Az oroszok 300 milliárd dollárt adnak Ukrajna újjáépítésére?

Háromszázmilliárd dollárnak megfelelő lefoglalt pénzügyi eszközt adhat át Oroszország Ukrajna újjáépítésére. Az ötlet Moszkvában merült fel, ami az Oroszország által a háború befejezése érdekében elfogadható lehetséges kompromisszumok egyike lehet -írta a hirado.hu.

Háromszázmilliárd dollárnak megfelelő lefoglalt pénzügyi eszközt adhat át Oroszország Ukrajna újjáépítésére – írja a Reuters orosz forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, Moszkva azzal a feltétellel egyezhet bele Ukrajna orosz pénzből történő újjáépítésébe, hogyha a ráfordításra szánt pénz egyötödét az orosz erők által ellenőrzött területek helyreállítására szánják.

Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után az Egyesült Államok és szövetségesei megtiltották az orosz központi bankkal és pénzügyminisztériummal folytatott tranzakciókat, és 300-350 milliárd dollár értékben zároltak orosz pénzügyi eszközöket, amelyeket főként európai, amerikai és brit államkötvényekben tartottak. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások még nagyon korai szakaszban vannak, időközben Moszkvában merült fel az ötlet, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként Oroszország javasolhatná a befagyasztott pénzügyi eszközök egy nagyobb részének Ukrajna újjáépítésére fordítását, idézi a Reuters névtelenül nyilatkozó forrásait.

Korábban nem merült fel komolyabb elképzelésként, hogy Moszkva beleegyezne orosz pénzügyi eszközök felhasználásába Ukrajna újjáépítése során.

A hírügynökség értesülései szerint a felvetés a rijádi orosz–amerikai tárgyaláson sem merült fel, a Reuters által leírtak így betekintést engednek abba, milyen kompromisszumokat hajlandó meghozni Oroszország a háború befejezése érdekében. A felhasználható források mértéke azonban még nem biztos, a Reuters egyik forrása szerint Moszkva akár a befagyasztott eszközök kétharmadát is kész erre a célra adni, ha cserébe a fennmaradó egyharmadát az orosz csapatok által ellenőrzött területek helyreállítására fordítja, valamint elszámolási garanciákat kap a források felhasználására.

Oroszország ugyanakkor továbbra is lobbizik a szankcionált források feloldásáért. Az orosz források lefoglalását moszkvai tisztviselők hevesen bírálták, mondván, súlyosan sérti a szabadkereskedelemre vonatkozó alapelveket, valamint válaszul Moszkva is lefoglalta a „barátságtalannak” minősített országok által Oroszországban tartott pénzügyi eszközöket. A Reuters szerint, a Scholz-kormány és az Európai Központi Bank (EKB) annak idején vonakodtak az orosz pénzügyi eszközök lefoglalásától attól tartva, hogy a lépés alááshatja az eurót, mint tartalékvalutát a nemzetközi pénzpiacokon.

Az EKB szerint jelenleg 207 milliárd dollárnak megfelelő euróban nyilvántartott eszköz, 67 milliárd amerikai dollárban és 37 milliárd brit fontban nyilvántartott eszköz áll zárolás alatt.

Bár a háború kezdetén az orosz pénzügyi források befagyasztása komoly felháborodást váltott ki Moszkvában, az invázió legnagyobb orosz támogatói is hangot adtak korábban annak az elképzelésnek, hogy a zárolt forrásokért cserébe Oroszország megszerezheti az általa ellenőrzött területeket törvényes tranzakció lebonyolításával.

„Ajánlok egy megoldást. Fizessenek nekünk a zárolt pénzzel azokért a területekért, amelyek velünk akarnak lenni”

– mondta Margarita Szimonjan, a Russia Today televízió főszerkesztője 2023-ban.

Oroszország legfontosabb követelése, hogy Ukrajna vonja ki csapatait az oroszok által követelt területekről, valamint Ukrajna tegyen le a NATO-hoz való csatlakozásról. Kijev azonban azt szeretné, ha Moszkva vonná ki csapatait az érintett térségekből, ezenfelül biztonsági garanciákat kér a Nyugattól annak reményében, hogy így megelőzhető egy újabb orosz támadás. A Fehér Ház „illuzórikusnak” nevezte Kijev követeléseit. Továbbá Washington szeretné elérni, hogy hozzáférhessen az ukrán ásványkincsekhez viszonzásul, hogy Ukrajnát három éven keresztül támogatta a háborúban.

Becslések szerint az orosz–ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzőjét, Olekszij Antont kérdezte a hirado.hu arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.

„Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé” – írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.

Ezek azóta csak növekednek és növekednek, az orosz tüzérség megállás nélkül pusztítja a kelet-európai ország még megmaradt részeit. Az Ukrajna helyreállítása című ukrán kormányzati weboldal kártérképe szerint az országban

1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi út, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület vált a háború martalékává.

És ez még nem minden, hiszen ebben még nincs benne az a rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény, amely ugyancsak elpusztult, a környezeti és kulturális károkról nem is beszélve. Az ukrán közigazgatási régiók közül leginkább a donyecki, a luhanszki, a harkivi, a zaporizzsjai, a herszoni, a mikolajivi, valamint a kijevi terület érintett a rombolásban.

Kijev, 2024. október 26. (Fotó: MTI/EPA/Makszim Maruszenko)

Az elmúlt években rengeteg elemzés, becslés, jóslat jelent meg Ukrajna helyreállításával kapcsolatban, de miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, minden korábbinál előrébb került a téma. Valójában ez a folyamat azonban már abban a pillanatban elkezdődött, amikor az első orosz rakéták becsapódtak Ukrajna területére. A folyamatos újjáépítés célja, hogy elviselhetőbbé tegyék a háborús viszonyokat az országban maradottaknak. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:

1. azonnali kezdés és fokozatos fejlődés;
2. a méltányos jólét megteremtése;
3. integrálódás az Európai Unióba;
4. nemzeti és regionális szinten a korábbit jobbá téve építkezni;
5. a magánberuházások ösztönzése.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 májusában azt javasolta, hogy a szövetséges országok vállaljanak védnökséget egy-egy ukrán régió felett. A felhívásra 30 ország válaszolt, Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, Ausztria pedig a zaporizzsjai területet „fogadta végül örökbe”. Ez nagy segítséget jelent Ukrajnának, azonban vajmi kevés a teljes újjáépítéshez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt kérdeztük arról, hogy mennyi pénzbe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe a projekt. Kérdéseinkre Olekszij Anton junior elemző válaszolt.

Egyre drágább

Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy 2022. február 24-e óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségeit 543 milliárd dollártól 600 milliárd dollárig becsülik. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es becslése szerint az Ukrajna infrastruktúrájának okozott közvetlen károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legnagyobb sérülések az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatásban (13 milliárd dollár) keletkeztek, de az ukrán kulturális ágazat vesztesége is elérte a 3,5 milliárd dollárt, ami 4779 többségében műemléki védelmet élvező, így pótolhatatlan épületre vonatkozik.

Ami az ország helyreállítását illeti, a Világbank legutóbbi, 2023. decemberi számításai szerint legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna újjáépítésére, valamint legalább 10 év. Mivel azóta már több mint egy év telt el intenzív harcokkal, az újjáépítés költsége még nagyobb és időtartama még hosszabb lesz

– mondta a szakértő.

Elmondása szerint a német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute 2024. decemberi adatai szerint az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ennek nagyjából a fele, vagyis 120 milliárd euró katonai, a másik, nagyobbik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok – ebbe beletartozik Svájc és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – együttesen 132 milliárddal segítettek. Ha külön vizsgáljuk az országokat, akkor Németország adta legnagyobb pénzügyi segítséget: 18 milliárd eurót. A második helyen az Egyesült Királyság áll 15 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig Dánia 8 milliárd euróval.

Magyarország is besegít

A junior elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország is hozzájárul Ukrajna stabilitásához. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig összesen 560 millió eurós összegű támogatást nyújtott.

A civilek támogatásához a magyar állam 2,9 milliárd forinttal járult hozzá a Hungary Helps programon keresztül, amelyből iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, mentőállomást hozott létre a segélyszervezet, emellett templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is részt vett a kijevi és más területeken.

Ukrajna legnagyobb finanszírozója – folytatta Olekszij Anton – azonban mégis az Európai Unió. A 2024. augusztusi adatok szerint a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral segítette az ukrán gazdaságot. 2024. március 1-től működik az úgynevezett Ukraine Facility program, amely kizárólag az ország újjáépítésére koncentrál. A program költségvetése 2024-től 2027-ig 50 milliárd euró, amely részben hitel, részben pedig támogatás. További európai intézmények, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022 óta hatmilliárd euróval járult hozzá a háború okozta károk helyreállításához, de az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank is finanszírozzák az ukrán újjáépítést, viszont ezek már mind hitel formájában történnek.

Harkiv, 2024. december 21. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Kritikus infrastruktúra

A szakértő szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az újjáépítési folyamat már elindult. Az Európai Unió minden évben megszervezi a konferenciát Ukrajna újjáépítéséről (Ukraine Recovery Conference), amelynek fő célja, hogy mobilizálja a nemzetközi támogatást, és előkészítse a helyreállítási terveket.

Viszont probléma van a pénzmennyiséggel. Eddig három év alatt körülbelül 126 milliárd eurót költöttek Ukrajna újjáépítésére, viszont a Világbank adatai szerint – amelyben még nem szerepel a 2024-es év – 486 milliárd dollár kellene összesen

– tette hozzá.

Olekszij Anton úgy látja, hogy a civil infrastruktúra könnyebben újjáépíthető a háború után, a mostani támogatások többsége pedig éppen erre a területre koncentrál. A baj inkább a kritikus infrastruktúra és az olyan területek helyreállításával van, amelyeket rövid időn belül kellene újjáépíteni. „Például a műemlékvédelem alatt álló épületek is ilyenek. A restaurációt viszonylag rövid időn belül szükséges lenne megkezdeni az állagmegóvás érdekében. Számítások szerint ehhez első körben kilencmilliárd dollárt kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30 százalékkal emelkedhet is” – húzta alá az elemző.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent – például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem – visszaépíteni.

Zelenszkij nemet mondott

Ukrajna pénzügyi helyzetén könnyített volna, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett volna abba az 500 milliárd dolláros üzletbe, amiről Donald Trump beszélt korábban. Az már más kérdés, hogy Ukrajnában milyen megítélése lett volna a nemzeti vagyon kijátszásának. Az amerikai elnök február elején arról beszélt újságíróknak, hogy az eddigi és a további amerikai támogatásokért cserébe hozzáférést szeretne kapni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez. Az amerikai tervezet szerint az Egyesült Államok kapná meg a kitermelésből származó bevételek 50 százalékát. Becslések szerint tizenkétezer milliárd dollárt – azaz a 2023-as magyar GDP több mint 56-szorosát – érnek az Oroszország által elfoglalt kelet-ukrajnai földekben rejlő ércek és egyéb ásványi anyagok. Ezek a földek Európa ásványkincsekben leggazdagabb területeit jelentik, írja a The Washington Post.

Ukrajna rendelkezik a világ legnagyobb titán- és vasérctartalékaival, de hatalmas kiaknázatlan lítiummezőket és szénlelőhelyeket is rejt az ország területe. Ezek együttesen több tízbillió dollárt érnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök óvatosan, de támogatólag beszélt az erőforrásokat érintő megállapodásról, ugyanakkor feltételként szabta, hogy ez megfelelő biztonsági garanciákkal párosuljon. Donald Trump nem sokkal később már a „győzelmét” ünnepelte, és arról beszélt, hogy Ukrajna beleegyezett a megállapodásba, azonban Volodimir Zelenszkij végül letörölte a mosolyt az amerikai elnök arcáról. „Nem engedtem, hogy a miniszterek aláírjanak egy ilyen megállapodást, mert véleményem szerint ez nem szolgálja megfelelően az érdekeinket” – mondta Zelenszkij a Müncheni Biztonsági Konferencián.

Egy amerikai tisztviselő „rövidlátónak” nevezte Zelenszkij válaszát, hozzátéve, hogy a megállapodás egy „tartós partnerséget” biztosított volna a két ország között. A The Telegraph szerint azonban Donald Trump olyan feltételeket szabott Ukrajnának, amelyeket általában a háborúban legyőzött agresszor államokra mérnek, nem pedig szövetségesekre. A megállapodás feltételei messze meghaladják azokat, amelyeket a második világháború után Németországnak és Japánnak szabtak.