Az ukrán hadifoglyok nem akarnak visszamenni Ukrajnába?

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egyik elfogott harcosa, Oleh Honcsarov kijelentette, hogy az emberi jogok hiánya miatt nem akar visszatérni Ukrajnába. A katona ezt a TASZSZ-szal folytatott beszélgetésben mondta.

Elmondása szerint a foglyok többsége sem akar visszatérni Ukrajnába.

Február 5-én nagyszabású fogolycserére került sor Moszkva és Kijev között. A közeljövőben 150 harcost küldenek vissza Oroszországba, most Fehéroroszország területén vannak. Ukrajna szintén 150 katonát kapott cserébe.

Robbanás történt egy nyugat-ukrajnai hadkiegészítő parancsnokságon szerdán, a detonációban egy ember meghalt, négyen megsebesültek.

Szeruhij Tyurin, Hmelnickij megye katonai közigazgatásának vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban jelentette be, hogy robbanás történt Kamjanec-Pogyilszkij járás hadkiegészítő parancsnokságán, egy ember meghalt és négyen megsebesültek.

Ivan Vihivszkij, az ukrán rendőrség vezetője később közölte, hogy az elhunytnál volt a robbanószer. Vihivszkij elmondta, hogy kilenc hasonló eset történt az év eleje óta. A rendőrfőnök szerint az elkövetőket Moszkva szervezte be és pénzt ígért nekik.

„Az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatainak a támadásáról van szó, hogy hamis képet alakítsanak ki a társadalomban és destabilizálják a helyzetet” – mondta.

A múlt hét végén két hasonló incidens történt. Szombaton az északnyugat-ukrajnai Rivne hadkiegészítő parancsnokságán egy robbanás egy embert ölt meg és hat másikat megsebesített, vasárnap pedig a közép-ukrajnai Pavlovhradban egy ember sebesült meg robbanásban.

Szombaton a Poltava megyei Pirjatin városban egy símaszkot viselő férfi egy katonát lőtt agyon, aki besorozottakat kísért, majd egyikükkel együtt elmenekült.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is – írja az MTI.

Zelenszkij, aki Piers Morgan brit újságírónak és televíziós személyiségnek adott másfél órás interjút, kijelentette: Ukrajna készen áll arra, hogy véget vessen a háború „forró szakaszának”, és „jobban vágyik a békére, mint bárki a világon”.

Hozzátette ugyanakkor: Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákra van szüksége annak érdekében, hogy Putyin ne kezdjen újból háborút „két hónap múlva, fél év múlva, egy év múlva”.

Az ukrán elnök kijelentette: diplomáciai útra kell terelni a rendezést, és Ukrajna kész részt venni egy olyan tárgyalási formulában, amelyen Oroszország mellett az Egyesült Államok és Európa is jelen van.

Hozzátette: véleménye szerint a leggyorsabban úgy lehet áttérni a konfliktus diplomáciai rendezésére, ha Ukrajna „már ma” garanciákat kap arra, hogy csatlakozhat a NATO-hoz.

Zelenszkij szerint Ukrajna felvételével a NATO egy erős hadsereggel bővülhet, ugyanakkor az ukrán NATO-tagság Oroszország számára is garanciát jelentene arra, hogy Ukrajna nem indít ellene háborút.

Arra a felvetésre, hogy Putyin éppen a NATO keleti bővítésére hivatkozva indította el a háborút, és továbbra is elfogadhatatlannak tartja Ukrajna NATO-csatlakozását, Zelenszkij úgy fogalmazott: az orosz elnök már akkor elkezdte az Ukrajna elleni katonai fellépést – először a Krím elfoglalásával –, amikor még nem volt szó Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról.

Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz invázió valós oka nem a NATO volt, viszont a háború kezdete óta több más ország csatlakozott az atlanti szövetséghez.

Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy ha már most feloldják a háború kezdete után Oroszország ellen foganatosított nemzetközi szankciókat, az növelné egy újabb orosz invázió kockázatát. Szavai szerint Putyin ugyanis nagyon fél attól, hogy az orosz gazdaság összeomlik, és attól is, hogy az oroszok ezután szembefordulnak vele, és akár hatalmát is elveszítheti. Ezért a háború befejezéséhez szükséges, hogy a nagyhatalmak diplomáciai és gazdasági lépéseket tegyenek Oroszországgal szemben.

Zelenszkij szerint Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Ukrajna az 1994-es Budapesti memorandum alapján nem mond le azokról a nukleáris fegyverekről, amelyek a Szovjetunió megszűnése után a területén maradtak.

„Semmit nem kaptunk cserébe a nukleáris fegyverek feladásáért” – fogalmazott. Hozzátette: Ukrajnának NATO-tagságot vagy NATO-fegyverzetet kellett volna kérnie a nukleáris fegyverek feladása fejében.

Kijelentette: az ukrajnai nukleáris fegyverek eltávolításáról Oroszország és az Egyesült Államok állapodott meg, Ukrajna viszont elvesztette védelmét és biztonsági garanciáit.

A háborús veszteségekről szólva az ukrán elnök azt mondta: 300–350 ezer közé tehető az elesett orosz katonák száma, 600–700 ezren megsérültek, és hozzávetőleg 50–70 ezer orosz katonát eltűntként tartanak nyilván.

Zelenszkij szerint az ukrán oldalon 45 100-an vesztették életüket a háború kezdete óta és 390 ezren sebesültek meg.Münchenben mutathatja be az Egyesült Államok az ukrajnai háború lezárását célzó béketervét. A tervezett megállapodás részleteiről konkrétumokat azonban Washington még nem közölt.

A február 14-én kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencián mutathatják be az amerikai béketervet az orosz–ukrán háború lezárására – írja a Kyiv Independent. Donald Trump főtárgyalója ezt a X közösségimédia-felületen jelentette be.

„Várom már, hogy beszélhessek Trump elnök céljairól, amivel lezárná ezt a véres és költséges háborút Ukrajnában.

Amerika szövetségeseivel fogok találkozni, akik készen állnak a közös munkára” – írta Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja.

Trump elnök egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy rövid időn belül véget vet az ukrajnai háborúnak, és nemrégiben az elnök arról számolt be, hogy nagyon konstruktív egyeztetések zajlanak Oroszországgal, valamint az adminisztráció kapcsolatban van Moszkvával és Kijevvel egyaránt. Ugyanakkor még sem az elnök, sem különmegbízottja nem közöltek konkrét részleteket a tervezett megállapodással kapcsolatban. Keith Kellogg februárra ígérte ukrajnai látogatását, ahogy Trump is beszélt arról, hogy négyszemközt szeretne találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az Egyesült Államoknak kell megtennie az első lépést az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálása felé – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az orosz diplomáciai tárca honlapján szerda este közzétett közleménye szerint, írja az MTI.

A diplomata azt hangoztatta, hogy Moszkva tisztességes partnerségre törekedett, ám a Nyugat nem hallotta meg, mivel kezdetektől fogva a geopolitikai ellenfél meggyengítését tűzte ki célul. Rjabkov szerint Oroszország ennek ellenére ki tudott tartani, meghiúsítva az Egyesült Államok immár volt vezetésének terveit, amely a „szabályokon alapuló világrendet” hirdette, emellett stratégiai vereséget akart mérni Moszkvára.

„Ennek az irányvonalnak a kudarca és a kormányváltás nyomán az Egyesült Államoknak kell megtennie az első lépést a kétoldalú kapcsolatok normalizálása felé, ami a kölcsönös tisztelet és egyenlőség elvein alapuló tárgyalásokat jelenti” – mondta Rjabkov. Közölte, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre, kész a kemény alkudozás üzemmódjában tárgyalni, figyelembe véve a „terepen” kialakult realitásokat, valamint a történelem és a földrajz által meghatározott nemzeti érdekeket.

„A döntések és a választás tehát Donald Trumpon és csapatán múlnak”

– fogalmazott az orosz külügyminiszter-helyettes.