Az oroszok Kijevet támadják

Az éjszakai orosz dróntámadások tüzet okoztak Kijevben, az északkeleti Szumiban pedig megsebesítettek egy nőt és több ház megrongálódott – közölték ukrán tisztviselők hétfőn.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán főváros elleni éjszakai orosz támadásban nem sérült meg senki, de tűz ütött ki egy nem lakáscélú épületben.

A Szumi elleni orosz dróntámadásban viszont egy nő megsebesült, őt kórházba kellett szállítani, és megrongálódott öt lakóépület – erről már Szumi régió vezetője számolt be.

Orosz részről nem tettek említést az éjszakai dróntámadásról.

A kijevi Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) épületénél tervezett robbantást egy 22 éves, feltételezett orosz ügynök, akit még időben elfogtak az ukrán hatóságok. A fiatal nőre életfogytiglani börtön és teljes vagyonelkobzás vár.

Az RBC hírportál értesülései szerint az ukrán hatóságok elfogtak egy 22 éves nőt, aki a gyanú szerint Oroszország megbízásából egy nagyszabású terrortámadást tervezett Kijev egyik legforgalmasabb utcájában. A nyomozás során kiderült, hogy a lányt az oroszok távolról szervezték be, drogproblémáit kihasználva manipulálták, hogy végrehajtson a robbantást.

Ukrán Biztonsági Szolgálat közleményében megerősítette, hogy a nyomozók a helyszínen egy táskában 7 kilogramm házilag készített robbanóanyagot találtak. Szakértők szerint ez elegendő lett volna ahhoz, hogy súlyosan megrongálja az SZBU épületét, valamint halálos sebesüléseket okozzon a környéken tartózkodóknak.

A nyomozás feltárta, hogy a lány kijevi lakásába egy mini térfigyelő kamerát szereltek fel az orosz megbízók, amelynek segítségével figyelemmel kísérhették a főváros forgalmát, illetve rögzíthették volna a tervezett robbantást.

A fiatal nőre az ukrán jogszabályok értelmében a legsúlyosabb büntetés vár: életfogytiglani szabadságvesztés és teljes vagyonelkobzás. Az eset további részleteit a hatóságok még vizsgálják, de az ukrán biztonsági szervek szerint egy nagyobb orosz hálózatot sikerült leleplezni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP-nek adott interjújában azt állította, hogy a nyugati és az orosz hírszerzés közötti titkos megállapodás akadályozza Ukrajna fegyverellátását. Az államfő szerint ez a folyamat késlelteti a légvédelmi rendszerek és nagy hatótávolságú fegyverek szállítását, ami komoly katonai hátrányt jelent Ukrajna számára.

Az ukrán elnök az Associated Pressnek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna az ígéretek ellenére sem kapta meg a nagy hatótávolságú fegyvereket és a Patriot légvédelmi rendszereket. Az Index az Ukrinform hírére hivatkozva számolt be az elnök véleményéről, aki szerint a nyugati hírszerzés figyelmeztetései miatt hosszas egyeztetésekre volt szükség, hogy egyáltalán használatba vehessék ezeket az eszközöket orosz katonai célpontok ellen.

Zelenszkij kifejtette, hogy a nyugati országok Oroszország esetleges megtorlásától tartva vörös vonalakat határoztak meg a döntéshozatal során, ami szerinte hozzájárult a fegyverszállítás akadozásához. Az ukrán elnök úgy véli, hogy a nyugati és az orosz hírszerzés között létezhet egyfajta titkos megállapodás, amely befolyásolja Ukrajna védelmi lehetőségeit.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a döntések késleltetése ukrán területveszteségekhez vezetett, mivel a hadműveleti helyzet gyors változásai mellett minden elvesztegetett nap komoly katonai hátrányt jelent.

Donald Trump ezen a héten találkozót helyezett kilátásba Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az amerikai elnök erről pénteken beszélt újságírói kérdésre.

Donald Trump fehér házi dolgozószobájában a japán miniszterelnökkel tartott kétoldalú megbeszélést megelőzően tért ki az ukrajnai helyzetre és úgy fogalmazott, „valószínűleg találkozom Zelenszkij elnökkel, és valószínűleg beszélek majd Putyin elnökkel. Azt szeretném, hogy véget érjen az a háború”.

Utalt arra, hogy a találkozó Volodimir Zelenszkijjel Washingtonban történhet meg.

Donald Trump megismételte azt is, hogy a tárgyalások az ukrán féllel érintik az amerikai pénzügyi és katonai támogatás körülményeit is. „Az egyik, amit áttekintünk Zelenszkij elnökkel az a vagyonuk biztonsága” – fogalmazott az elnök, és hozzátette, hogy Ukrajna komoly ásványkinccsel rendelkezik, elsősorban ritka földfémekkel.

Az elnök szóba hozta az amerikai segítségnyújtás összegét, amivel kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok már mintegy „200 milliárd dollárral” nagyobb összeget juttatott el Ukrajnának, mint az európai szövetségesek, és szorgalmazta ennek kiegyenlítését.

Arra is utalt, hogy az amerikai adófizetők pénzéről van szó, és ezt valamilyen formában szeretné ellentételezni.

A jövő héten J.D. Vance alelnök vezeti az amerikai delegációt a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, amelyen az ukrán elnök is részt vesz.

Emlékeztetett arra is, hogy már a korábbi ellentámadások során sem kaptak elegendő fegyvert és lőszert a szövetségeseiktől.

Bár Zelenszkij nem hibáztatja nyíltan partnereit, kiemelte, hogy a színfalak mögötti döntések meghatározó szerepet játszanak a veszteségek csökkentésében. Szerinte a politikai akarat megléte vagy hiánya dönti el, hogy Ukrajna időben hozzájut-e a szükséges védelmi eszközökhöz.

Vlagyimir Dzsabarov egy interjúban beszélt arról, hogy Európa biztonságát fenyegeti, ha Ukrajnát fegyverekkel látják el. A magas rangú orosz politikus szerint Németország ezzel magának okoz újabb problémákat, mivel a fegyverek végül a szélsőségesek kezébe kerülnek. Az oroszok már régóta állítják, hogy a nyugati fegyverszállítmányok egy része a feketepiacon köt ki, míg az ukránok alaptalannak tartják a vádakat.

Vlagyimir Dzsabarov szerint Oroszországra nézve veszélyes, ha tűzszünet kötnek Ukrajnával. Az orosz parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának első elnökhelyettese úgy látja, hogy a béke a jelenlegi ukrán kormánnyal egy időzített bomba, ami gyorsan lángra lobbanhat. Mint mondta, félő, hogy a nyugati országok arra használják fel a tűzszüneti időszakot, hogy a legmodernebb fegyverekkel lássák el Ukrajnát, hogy az majd stratégiai támadást indítson Moszkva ellen – számolt be róla a Vmeste orosz televízió.

Az ukrán Nemzeti Gárda 12. különleges műveleti egysége, az Azovi Dandár katonája egy Furia típusú felderítő drónt készül bevetni a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Toreck város térségében 2024. december 14-én, az Ukrajna ellen vívott orosz háború harmadik évében (Fotó: MTI/EPA/Maria Senovilla)

A politikus hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború megoldására csak Oroszország nemzetbiztonságát garantáló feltételeket tudnak elfogadni. Kijelentette, hogy amennyiben a külső erők megkérdőjelezik Moszkva szuverenitását és függetlenségét, úgy

készen állnak a nukleáris doktrínára épülő eszközök bevetésére.

Vlagyimir Dzsabarov üzent a volt német kancellárnak is. Angela Merkel nemrég a Die Zeit című napilapban jelentette ki, hogy meg kell akadályozni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút. Az orosz parlamenti képviselő kiemelte, hogy Merkel felhívásai éppen a volt német kancellár hazájára nézve veszélyesek.

„Kijev fegyverekkel való pumpálásával Németország csak új problémákat nyer, mivel ezek a fegyverek végül a szélsőségesek kezébe kerülnek”

– fejtette ki Vlagyimir Dzsabarov.

Az ukrán Nemzeti Gárda 12. különleges műveleti egysége, az Azovi Dandár katonája egy bunkerben a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Toreck város térségében 2024. december 14-én, az Ukrajna ellen vívott orosz háború harmadik évében (Fotó:MTI/EPA/Maria Senovilla)

Korábban a hírszerzési források is megerősítették, hogy csak rövid ideig tudják követni, hogy mi történik az Ukrajnába küldött fegyverzettel. Egy amerikai védelmi tisztviselő a CNN-nek számolt be arról, hogy

a Biden-kormány számolt azzal a kockázattal, hogy a szállítmányok egy része végül „váratlan helyekre” kerülhet.

Jordan Cohen, külpolitikai elemző szintén úgy látja, hogy elkerülhetetlen, hogy a néhány fegyver a feketepiacra kerüljön.

Kapcsolódó tartalom

Az Interpol korábbi vezetője már az ukrajnai háború kitörésekor együttműködésre szólította fel a tagországokat a fegyverek felkutatásában. Jürgen Stock várhatónak nevezte, hogy „a háború befejeztével a fegyverek elárasztják a feketepiacot”.

Az izraeli hadsereg már 2023-ban tartott tőle, hogy az Ukrajnába áramló amerikai és nyugati gyártású fegyverek a Hamász, és más közel-keleti radikális szervezetek kezébe kerülnek.

Az ukrán rendőrség különleges egységének tagjai 122 mm-es önjáró tarackhoz való lövedékeket visznek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen húzódó frontvonalnál 2025. január 11-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején (Fotó: MTI/EPA/Oleg Movcsanjuk)

A feltételezéseket az ukrán katonai hírszerzési főigazgatósága (GUR) sem hagyta szó nélkül. Korábbi nyilatkozatukban azt állították, hogy Moszkva célja, hogy az ukrán hadsereget lejárassák, és ezzel gátolják a Nyugatról érkező katonai segélyeket.