Fontos várost foglaltak el az oroszok Ukrajnában

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban Toreck (orosz nevén: Dzerzsinszk) várost és Druzsba települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

Az Ukrajnában 2016-ban Toreck névre átnevezett, a háború előtt mintegy 35 ezres városból ágyúzták Moszkva szerint Horlivka (Gorlovka) várost.

A február 1-7. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint

az orosz hadsereg a hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és öt települést elfoglalt.

A moszkvai összegzés értelmében az elmúlt hét folyamán több mint 10 400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 19 pedig megadta magát.

Ebben az időszakban az orosz fegyveres erők nyolc csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó gáz- és villamosenergetikai infrastruktúra létesítményeire, katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónokat összeszerelő üzemekre, drónkezelők kiképzési központjaira, hadi- és üzemanyagraktárokra, valamint az ukrán fegyveres alakulatok ideiglenes telepítési helyeire.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett 36 harckocsit – köztük két német gyártmányú Leopard tankot – és 233 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun „nagy hatótávolságú” rakétát, hat francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 41 rakétáját, továbbá 630 repülőgép típusú drónt, közülük 290-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca pénteken azt közölte, hogy meghiúsult az ott megindított ukrán ellentámadási kísérlet, és ott az elmúlt nap folyamán több mint kétszáz ukrán katona, nyolc harckocsi és 36 egyéb páncélozott harcjármű semmisült meg.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 58 230 embert, 348 harckocsit, 251 gyalogsági harcjárművet, 197 páncélozott személyszállító járművet, 1797 páncélozott harcjárművet, 1853 gépkocsit, 412 tüzérségi löveget és 46 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szevasztopolban, Voronyezsben és Rosztov-na-Donuban őrizetbe vett négy nőt, akik az ukrán biztonsági szolgálatok megbízásából magas rangú orosz katonatisztek elleni merényletek, valamint üzemanyag- és energetikai létesítmények elleni diverzáns akciók végrehajtására készültek. A nőket Ukrajnában előzetesen kiképezték kézifegyverek, robbanószerkezetek és drónok használatára. A gyanúsítottak akár harminc évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.

Az FSZB emellett arról is beszámolt, hogy Moszkvában őrizetbe vették az Azov ukrán fegyveres alakulat egy 32 éves támogatóját, aki a közösségi médiában arra biztatott orosz katonákat, hogy álljanak át az ukrán oldalra. A gyanúsított emellett adatokat gyűjtött az orosz hadseregről.

Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300, a kurszki régióban pedig mintegy 210 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy, az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, légi drónokat gyártó és tároló létesítményeket, négy lőszerraktárt, egy SzU-27-es repülőgépet, 15 páncélozott harcjárművet, továbbá 199 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet, közülük 124-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 21 ezret az ukrán hadsereg által a háború eleje óta az ukrajnai frontokon elveszített harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma.

Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között 13 páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 56 980 embert, 329 harckocsit, 243 gyalogsági harcjárművet, 191 páncélozott szállító járművet, 1681 páncélozott harcjárművet, 1774 gépkocsit, 402 tüzérségi löveget és 45 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjjel a légvédelem hat orosz régió felett mintegy 70 ukrán drónt lőtt le. Kazany, Nyizsnyekamszk, Vlagyikavkaz. Groznij és Mahacskala repülőterén átmenetileg felfüggesztették a forgalmat. A donyecki régióban lévő Horlivkában négy, Belgorod megyében pedig három civil megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy őrizetbe vette Nyikolaj Morgunovot, a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Sziverodonyeck közigazgatásának vezetőjét szervezett csoportban elkövetett rablás és emberrablás gyanújával. A csoport 2014 májusa óta működött. Morgunov, akkor még Brjanka elöljárójaként tippeket adott a banditáknak, akik összesen 11 gyilkosságot, 6 emberrablást, 4 rablást és 2 zsarolást követtek el, valamint 6 millió 200 ezer rubelnyi (mintegy 800 ezer forint) céges vagyont loptak el.

Az orosz hadsereg légibombákat dobott csütörtök éjjel az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő, az orosz államhatárhoz közeli Miropillja falura, a támadásban három ember vesztette életét – közölte pénteken a megyei ügyészi hivatal.

Az ügyészség hozzátette, hogy az előzetes információk szerint az oroszok három irányított légibombával mértek csapást, és egy kétszintes többlakásos épületet ért találat.

Az ukrán légierő jelentése szerint

Oroszország az éjjel 112 darab Sahíd csapásmérő, illetve más típusú drónnal támadta Ukrajnát,

ezek közül 81 drón semmisült meg, további 31 nem érte el célját.

Jurij Ihnat, a légerő szóvivője megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy a légvédelem valóban lelőtt egy irányított légibombát csütörtökön a délkelet-ukrajnai Zaporizsja város peremvidékén. Hozzátette, hogy nem ez volt az első eset, hogy ilyen légi csapásmérő eszközt semmisítettek meg a levegőben. Rámutatott arra, hogy

Oroszország csupán tavaly csaknem 40 ezer irányított légibombát dobott Ukrajna területére.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok növelték támadásaik számát a Donyeck megyei Liman térségében, ahol az elmúlt nap alatt húsz ütközetet jegyeztek fel, és Pokrovszknál is folyamatosan nyomulnak előre, ott 36 támadást hajtottak végre.

Az ukrajnai frontvonalakon összesen 101 összecsapás volt az elmúlt 24 órában – tette hozzá a kijevi katonai vezetés. A vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 847 ezret, az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek tíz orosz harckocsit, 32 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 116 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.

Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja reagált Volodimir Zelenszkij felvetésére, amelynek értelmében az ukrán elnök azt kérte: adják vissza nekik azokat az atomfegyvereket, amelyekről Ukrajna lemondott korábban. A tisztviselő arról is beszélt, hogy a jövő héten több olyan tárgyalásra, egyeztetésre készül Európában, amelyek közelebb vihetnek a konfliktus rendezéséhez.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap azt nyilatkozta, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem tudja garantálni Ukrajna NATO-csatlakozását, akkor van egy másik lehetőség, amellyel garantálni lehetne az ország biztonságát: ha Ukrajna ismét hozzájutna azokhoz a nukleáris fegyverekhez, amelyekről még évtizedekkel ezelőtt mondtak le.

Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy szerinte Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát, ha az 1994-es budapesti memorandum alapján nem mondanak le azokról a nukleáris fegyverekről, amelyek a Szovjetunió megszűnése után az ország területén maradtak. „Semmit nem kaptunk cserébe a nukleáris fegyverek feladásáért” – fogalmazott Zelenszkij, aki szerint Ukrajnának akkoriban NATO-tagságot vagy NATO-fegyverzetet kellett volna kérnie a nukleáris fegyverek feladásáért cserébe.

Az államfő ugyanebben az interjúban vetette fel, hogy Ukrajna visszakaphatná az atomfegyvereit, ha a NATO-csatlakozás nem megoldható. Most Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy is reagált erre a felvetésre. A tisztviselő – akit az amerikai elnök azzal bízott meg, hogy segítsen véget vetni a majdnem három éve tartó háborúnak – azt nyilatkozta a Fox Newsnak:

„Annak az esélye, hogy visszakapják a nukleáris fegyvereiket, valahol a csekély és a semmi között van. Legyünk őszinték, mindketten tudjuk, hogy ez nem fog megtörténni.”

Keith Kellogg azt is hozzátette: „Ne feledjük, az elnök azt mondta, hogy mi a józan ész kormánya vagyunk.” Majd – Zelenszkij felvetéséről beszélve – megjegyezte: „amikor valaki ilyesmit mond, akkor meg kell nézni, hogy milyen eredménnyel járhat egy ilyen lépés, ez a józan ész használata.”

Donald Trump az előző hétvégén, vasárnap közölte, hogy az előzetes tárgyalások Ukrajnával és Oroszországgal egyaránt megkezdődtek a konfliktus rendezésével kapcsolatban. Keith Kellogg ezzel kapcsolatban utóbb megerősítette: álláspontjuk szerint Kijevnek és Moszkvának is engedményeket kell tennie, ha a felek le akarják zárni a háborút. Arról viszont egyelőre szűkszavúan nyilatkoztak az amerikai kormányzat képviselői, hogy pontosan milyen kompromisszumok mentén képzelnék el a békét – jegyezte meg a Fox News.

A mostani interjúban Keith Kellogg sem kívánt nyilatkozni például arról, hogy Donald Trumpnak mi az álláspontja az ukránok NATO-csatlakozásának kérdésében – ez utóbbit Ukrajna a saját biztonsága garanciájának tekinti, Oroszország viszont elfogadhatatlannak tartaná a lépést. „Ez az egyik oka annak, hogy jövő héten Európába utazom, hogy valóban szemtől szemben találkozzam velük” – mondta az oroszokról és az ukránokról, majd hozzátette: a találkozókat követően ismertetheti az amerikai elnökkel a két fél aggályait, problémáit.

A tisztviselő arról is beszélt, hogy ott lesz a február 14–16. között megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián is, ahol elmondása szerint a világ számos vezetőjével találkozni fog, hogy megvitassák Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és pontosabb képet kapjon arról, hogy az olyan nemzetek, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy Dánia, valamint az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó többi vezető ország hogyan áll a háború befejezését célzó tárgyalásokhoz. A különmegbízott emellett – Mark Rutte NATO-főtitkárhoz hasonlóan – arra fogja ösztökélni a NATO európai tagországait, hogy növeljék a védelmi kiadásaikat, és Donald Trump elvárásának megfelelően kezdjék el átvállalni az ukrajnai háború anyagi terheit az Egyesült Államoktól.