Az oroszok tavaly 40 ezer bombát dobtak Ukrajnára

Az orosz hadsereg légibombákat dobott tegnap éjjel az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő, az orosz államhatárhoz közeli Miropillja falura, a támadásban három ember vesztette életét – közölte pénteken a megyei ügyészi hivatal.

Az ügyészség hozzátette, hogy az előzetes információk szerint az oroszok három irányított légibombával mértek csapást, és egy kétszintes többlakásos épületet ért találat.

Az ukrán légierő jelentése szerint

Oroszország az éjjel 112 darab Sahíd csapásmérő, illetve más típusú drónnal támadta Ukrajnát,

ezek közül 81 drón semmisült meg, további 31 nem érte el célját.

Jurij Ihnat, a légerő szóvivője megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy a légvédelem valóban lelőtt egy irányított légibombát csütörtökön a délkelet-ukrajnai Zaporizsja város peremvidékén. Hozzátette, hogy nem ez volt az első eset, hogy ilyen légi csapásmérő eszközt semmisítettek meg a levegőben. Rámutatott arra, hogy

Oroszország csupán tavaly csaknem 40 ezer irányított légibombát dobott Ukrajna területére.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok növelték támadásaik számát a Donyeck megyei Liman térségében, ahol az elmúlt nap alatt húsz ütközetet jegyeztek fel, és Pokrovszknál is folyamatosan nyomulnak előre, ott 36 támadást hajtottak végre.

Az ukrajnai frontvonalakon összesen 101 összecsapás volt az elmúlt 24 órában – tette hozzá a kijevi katonai vezetés. A vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 847 ezret, az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek tíz orosz harckocsit, 32 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 116 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.

Ellentámadást indítottak több hullámban csütörtök reggeltől az ukrán fegyveresek a Kurszk megyei Cserkasszkaja Konopelka és Ulanok település irányába, amelyet az orosz hadsereg visszavert – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fél mintegy két gépesített zászlóaljnyi erőt vetett be, az orosz Észak csapatcsoportosítás azonban idejében észlelte az ellenséget, és a légierő támogatásával tűz alatt tartja a támadó csoportokat. A tájékoztatás értelmében az említett települések orosz ellenőrzés alatt maradtak, az ukrán fél pedig hat harckocsit, három akadályromboló járművet, három gyalogsági harcjárművet és 14 páncélozott harcjárművet veszített.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 57 860 embert, 337 harckocsit, 244 gyalogsági harcjárművet, 194 páncélozott szállító járművet, 1759 páncélozott harcjárművet, 1844 gépkocsit, 409 tüzérségi löveget és 45 sorozatvetőt veszítettek.

A moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni.

Az orosz összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint légi drónokat gyártó és tároló létesítményeket, hat lőszerraktárt, 16 páncélozott harcjárművet, két francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők tíz rakétáját, továbbá 106 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet és egy robbanóanyaggal megrakott, személyzet nélküli rohamcsónakot.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy szerdán találat érte az ukrán nemzeti gárda harkivi akadémiáját, amelynek következtében az előzetes adatok szerint életét vesztette több ukrán ezredes, az ukrán belügyminisztérium Ljut zászlóaljának több tisztje és „a NATO-országok két-három képviselője. Lebegyev szerint a sebesültek egy része különleges felügyelet alatt áll, a helyi orvosok nem láthatják őket. Néhányukért helikoptereket küldtek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön tüzérségi és dróntámadást.

A Belgorod megyei Logacsevkában egy pilóta nélküli repülőgépről egy személyautóra ledobott robbanószerkezet egy férfival, valamint egy 14 és egy 18 éves lánnyal végzett. A helyi hatóságok ismételten felhívták a figyelmet, hogy az ukrán határhoz közeli Logacsevkát kiürítették, és biztonsági okokból lezárták a polgári lakosság elől.

A Herszon megyei Nova Kahovkában egy nő megsebesült a lakóövezet ágyúzása következtében. A kurszki régióban lévő Rilszki járásban egy gáz- és egy magasfeszültségű áramvezeték megsérült.

A Párizs által Kijevnek átengedett első Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépeket leszállították Ukrajnának, hogy segítsenek megvédeni a légteret Oroszországgal szemben – jelentette be csütörtökön Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.

„Ma, az ukrán pilóták több hónapos franciaországi kiképzését követően, megérkeztek az első repülőgépek Ukrajnába” – közölte a tárcavezető az X közösségi oldalon, de nem pontosította a leszállított gépek számát. „Ukrán pilótákkal a fedélzeten mostantól részt vesznek Ukrajna légterének védelmében” – tette hozzá.

A francia nemzetgyűlés ősszel közzétett költségvetési jelentése szerint a francia légierő tulajdonában lévő 26 Mirage 2000-5-ösből hatot engednek át Ukrajnának.

Ezt a számot a védelmi minisztérium nem cáfolta, de nem is erősítette meg biztonsági okokra hivatkozva.

Sébastien Lecornu októberben jelentette be, hogy 2025 első hónapjaiban tervezi Franciaország átadni Ukrajnának a korábban megígért Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépeket, miután a gépeket átalakítják, a pilótákat és a szerelőket pedig kiképezik.

A tárcavezető októberi tájékoztatása szerint ez magában foglalja a légicsapásokhoz szükséges és az elektronikus hadviselés elleni védelmi felszerelést azért, hogy ellen tudjanak állni az erős orosz elektromágneses zavarásnak.

Ezeket a felszereléseket a délnyugat-franciaországi Cazaux légibázison szerelték fel, míg a pilótákat és a szerelőket, akik ezeket a repülőgépeket fogják üzemeltetni, a kelet-franciaországi Nancyban képezték ki.

Több ország szállított már amerikai F-16-os vadászrepülőgépeket Kijevnek,

a francia elnök pedig júniusban jelentette be, hogy Mirage 2000-5 típusú repülőgépekkel kíván hozzájárulni a támogatáshoz.

Macron akkor elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzését is tervezi. Jelezte, hogy mindeddig egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodott Ukrajnában.

Előrehaladott állapotban vannak egy Putyin-Trump találkozó előkészületei – közölte Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnök. A tisztviselő „100 százalékos valószínűséggel” beszélt a világ két vezető nagyhatalma közötti kontaktról. Álláspontja szerint az orosz-amerikai találkozó heteken belül, akár már februárban vagy márciusban megvalósulhat, konkrétumokba azonban nem bocsátkozott a pontos időpontot illetően.  

Már „előrehaladott állapotban” vannak Donald Trump és Vlagyimir Putyin lehetséges találkozójának előkészületei – erről beszélt Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a RIA Novosztyinak adott interjúban, amelyet a Reuters szemlézett.  Az orosz politikus szerint a találkozó már februárban vagy márciusban megvalósulhat, a pontos időponttal kapcsolatban azonban nem tudott konkrétumot mondani.

„A találkozó előkészítése hatalmas munkát igényel, amivel kapcsolatban nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, már előrehaladott állapotban vannak”

– jelentett ki Leonyid Szluckij. Az orosz politikus ezután azt is hozzátette: „100 százalékos” az esélye annak, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin közt lesz valamilyen kapcsolatfelvétel, ugyanis – mint mondta – „a bolygó két legnagyobb hatalmát” vezető személyeknek „szoros kapcsolatban kell lenniük egymással.”

Az amerikai és az orosz elnök tervezett találkozójának az ukrajnai háború gyors lezárása mellett témája lehet még a nukleáris fegyverek ellenőrzése és a globális energiaárak kérdése is – tette hozzá a Reuters. Szluckij emellett arra is kitért nyilatkozatában, hogy a közel-keleti helyzet általános rendezése is a napirendi pontok között lehet majd az orosz és az amerikai találkozóján.

Donald Trump pár nappal ezelőtt szintén közölte, hogy csapata találkozókat és megbeszéléseket tervez ukrán és orosz tisztviselőkkel, és megjegyezte azt is, hogy „ezek a megbeszélések elég jól haladnak”. Az amerikai fél álláspontja szerint mindkét félnek „engedményeket kell tennie”, amennyiben le akarják zárni az ukrajnai konfliktust.

Budapest mellett újabb országok kerültek fel a Trump–Putyin-csúcstalálkozó lehetséges helyszínei közé. Orosz források szerint Szaúd-Arábia, és az Egyesült Arab Emírségek is jó eséllyel készíthetik elő a tárgyalásokat. A két ország mellett érvként szól, hogy az utóbbi években Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök is jó kapcsolatot alakított ki a közel-keleti régió vezetőivel. A helyszín kiválasztását befolyásolhatja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa, amelyet háborús bűnök miatt az orosz elnök ellen adtak ki.

Donald Trump már elnökválasztási kampánya alatt is többször kijelentette, hogy január 20-i hivatalba lépése után a lehető leghamarabb véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Az amerikai elnök az 55. davosi Világgazdasági Fórumon arról számolt be, hogy a tárgyalások előkészítése reménykeltően halad, Ukrajna pedig készen áll a megegyezésre. Vlagyimir Dzsabarov magas rangú orosz politikus január elején ideális helyszínként említette Budapestet a Trump–Putyin-találkozó megrendezéséhez.

A Reutersnek nemrég két orosz forrás is megerősítette, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is az esélyes országok között szerepel. Úgy tudják, hogy a magas rangú orosz tisztségviselők az elmúlt hetekben mindkét helyszínre ellátogattak. A portál értesülését egyik fél sem erősítette meg, ugyanakkor megjegyezték, hogy az elmúlt években Trump és Putyin is jó kapcsolatot alakított ki Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel.

Fjodor Lukjanov orosz elemző szerint Trumpnak és Putyinnak nem sok lehetősége maradt a helyszín kiválasztásában. Mint mondta, szinte az egész Nyugat Ukrajna oldalán áll, így ezúttal a tárgyalások lebonyolításában népszerű Helsinki, Genf, és Bécs sem lesz ideális helyszín a Trump–Putyin-találkozóra.

A magyarországi csúcstalálkozó hírére Svájc és Szerbia önként ajánlotta fel a találkozó megrendezését. Nicolas Bideau, a svájci külügyminisztérium kommunikációs vezetője szerint a törvények alapján kötelességük lenne letartóztatni Putyint, de a béketárgyalások esetén ettől eltekintenének. Alekszandar Vucsics szerb elnök pedig kifejezetten alkalmas helyszínnek tartja Belgrádot, mivel véleménye szerint Szerbiában mindkét politikus népszerű – írja az Euronews.

Keith Kellog, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja szerint Donald Trump célul tűzte ki, hogy a beiktatása után száz napon belül lezárja a csaknem három éve tartó orosz–ukrán háborút. A tervek szerint április végéig így Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek közös nevezőre kellene jutnia.