készíteni arra a lehetőségre, hogyha együtt kell működni a katonasággal – jelentette ki a miniszter egy rádióinterjúban.

A tervezett átalakításoknak köszönhetően a lengyel repülőterek vészhelyzet esetén közlekedési csomópontokként, evakuációs pontokként, vagy segélyezési elosztóközpontokként is szolgálhatnak a jövőben.

A miniszter beszélt arról is, hogy hasonló célú átalakítások zajlanak már a katowicei és a krakkói reptereken.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök január 15-én szorgalmazta a NATO-országok védelmi kiadásainak növelését arra hivatkozva, hogyha a szövetséges országok a lengyel ráfordításhoz hasonló mértékben fejlesztenék a hadseregeiket, akkor a NATO védelmi költségvetése tízszerese lehetne Oroszország kiadásainak.

„A GDP 1,5 százalékának védelemre fordítása nem elég”

– mondta a kormányfő, aki szerint a nagyobb arányú európai fegyverkezés az amerikai kapcsolatokon is javíthat.

Tusk január 7-én Donald Trump beiktatása előtt beszélt arról, hogy az Észak-Atlanti Szövetség országainak a nemzeti össztermék 5 százalékát kellene a hadseregre költenie, meghaladva ezzel a jelenlegi 2 százalékos célirányt. A szövetségesek közül az 5 százalékos ráfordítást többen is sokallják, a Reuters január 10-ei jelentése szerint a 3 százalékos költekezést a legtöbb ország elérheti.

Donald Trump amerikai elnök kijelentette: számára elfogadható lenne az ukrán elnök pénteki látogatása Washingtonban, hogy aláírják az amerikai–ukrán gazdasági partnerségről szóló megállapodást – írja az MTI.

Donald Trump kedden hivatali irodájában újságírók kérdéseire válaszolva arra a Kijevből származó értesülésre reagált, hogy Volodimir Zelenszkij már pénteken az amerikai fővárosba látogatna. Az amerikai elnök szerint az ukrán államfő „szeretné aláírni a szerződést”. „Egy nagy megállapodásról van szó” – fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy a dokumentum ritka ásványkincseket és „egyéb dolgokat” érint.

Megismételte, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években több százmilliárd dollárt költött az Ukrajna és Oroszország közötti harcokra, egy olyan háborúra, aminek soha nem lett volna szabad elkezdődnie.

Ismét nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy – szavai szerint – Európa mintegy 100 milliárd dollárt adott kölcsön formájában, míg az Egyesült Államok 300–350 milliárd dollárnyi összeget és katonai felszerelést küldött minden biztosíték nélkül. Az elnök kifejtette, hogy az Ukrajnával tervezett megállapodás formájában a befektetett pénznél nagyobb összeg térül majd meg az amerikai adófizetők számára.

Donald Trump a háború utáni békefenntartásra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy szükség van ilyen tevékenységre, és azt olyan formában kell megteremteni, hogy mindenki számára kielégítő legyen. Egy másik kérdésre az elnök kifejtette, hogy Ukrajna katonai támogatását hosszabb távon Európa végezheti, de az Egyesült Államok katonai jelenléte megmaradhat Európában.

Az elnök egyben szándékát fejezte ki, hogy az Ukrajnával való megállapodást követően folytatódjon a támogatás, egyben megállapította, hogy az Egyesült Államok elmúlt években nyújtott segítsége nélkül a háború „nagyon rövid időn belül véget ért volna”. A katonai eszközök szállítását illetően Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „egy ideig folytatódhat tovább, legalább addig, amíg létrejön a megegyezés Oroszországgal”, és hozzátette, hogy véleménye szerint gyorsan lehetséges a rendezés, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ezt akarja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem mérlegeli, hogy beleegyezzen-e európai békefenntartók Ukrajnába küldésébe, mert véleménye szerint ez az ötlet megtévesztés, amely Ukrajna ismételt felfegyverezését segítené elő – közölte Lavrov Katarban szerdán.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy mind ő, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja az európai békefenntartók Ukrajnában való állomásoztatásának ötletét, ha sikerül megállapodni a háború befejezéséről.

Lavrov Katarban arról is beszélt, hogy az orosz és az amerikai küldöttség csütörtökön Isztambulban találkozik ismét, hogy megvitassák, hogyan állítsák helyre a diplomáciai viszonyt.

„Megvitatjuk majd azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek az előző amerikai kormányzat törvénytelen tevékenysége következtében halmozódtak fel,

hogy mesterséges akadályokat gördítsenek az orosz nagykövetség munkája elé, amit mi természetesen viszonoztuk, és szintén kényelmetlen körülményeket teremtettünk a moszkvai amerikai nagykövetség munkája elé” – jelentette ki Lavrov újságíróknak nyilatkozva.

Moszkvának nincs nagykövete Washingtonban, amióta az előző nagykövet tavaly októberben távozott posztjáról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég közölte, hogy magas szintű munkacsoportok fognak dolgozni az országok washingtoni és moszkvai diplomáciai képviseleteinek helyreállításán az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalások részeként.

Az orosz külügyminiszter a Gázai övezettel kapcsolatban kijelentette, hogy a palesztin nép áttelepítése a területről más régiókba „időzített bomba” lenne a Közel-Kelet számára.