Ismét egy amerikai kormánygép érkezett Moszkvába

Az amerikai légierő C-37B Gulfstream típusú gépe Moszkvába repült és a csütörtök esti órákban leszállt – olvasható a Flightradar oldalán.

Ahogyan arról korábban a hirado.hu is beszámolt, kedd reggel egy Gulfstream G650ER típusú repülőgép – amit korábban Donald Trump csapata is használt – a Moszkva közelében található Vnukovo nemzetközi repülőtéren landolt. A gépről a Kreml szóvivőjét is megkérdezték, ráadásul az is kiderült, hogy egy amerikai diplomata valóban ellátogatott az orosz külügyminisztériumba kedden (bár ő valószínűleg nem a repülővel érkezett Moszkvába).

Mint ismert, Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonhívására egy nappal később, szerdán került sor. Adódik tehát a kérdés, milyen fejlemények várhatók ezúttal, hiszen ismét feltételezhetően diplomáciai küldöttség érkezett Moszkvába, amelyről azonban a Fehér Ház eddig hivatalosan nem adott tájékoztatást.

Ezúttal az Egyesült Államok légierejének tulajdonában lévő C-37 Gulfsream egy VIP utasszállító repülőgép – amelyeket a kormány és a védelmi minisztérium magas rangú tisztviselői számára készült különleges küldetések teljesítésére szereztek be – bukkant fel Oroszország légterében – írta a Portfolio.

A jármű csütörtök reggel szállt fel a Washington melletti Andrews légibázisról, majd Rotterdamon keresztül Oroszország felé repült. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi célból szállt fel a gép, illetve kiket szállított a fedélzetén.

Mechanikai probléma miatt visszafordult Marco Rubio amerikai külügyminiszter Washingtonból Münchenbe tartó repülőgépe. A külügyminiszter egy másik repülőgéppel folytatja németországi és közel-keleti útját – közölte csütörtökön a külügyminisztérium szóvivője.

Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő megerősítette, hogy a gép a Washington melletti Andrews légibázisra tért vissza. Közölte, hogy a miniszter „egy másik repülőgéppel szándékozik folytatni útját Németországba és a Közel-Keletre”.

Az Associated Press értesülése szerint

„a pilótafülke szélvédőjével kapcsolatos probléma” merült fel körülbelül 90 perccel a felszállás után a minisztert szállító C-32-es, egy átalakított Boeing 757-es repülőgépen.

Rubio a pénteken kezdődő müncheni biztonsági konferenciára tartott. Onnan Izraelbe, Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe utazik majd tovább.

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök megállapodott abban, hogy utasítást adnak a kétoldalú csúcstalálkozójuk előkészületeinek azonnali megkezdésére – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön.

„Az államfők tegnap telefonbeszélgetésük során megállapodtak abban, hogy maguk is folytatják a kapcsolattartást, hogy különtalálkozójukra összpontosítanak, és abban is megállapodtak, hogy azonnal utasítást adnak segítőiknek, kezdjék meg a munkát” – közölte a szóvivő. Ugyanakkor megjegyezte:

A találkozó helyét és feltételeit csak később lehet majd meghatározni.

Mint mondta, egyelőre arról sincs konkrét elképzelés, hogy mikor valósulhat meg Putyin és Trump kölcsönös látogatása. Peszkov nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy Putyin és Trump először beszélt-e az amerikai elnök beiktatása óta, és hogy a kapcsolatfelvétel kinek a kezdeményezésére történt.  „Ezt kommentár nélkül hagyom” – mondta.

A szóvivő szerint a Kreml nagyon fontosnak tartja a Putyin és Trump közötti megbeszélést, annak fényében, hogy az elmúlt években nem történt kapcsolatfelvétel legmagasabb szinten az Egyesült Államok és Oroszország között. Közölte, hogy a Krím és Szevasztopol, valamint az utóbb elcsatolt négy új régió elismerésének témája nem került szóba a szerdai telefonbeszélgetésen. Peszkov beszámolójának értelmében a vezetők az energiaszektorról tárgyaltak, az Oroszország által törvénytelennek tartott szankciók feloldásáról viszont nem.

Az ukrajnai rendezés kérdésére kitérve az orosz elnöki sajtótitkár türelemre intett, és az mondta, hogy előbb meg kell várni Oroszország és az Egyesült Államok munkájának első eredményeit. Bejelentette, hogy Oroszország már megkezdte tárgyalócsoportjának létrehozását, amelynek összetételét Putyin döntésének megfelelően később ismertetik. Egyelőre az amerikai tárgyalók oroszországi látogatásáról nincsenek konkrét megállapodások.

Peszkov szerint a Kremlnek imponál, hogy az új amerikai kormányzat mindent meg akar tenni az ukrajnai konfliktus befejezéséért, szemben az előző amerikai kormányzattal, amely azon az állásponton volt, hogy mindent meg kell tenni a háború fenntartásáért. Korainak nevezte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mely országok vehetnek részt az ukrajnai tárgyalásokon, és hogy Kína is köztük lesz-e. Rámutatott, hogy a 2015-ös minszki megállapodások tapasztalatai sokatmondók, és hogy Oroszország az újabb tárgyalások folyamán mindig szem előtt fogja tartani őket. Hozzátette, az európai biztonság kérdéseit, beleértve az Oroszországot érintő kérdéseket is, átfogóan kell megvitatni, és a Kreml arra számít, hogy ez így lesz.

Peszkov nem ismertette annak az orosz állampolgárnak a nevét, aki a napokban hazatérhet a szabadon bocsátott amerikai Marc Fogelért cserébe. A Fehér Ház és a TASZSZ orosz hírügynökség szerint a 2017-ben online pénzmosás címén elfogott, majd elítélt Alekszandr Vinnyiket engedhetik szabadon az amerikai hatóságok.

„Ami megdöbbentett, hogy az egész világ most megdermedt, és úgy tekint a lezajlott telefonbeszélgetésre és az arról szóló jelentésekre, mint valami nem mindennapi dologra. Idáig fajultak a dolgok a Joe Biden (korábbi amerikai) elnök vezette kormányzat munkatársai miatt”

– hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a csütörtökön Moszkvában a tádzsik hivatali partnerével tartott közös sajtótájékoztatón.

Lavrov szerint az Egyesült Államok európai „szatellitái” elvetették a párbeszédet és a diplomáciát mint a külvilággal való kommunikáció módszerét, és „áttértek a fenyegetések, a szankciók, a náci kijevi rezsim felfegyverzésének nyelvére, hogy háborút folytassanak az Oroszországi Föderáció ellen”. Kifogásolta, hogy nyugaton semmilyen visszhangot sem vált ki az a pusztítás, amelyet az Ukrajnának leszállított, nyugati szakemberek által üzemeltetett nagy hatótávolságú rakéták okoznak, sem „az ukrán nácik által elkövetett atrocitások”. „A Vlagyimir Putyin és Donald Trump telefonbeszélgetése okozta meglepettségből, kábulatból és mindabból ítélve, ami Ukrajnában történik, és amit Zelenszkij náci rezsimje művel, a Nyugat kezdte természetesnek venni, hogy így kell kommunikálni Oroszországgal” – hangoztatta Lavrov.

„Valószínűleg ezért dermedtek meg sokan nyugaton, kezdve az uniós vezetőkkel, amikor két jó modorú, udvarias ember között normális, elemi beszélgetés zajlott le”

– tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „nagyon szorosan” együtt akar működni Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború befejezése érdekében, és azt reméli, hogy „látogatni fogják egymás országát”. Egyértelmű, hogy Putyin is így gondolja, hiszen meghívta Trumpot Moszkvába. Európa vezetői azonban egyáltalán nem örültek a fejleményeknek.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúról szóló tárgyalások „azonnal” megkezdődnek a Putyinnal folytatott hívása után. Ha ez a látogatás valóban megvalósul, az az amerikai-orosz kapcsolatok jelentős elmozdulását jelentené, hiszen amerikai elnök több mint egy évtizede nem járt Oroszországban. Ennek azonban nem mindenki örülhet.

Steve Rosenberg. a BBC moszkvai tudósítója úgy jellemezte a mostani helyzetet:

Sok tekintetben Vlagyimir Putyin már most elérte, amit akart – azt, hogy közvetlenül tárgyalhasson az Egyesült Államokkal Ukrajnáról, akár Kijev és Európa feje fölött is, valamint hogy visszakerüljön a nemzetközi politika legfelsőbb szintjére.

Az azonban továbbra sem világos, Putyin mennyire hajlandó a kompromisszumra. Ahogy egy orosz újság fogalmazott a héten: „Oroszország kész a tárgyalásokra. De a saját feltételei szerint.”

Az orosz tisztviselők azt állítják, hogy Moszkva kész a tárgyalásokra, de mindig visszautalnak Putyin úgynevezett 2024 júniusi békejavaslatára, amely inkább ultimátumnak tűnik. Eszerint Oroszország megtarthatná az összes elfoglalt ukrán területet, plusz még további, jelenleg is ukrán ellenőrzés alatt álló földeket. Emellett Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, és a nyugati szankciókat fel kellene oldani.

Európa azt üzente Trumpnak, hogy lassan a testtel

Ezzel párhuzamosan az európai vezetők is egyértelművé tették álláspontjukat. A Reuters beszámolója szerint hét európai állam – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország  – szerdán kijelentették, hogy részesei akarnak lenni minden jövőbeli tárgyalásnak Ukrajna sorsáról, hangsúlyozva, hogy csak egy igazságos megállapodás erős biztonsági garanciákkal biztosíthat tartós békét.

„Közös célunk, hogy Ukrajnát erős pozícióba hozzuk. Ukrajnának és Európának minden tárgyalás részének kell lennie”

– áll a hét ország és az Európai Bizottság közös nyilatkozatában. „Ukrajnát erős biztonsági garanciákkal kell ellátni. Az igazságos és tartós béke Ukrajnában elengedhetetlen feltétele az erős transzatlanti biztonságnak” – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy az európai hatalmak készen állnak az amerikai szövetségeseikkel folytatandó egyeztetésekre.

Közvetlenül előzmény volt, hogy a francia, brit, német, lengyel, olasz és spanyol külügyminiszterek, valamint az Európai Bizottság képviselője szerdán Párizsban találkoztak Ukrajna külügyminiszterével. Az előre egyeztetett találkozó célja az uniós védelmi stratégia kidolgozása, Ukrajna megerősítésének lehetőségei, a jövőbeli béketárgyalások előkészítése, valamint az amerikai kormánnyal folytatandó egyeztetések előkészítése volt a hétvégi müncheni biztonsági konferencia előtt.

Ezzel az állásponttal szemben áll a Fehér Ház sajtótitkárának, Karoline Leavitt nyilatkozata arról, hogy bármely európai ország részt vesz-e a béketárgyalásokon. „Jelenleg nincs olyan európai nemzet, amelynek részvételéről beszámolhatnék” – mondta.

Az európai vezetők ezt követően élesen bírálták az amerikai lépéseket.

„A békét csak együtt lehet elérni. És ez azt jelenti: Ukrajnával és az európaiakkal együtt”

– fogalmazott Annalena Baerbock német külügyminiszter a Politico szerint, reagálva ezzel Trump szerdai bejelentésére az orosz vezetővel folytatott párbeszédről. „Ezt az utat együtt kell bejárnunk, hogy a béke visszatérjen Európába” – tette hozzá.

A Politiconak nyilatkozva Baiba Braze lett külügyminiszter kijelentette: Ukrajna részvétele bármilyen béketárgyalásban  kulcsfontosságú. Braze szerint, bár minden diplomáciai megoldásnak magában kell foglalnia Kijevet, „ahhoz, hogy sikeres békemegállapodás szülessen, Oroszországot a harctéren kell meggyengíteni”.

„Oroszország politikája, gazdasága, vallása, médiája, magánszektora – minden a háborúra van berendezkedve. Ezért Oroszországot rá kell kényszeríteni a békére.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök Trump bejelentésére az X-en így reagált: „Minden, amire szükségünk van, az a béke. Egy igazságos béke. Ukrajnának, Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell dolgoznia ennek érdekében. Együtt.”

Az amerikai belpolitikában is komoly vitát váltott ki Trump lépése a Politico szerint. Adam Schiff amerikai szenátor, aki régóta bírálja Trumpot és a republikánus elnök első impeachment-eljárásának vezető ügyésze volt, „remek üzletkötőnek” nevezte Trumpot „a Kreml számára”.

„Ma Donald Trump előbb hívta fel ellenségünket, Oroszországot, mint szövetségesünket, Ukrajnát”.

– írta Schiff a közösségi médiában, hozzátéve: „Közben a védelmi minisztere kizárta Ukrajna jövőbeli NATO-tagságát és szuverenitásának helyreállítását saját területe felett. Ne kerteljünk: ez Ukrajna és a saját érdekeink feladását jelenti, még a tárgyalások megkezdése előtt.” 

A Reuters hírügynökség azt írta, hogy a szerdai Trump és Putyin között lezajlott telefonbeszélgetés aggodalmakat keltett egyes európai politikusok körében, hogy a két vezető Kijev számára hátrányos feltételekkel próbálhat alkut kötni az ukrajnai háborúról.

Németország védelmi minisztere, Boris Pistorius csütörtökön azt mondta, „sajnálja, hogy az amerikai kormányzat már a tárgyalások megkezdése előtt is tett engedményeket Oroszországnak”.

Vlagyimir Putyin jobbkeze Dimitrij Medvegyev ezt követően fogalmazta meg saját üzenetét.

„A frigid vénlány Európa megőrül a féltékenységtől és a dühtől” 

– írta Medvegyev volt orosz elnök a Telegramon.

Úgy vélekedett: Európát nem figyelmeztették a Putyin–Trump-telefonbeszélgetésről, és nem is konzultáltak annak tartalmáról. „Ez megmutatja valódi szerepét a világban” – mondta. „Európa ideje lejárt” – tette hozzá.