Amerikának kellene garantálnia Ukrajna biztonságát?

A brit miniszterelnök szerint szükség lenne Ukrajna biztonságának amerikai szavatolására – írja az MTI.

Keir Starmer csütörtökön Washingtonba utazott, ahol fogadja őt Donald Trump amerikai elnök.

A repülőgépen az őt kísérő újságíróknak nyilatkozva a munkáspárti kormányfő közölte: tárgyalások folynak arról, hogy Nagy-Britannia katonákat küldjön egy esetleges jövőbeni ukrajnai békefenntartó alakulatba.

Starmer már az elmúlt napokban is jelezte, hogy Nagy-Britannia más európai országokkal együtt kész és hajlandó katonákkal részt venni az ukrajnai békefenntartásban, ha ehhez sikerül megteremteni a megfelelő feltételeket, Moszkva azonban ezt jelenleg elveti.

A brit kormányfő csütörtöki nyilatkozatában ugyanakkor megerősítette azt az álláspontját is, hogy szükség lenne Ukrajna biztonságának amerikai szavatolására. Arra a kérdésre, hogy ez véleménye szerint milyen formát ölthetne, Starmer úgy fogalmazott, hogy ez nyilvánvalóan intenzív egyeztetések tárgya lesz, de ő nem kíván „előreszaladni” ebben a kérdésben.

Donald Trump legutóbbi nyilatkozataiban arra utalt, hogy Ukrajna biztonságának szavatolását ő inkább Európára bízná.

A brit miniszterelnök a Washingtonba vezető repülőúton adott nyilatkozatában azonban kijelentette: Nagy-Britannia kiveszi majd a részét az ukrajnai biztonság szavatolásából, de ő egyértelműen azt vallja, hogy ehhez „valamilyen formájú” amerikai támogatás is kellene.

Hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy Ukrajnában nem tűzszünetre, hanem tartós békére van szükség, ennek megteremtéséhez viszont biztonsági garanciák kellenek.

Starmer kijelentette: a külső támogatás nélküli tűzszünet alkalmat teremtene Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy „kivárjon, majd ismét visszajöjjön, hiszen Ukrajnával kapcsolatos ambíciói meglehetősen nyilvánvalóak”.

A brit miniszterelnök a héten, washingtoni látogatása előtt két nappal bejelentette, hogy Nagy-Britannia 2027-re a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli védelmi ráfordításait, és ha a gazdasági körülmények lehetővé teszik, a következő parlamenti időszakban 3 százalékra növeli ezt az arányt.

Donald Trump nemrégiben arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy hazai össztermékük 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra az atlanti szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.

London egyelőre ennek a felére vállalt hivatalos kötelezettséget, a brit kormányfő által bejelentett 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési célkitűzéssel.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatja, hogy Románia csapatokat küldjön Ukrajnába – szögezte le Kelemen Hunor szövetségi elnök a magyar közmédiának szerdán nyilatkozva, miután részt vett az ideiglenes államfő által kezdeményezett, biztonságpolitikai és külpolitikai témákról szóló egyeztetéseken.

Ilie Bolojan politikai súlyuk sorrendjében fogadta az elnöki hivatalban a bukaresti parlamenti pártokat, hogy a közös európai védelmi politika, az ukrajnai háború lezárását célzó erőfeszítések és a védelmi beruházások növelése tekintetében előkészítsék azt a román álláspontot, amelyet az Európai Unió jövő heti állam- és kormányfői értekezletén fog képviselni – írja az MTI.

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ küldöttsége a román elnöki hivatalban is kifejtette a szövetség azon álláspontját, hogy

Ukrajnában mielőbb tűzszünetre van szükség,

és kifejezte reményét, hogy az amerikai-orosz tárgyalások nagyon hamar eljutnak a tűzszünetig, amely lehetővé teszi, hogy a diplomáciai tárgyalások mélyebben, részletesebben folytatódjanak.

Az Ukrajna által igényelt biztonsági garanciákról Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy ezeket nehéz elképzelni az Egyesült Államok nélkül, másfelől európai csapatoknak a konfliktusövezetbe vezénylése is sok kérdést vet fel.

„Számunkra egyértelmű az, hogy 

román csapatoknak nincs mit keresniük Ukrajnában, sem most a konfliktus alatt, sem a tűzszünet után.

Tehát az RMDSZ nem támogatja azt, hogy Románia csapatokat küldjön Ukrajnába. Lehet és kell támogatni a békefenntartókat romániai katonai bázisokról, infrastruktúrával, logisztikával, de román állampolgárságú katonáknak, román csapatoknak nincs mit keresniük Ukrajnában, ezt mi nem támogatjuk” – hangoztatta az RMDSZ elnöke.

Megjegyezte: bár erről nem született írott megállapodás, a koalíciós megbeszéléseken egyetértést tapasztalt ebben a kérdésben a román kormánypártok részéről is.

Arra a kérdésre, hogy hogyan próbál a bukaresti külpolitika igazodni ahhoz az új helyzethez, amelyet Donald Trump elnökké választása és az új amerikai adminisztráció számos kezdeményezése teremtett, Kelemen Hunor azt emelte ki: a

legtöbb európai ország megértette a védelmi kiadások növelésének szükségességét.

„Európának el kell fogadnia azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok polgárainak, adófizetőinek a pénzéből nem lehet a világ végéig fenntartani azt a helyzetet, hogy Amerika biztosítja Európának a védelmét, és Európa erre nem költ. A hadiipart meg kell erősíteni, a hadseregeket meg kell erősíteni, és kell egy közös európai uniós védelmi testület, úgy, hogy megmaradnak természetesen a nemzeti hadseregek, megmarad az észak-atlanti szövetség” – összegezte Kelemen Hunor a bukaresti döntéshozók által is osztott álláspontot.

Hozzátette: Románia számára ugyanakkor

fontos az amerikai katonák és katonai infrastruktúra jelenléte, amelyet Románia meg akar tartani.

„Ezzel nemcsak saját magát védi, hanem a mögötte lévő államokat is, és ezt a keleti védelmi vonalat, ha kell, akkor nagyobb ráfordítással is meg kell őrizni! Nincsen ebben a pillanatban olyan információ vagy olyan döntés, ami azt jelentené, hogy Amerika kivonul ebből a régióból. Lehet, hogy kevesebb katonával, vagy lehet, hogy kevesebb pénzzel lesz jelen, de nem hiszem, hogy föl fogja adni ezeket a védelmi vonalakat” – vélekedett Kelemen Hunor.

Szerinte most a legfontosabb meggyőzni az amerikai adminisztrációt arról, hogy közép- és hosszú távon mégiscsak az Európai Unió lesz a legbiztonságosabb partnere.

„Az egyértelműen látszik, hogy (az Egyesült Államok) Oroszországot le akarja választani Kínáról, készülve az amerikai-kínai kereskedelmi, gazdasági konfliktusra, egymásra feszülésre. De az Európai Unió nagyon sokat tévedett az elmúlt években, akár a Donald Trump elnök személyét illetően, a hozzá való viszonyulásban, akár abban a tekintetben, ahogyan a rossz döntéseket követően leépítette gazdaságának versenyképességét.

Az Európai Uniónak nincs más dolga, mint hogy most, az utolsó előtti órában fölébredjen, összeszedje magát, és próbálja rendezni a transzatlanti kapcsolatokat!”

– hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem mérlegeli, hogy beleegyezzen-e európai békefenntartók Ukrajnába küldésébe, mert véleménye szerint ez az ötlet megtévesztés, amely Ukrajna ismételt felfegyverezését segítené elő – közölte Lavrov Katarban szerdán.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy mind ő, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja az európai békefenntartók Ukrajnában való állomásoztatásának ötletét, ha sikerül megállapodni a háború befejezéséről.

Szergej Lavrov azonban a katari fővárosban tett látogatásán közölte: Oroszország szerdán elutasította mind az ukrajnai frontvonal befagyasztását jelenlegi állapotában, mind pedig európai békefenntartó csapatok állomásoztatását a térségben.

Lavrov szerint Oroszország ellenzi azt a felvetést, hogy egy tűzszüneti vonal válassza el a két felet, amelynek egyik oldala orosz, a másik ukrán.

„Ez nem fog megtörténni” – jelentette ki Dohában. Kifejtette, hogy az orosz alkotmány rögzíti az ország területét, és eszerint az ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék Oroszországhoz tartoznak, még akkor is, ha nem teljes felettük az orosz csapatok ellenőrzése.

Ukrajna többi részén pedig hatályon kívül kellene helyezni a „rasszista törvényeket” – mondta Lavrov arra utalva, hogy Moszkva szerint az orosz ajkúakat diszkriminálják Ukrajnában. Lavrov arról is beszélt, hogy az orosz és az amerikai küldöttség csütörtökön Isztambulban találkozik ismét, hogy megvitassák, hogyan állítsák helyre a diplomáciai viszonyt.

„Megvitatjuk majd azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek az előző amerikai kormányzat törvénytelen tevékenysége következtében halmozódtak fel,

hogy mesterséges akadályokat gördítsenek az orosz nagykövetség munkája elé, amit mi természetesen viszonoztunk, és szintén kényelmetlen körülményeket teremtettünk a moszkvai amerikai nagykövetség munkájához” – jelentette ki Lavrov újságíróknak nyilatkozva.

Moszkvának nincs nagykövete Washingtonban, amióta az előző nagykövet tavaly októberben távozott posztjáról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég közölte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalások részeként magas szintű munkacsoportok fognak dolgozni a két ország washingtoni, illetve moszkvai diplomáciai képviseleteinek helyreállításán.

Az orosz külügyminiszter a Gázai övezettel kapcsolatban kijelentette, hogy a palesztin nép áttelepítése a területről más régiókba „időzített bomba” lenne a Közel-Kelet számára.