időjárás
Létrehozva: 2025.02.24.
Eltűnnek a liberálisok a német pártpolitikából?
Lemondott a szabaddemokrata elnök, a teljes kudarc után.
Christian Lindner, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és volt pénzügyminiszter bejelentette, hogy a vasárnapi előrehozott választás eredményei után visszavonul az aktív politizálástól.
Mint ismeretes, február 23-án vasárnap előre hozott szövetségi választást tartottak Németországban, ahol eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével.
Az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Christian Lindner, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és volt pénzügyminiszter bejelentette, hogy visszavonul az aktív politizálástól, miután vasárnap késő estére egyértelművé vált: pártja 4,5 százalékos eredményével nem jutott be a német parlamentbe.
Lindner a hírt Facebook-oldalán jelentette be. A videóban úgy fogalmazott:
„A szövetségi választások vereséget hoztak az FDP számára, de remélhetőleg ez egy új kezdetet jelent Németországnak. Ezért küzdöttem. Most visszavonulok az aktív politikától. Egyetlen érzés van bennem: hála a közel 25 intenzív, kihívásokkal, szervezéssel és vitákkal teli évért.”
Lindner 2013-ban vette át az FDP vezetését, miután a párt a választásokon kiesett a Bundestagból. Négy évvel később, 2017-ben sikerült visszavezetnie az FDP-t a parlamentbe, ráadásul több mint 10 százalékos eredménnyel. Bár közel álltak a kormányalakításhoz, Lindner az utolsó pillanatban kihátrált a koalíciós tárgyalásokból.
A 2021-es választások után az FDP ismét jól szerepelt, és koalícióra lépett a szociáldemokratákkal és a zöldekkel. Lindner a pénzügyminiszteri posztot kapta meg, amely a legjelentősebb kormányzati tisztségek közé tartozik. Ebben a szerepben következetesen akadályozta koalíciós partnerei gazdaságpolitikai törekvéseit, ami állandó feszültségekhez vezetett a kormányon belül.
Németországban az előre hozott választásokra azután került sor, miután Olaf Scholz kancellár és Christian Lindner pénzügyminiszter között súlyos nézeteltérések alakultak ki a gazdaságpolitika terén. A koalíciós kormányt alkotó szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) közötti feszültségek novemberben csúcsosodtak ki, amikor Scholz menesztette Lindnert a pénzügyminiszteri posztról.
Ez lett a választás eredménye
Az előre hozott németországi választásokat– az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Nem sokkal maradt el az AfD mögött a Szociáldemokrata Párt (SPD), amelynek 16,4 százaléka a harmadik helyre volt elegendő. „Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyre ért oda. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt. A teljes választási eredmény:
- CDU/CSU: 28,5 százalék;
- AfD: 20,6 százalék;
- SPD: 16, 4 százalék;
- Zöldek: 12 százalék;
- Die Linke (Baloldali Párt): 8,6 százalék;
- BSW: 4,9 százalék;
- FDP: 4,5 százalék;
- Egyéb pártok: 4,5 százalék.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szerezni a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek. A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít. „Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője. Elmondása szerint olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hogy hamarosan felkérését kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint ha nem ez történik, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor megint csak új választások lesznek hamarosan Németországban, mert Merzék szerinte az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, hogy a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Hogyan nézhet ki a kormánykoalíció?
Ahogy arra megannyi elemzés előre felhívta a figyelmet, egyik párt sem kapott elegendő szavazatot ahhoz, hogy önállóan alakítson kormányt, így mindenképp koalíciós kormány áll fel Németországban. A lehetőségek azonban korlátozottak a kormányalakításra, mivel a CDU/CSU az AfD-vel való együttműködés lehetőségétől teljesen elzárkózott.
Friedrich Merz, a CDU elnöke jó eséllyel pályázhat a kancellári pozícióra Olaf Scholz (SPD) után. Merz kijelentette:
Legkésőbb húsvétig szeretnék kormányt alakítani.
A CDU vezetője azonban kizárta az együttműködést a jobboldali AfD-vel, így minden jel szerint az SPD-vel való koalíció a legvalószínűbb forgatókönyv.
Az AfD vezetője, Alice Weidel az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott:
Az AfD meg tudta duplázni eredményét – ez egy hihetetlen siker, amely világossá teszi: az emberek politikai változást akarnak!
Az SPD 16,4 százalékos eredménye a párt eddigi legrosszabb szereplése szövetségi választáson. Olaf Scholz keserű eredményről és vereségről beszélt, amiért felelősséget vállal. Kijelentette:
Esetleges koalíciós tárgyalások esetén nem állok rendelkezésre tárgyalópartnerként.
A BSW és az FDP nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Christian Lindner, az FDP elnöke bejelentette visszavonulását az aktív politizálástól:
Most elhagyom az aktív politikát
– írta az X-en.
A YouGov közvélemény-kutatása szerint a CDU/CSU és SPD koalíciója a legnépszerűbb opció a választók körében. A megkérdezettek 44 százaléka támogatná ezt a kormányzati felállást.
Az AfD kiváló eredményt ért el, de a kormányzáshoz nem lesz köze ebben a ciklusban, tehát felemás a kép – mondta ela Magyar Nemzetnek a német választással kapcsolatban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, utalva arra, hogy a CDU/CSU korábban kizárta az AfD-vel alkotott koalíció lehetőségét.
Azzal, hogy a mandátumok 24 százalékát, a szavazatok közel 21 százalékát megszerezte, és a második legnagyobb politikai erőként vehet részt a Bundestagban, megkerülhetetlen lesz a parlamenti munkában, de a kormányzáshoz, ahogy előbb is mondtam, nem lesz köze, mert nélküle is alakítható stabilnak látszó nagykoalíció. Egész pontosan egy icipici nagykoalíció, egy 52 százalékos mandátumaránnyal rendelkező kormánykoalíció
– fogalmazott a szakértő.
A CDU/CSU-nak a választói elégedetlenség megnyilvánulását is jelenti a mostani választás, hiszen ez a párt közel nyolcvanéves történelmében a második legrosszabb eredmény. Ugyanakkor még a gyenge eredmény ellenére is számítanak rá kormányzó pártként.
Tudták a választók, hogy a leadott szavazatok alapján Friedrich Merznek lesz esélye kormányt alakítani
– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.
A szakértő szerint emellett azt is üzenték a választók, hogy a migrációs politikában fordulatot várnak, ez a CDU/CSU és az AfD szavazatai mögött is sejthető.
A migráció ügyében a német szavazók többsége a fordulat mellett van
– emelte ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Ha a CDU/CSU elmulasztja ezt a lehetőséget, akkor egészen biztosan el fog tűnni a történelem süllyesztőjében. De Friedrich Merz az AfD-vel való együtt szavazás ódiumát is vállalta, és a kampányban is nagyon sokszor mondott olyan erősnek hallatszó mondatokat, amelyek egy migrációs politikai fordulatra utalnak – tette hozzá.
A jó hír ebből a szempontból, hogy nem kell bevenniük a Zöldeket a kormánykoalícióba
– hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel.
Az este folyamán még utaltak arra jelek, hogy erre szükség lehet, hiszen ha Sarah Wagenknecht pártja bekerült volna, akkor a Zöldekre is szükség lett volna a koalícióban a többséghez. Viszont a Zöldek a migráció kérdésében a liberális álláspontot képviselik.
Így két pragmatikus, a hatalmat hagyományosan kedvelő párt alakíthat kormányt, és meg kell hogy hallják a választók egyértelmű üzenetét, hogy ez így nem mehet tovább a migráció ügyében Németországban
– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy egy icipici nagykoalícióról van szó, amely a pártversenyben nem kapott többséget, csak a választási rendszernek és a kis pártok kiesésének köszönheti, hogy összejött az 52 százalék. Ez viszont azt jelenti, hogy a legitimitása bizony törékeny, és ha nem a társadalmi elvárás szerinti lépéseket tesz, akár a migráció ügyében, akár a háború és a béke ügyében, akkor kockáztatja a saját fennmaradását is.
Míg a migráció ügyében egy, a magyar kormány álláspontjára rímelő fordulatra lehet számítani, az orosz–ukrán háború ügyében ez nem várható.
Abból kell kiindulnunk, hogy Friedrich Merz a háború ügyében nem fog egyetérteni a magyar kormánnyal, az első nyilatkozatai konkrétan az Amerikától való függetlenedésről szóltak tegnap este
– mutatott rá a Nézőpont Intézet vezetője.
Korábban is egyértelműen a fegyverszállítások, sőt a nehézfegyver- és a rakétaszállítások mellett köteleződött el a leendő kancellár, ezért abból kell kiindulni, hogy a megalakuló új német kormány az elődje háborús politikáját fogja folytatni.
Mivel viszonylag világos erőviszonyok alakultak ki, reális Merz azon terve, hogy húsvétra, vagyis április 20-ra kancellár szeretne lenni – vélekedett a szakértő.
A szociáldemokrata párton (SPD) belül lesz egy pártszavazás, de nagyon gyorsan átrendeződtek a belső erőviszonyok, semmi nem utal arra, hogy ne tudna létrejönni a koalíció. Olaf Scholz nyugdíjba ment, és egy második vonal veszi át a vezető pozíciókat. A párt jelenlegi ismert politikusai közül Boris Pistorius védelmi miniszter és Lars Klingbeil, az SPD jelenlegi társelnöke játszhat továbbra is fontos szerepet a német politikában. Utóbbival kapcsolatban már be is jelentették, hogy frakcióvezető lesz, ami egy koalíció működtetése szempontjából kulcspozíció – zárta a gondolatait Mráz Ágoston Sámuel.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
