Brüsszel egy szomorú történet- mondta az orosz szóvivő.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője éles szavakkal bírálta az Európai Unió Ukrajna-politikáját. Kijelentése szerint Brüsszel a saját költségvetését is feláldozná Kijev megsegítésére, miközben már most vita zajlik arról, ki állja az amerikai támogatások megszűnése után keletkező űrt.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Fotó: AFP

Az orosz külügyminisztérium ismét nekiment az Európai Uniónak, amiért továbbra is hajlandó finanszírozni Ukrajnát, miközben a tagállamok között is egyre feszültebb a vita a pénzügyi terhekről. „Nincs szomorúbb történet a világon, mint Brüsszel és a költségvetés története” – fogalmazott Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Brüsszel fizet, de meddig?

Zaharova kijelentése azután hangzott el, hogy az uniós vezetők már arról tárgyalnak, ki vállalja magára Ukrajna további támogatását az Egyesült Államok pénzügyi segítségének elapadása után. Az orosz szóvivő ironikusan megjegyezte: 

Orbán: Magyarországot is kényszeríteni akarják

A kérdés különösen érzékeny Magyarország számára, hiszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban kijelentette, az EU arra akarja kötelezni Budapestet, hogy évi 500 millió euróval járuljon hozzá Ukrajna finanszírozásához. 

– hangsúlyozta a magyar kormányfő, kiemelve, hogy Kijev még mindig nem teljesítette az EU-csatlakozás feltételeit. A vita tehát egyre inkább kiéleződik, miközben Brüsszel és az európai országok vezetői próbálnak megoldást találni a finanszírozási problémára. Az orosz külügy nyilatkozatai pedig egyértelműen jelzik: 

Donald Trump élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt egy bejegyzésben a Truth Social platformon, ahol diktátornak nevezte az ukrán elnököt.

„Szeretem Ukrajnát, de Zelenszkij borzalmas munkát végzett, az országa romokban hever, és milliók haltak meg szükségtelenül – és ez még mindig folytatódik…” – írta Trump.

A Sky News a honlapján közölte, hogy az amerikai elnök szerint Zelenszkij „csak egy mérsékelten sikeres komikus”, aki belemanipulálta Amerikát egy 350 milliárd dolláros háborúba, amelyet nem lehet megnyerni.

„Nem hajlandó választásokat tartani, nagyon alacsony a népszerűsége Ukrajnában, és az egyetlen dolog, amiben jó volt, hogy úgy játszott Biden elnökkel, mint egy hegedűvel”

– állította Trump. „Egy diktátor választások nélkül – Zelenszkijnek gyorsan kell cselekednie, különben nem marad országa.”

Trump azt is mondta, hogy az Egyesült Államok sikeresen tárgyal a háború befejezéséről Oroszországgal, és hogy ezt mindenki elismeri olyan eredményként, amit csak az ő kormányzata tud elérni.

Trump azt sugallta, hogy az ukrán elnök csak 4 százalékos támogatottsággal bír, ugyanakkor a Sky News szerint a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy valójában 50 százalék körüli az elfogadottsága – hasonló Trump saját támogatottsági rátájához.

Szerinte milliók haltak meg, azonban a Sky News úgy véli, a legmagasabb becslések sem támasztják ezt alá. Az ENSZ szerint csaknem 12 300 civil halt meg a háború kezdete óta, de ez a szám valószínűleg ennél magasabb, mivel sok esetet nem tudtak függetlenül ellenőrizni.

A katonai veszteségeket mindkét fél titokban tartja, de:

• Ukrajna szerint eddig 43 ezer ukrán katona halt meg (bár a valódi szám ennél jóval magasabb lehet, és a sebesültek, eltűntek, fogságba esettekkel együtt több százezer fő lehet a teljes veszteség),
• Oroszország nem közöl pontos adatokat a saját veszteségeiről, de a brit hírszerzés 700 ezer körülire becsülte az oroszok teljes veszteségét.

Az ukrán elnök visszautasította Trump állításait, mondván, hogy az amerikai politikus egy dezinformációs buborékban él.

Az Európai Unió álláspontja egyértelmű: Ukrajna demokrácia, Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa nem – jelentette ki Stefan De Keersmaecker, a brüsszeli testület illetékes szóvivője csütörtökön.

A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján egy azzal összefüggő újságírói kérdésre válaszolva, amely szerint Donald Trump amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalán választások nélküli diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt szerdán, Stefan De Keersmaecker közölte: az Európai Unió ezzel kapcsolatos álláspontja meglehetősen egyértelmű és világos. Zelenszkij elnököt törvényesen választották meg szabad, tisztességes és demokratikus választásokon – húzta alá a szóvivő, majd hozzátette

„Ukrajna demokrácia, Putyin Oroszországa nem”.

Közölte, az Európai Unió a háború kezdete óta jelentős támogatást biztosított ukrajnai barátai számára úgy katonai, mint pénzügyi értelemben. Az uniós álláspont szerint nem születhet semmiféle megállapodás Ukrajna és az Európai Unió bevonása nélkül. Ukrajna biztonsága az Európai Unió biztonsága is egyben – tette hozzá az Európai Bizottság szóvivője.

António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon közzétett üzenetében emlékeztetett, február 24-én lesz a harmadik évfordulója annak, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Közölte, az ukrajnai háború kitörésének évfordulója alkalmából Kijevbe utazik, hogy Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének társaságában megerősítse az EU támogatását a hős ukrán nép és a demokratikusan megválasztott elnök, Volodimir Zelenszkij mellett.

Donald Trump amerikai elnök a jövő héten Washingtonban találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel. A találkozók célja az ukrajnai háborúval kapcsolatos diplomáciai stratégiák áttekintése, különös tekintettel Trump alternatív megközelítésére, amely jelentős visszhangot keltett több európai vezetőnél.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Emmanuel Macront és Keir Starmert Washingtonba invitálta, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezésének lehetséges útjait. A tárgyalások egy rendkívül érzékeny nemzetközi környezetben zajlanak, mivel Trump politikája jelentősen eltér az előző adminisztrációk által követett diplomáciai irányvonaltól – írta a The Hill, az USA egyik politikai hírportálja.

Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó a Fox Newsnak adott interjújában megerősítette, hogy a két európai vezető Trump meghívására érkezik Washingtonba. Waltz kiemelte, hogy az Egyesült Államok évek óta sürgeti Európát, hogy növelje saját védelmi hozzájárulását és vállaljon nagyobb szerepet Ukrajna támogatásában.

A találkozó időzítése különösen figyelemre méltó,

mivel Trump nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irányába, akit a konfliktus kirobbanásáért is felelőssé tett.

Ez markánsan eltér a Biden-adminisztráció politikájától, amely következetesen támogatta Ukrajnát, és az „Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elvet alkalmazza diplomáciai stratégiájában.

Trump ezen a héten magas rangú amerikai tisztviselőket, köztük Waltzot küldte Szaúd-Arábiába, hogy tárgyalásokat folytassanak orosz diplomatákkal a háború lezárásának lehetőségeiről. Az európai és ukrán vezetők kihagyása ezekből a megbeszélésekből éles nemzetközi reakciókat váltott ki, különösen az Európai Unió és a NATO köreiben.

Macron a hét elején európai vezetőket hívott össze Párizsba, hogy áttekintsék Trump legújabb kijelentéseinek lehetséges hatásait Európára és a transzatlanti kapcsolatokra. Az eszmecsere folytatására egy újabb európai csúcstalálkozót is terveznek a hét közepére.

Eközben Starmer megerősítette az Egyesült Királyság rendíthetetlen elköteleződését Ukrajna támogatása mellett. Nyilatkozata szerint az Egyesült Királyság készen áll akár brit csapatok Ukrajnába küldésére is, amennyiben erre szükség lenne egy békemegállapodás betartatásához.

A találkozó lehetséges kimenetelei

A Trump, Macron és Starmer közötti megbeszélések meghatározóak lehetnek az ukrajnai konfliktus jövőjére nézve. Trump politikai stratégiájának eltérése az előző amerikai adminisztrációk politikájától jelentős geopolitikai következményekkel járhat, amelyek hatással lehetnek mind az európai biztonsági helyzetre, mind a transzatlanti kapcsolatok jövőjére.