Amerikai nehézbombák érkeztek Izraelbe

Megérkezett Izraelbe az új amerikai kormányzat által engedélyezett nehézbomba-szállítmány, amelyet a kikötőből már átvittek az izraeli légierő bázisaira – jelentette be az izraeli védelmi minisztérium vasárnap.

A kétezer font tömegű nehézbombák átadását Joe Biden elnök állította le, majd Donald Trump elnök engedélyezte ismét. A gázai háború kezdete, 2023. október 7. óta 678 légi és 129 tengeri szállítmányban több mint 76 ezer tonna katonai felszerelést szállítottak Izraelbe az Egyesült Államokból; ez volt a legnagyobb ilyen akció a zsidó állam történetében.

Az izraeli védelmi miniszter szerint a szállítmány bizonyítja az Izrael és az Egyesült Államok közötti erős szövetséget. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter arról biztosította izraeli kollégáját, hogy az Egyesült Államok továbbra is minden szükséges eszközt biztosít Izrael számára, hogy garantálja biztonságát.

Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.

A három túsz lefogyva, megtörve, Jaír Horn enyhén sántítva, Sagi Dekel-Hen jobb karját mozgásképtelenül tartva, de saját lábukon hagyták el az iszlamista terroristák járművét, majd léptek a számukra ácsolt emelvényre, ahol elmondták a nekik előírt szöveget, mielőtt beszálltak a nemzetközi vöröskereszt autóiba.

A Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet közösen szervezte a hatodik túszátadást, melyen újabb, a 2023. október 7-i terrortámadásban elrabolt embereket engedtek szabadon:

Sagi Dekel-Chen, Szasa Tropanov és Jaír Horn szállhatott át a nemzetközi segélyszervezet járműveibe 498 nap fogság után.

Ezúttal a Gázai övezet déli részén, Han-Júniszban, a július végén megölt Iszmáíl Haníje, a Hamász politikai vezetőjének lerombolt házánál állítottak fel színpadot az eseményhez.

A tel-avivi Tropanov az Iszlám Dzsihád fogságában volt, s Oroszország követelte az orosz állampolgárságú izraeli hazaengedését. Barátnőjével, Szapir Kohennel, édesanyjával, Jelenával és nagymamájával, Irenával együtt rabolták el, amikor szülei otthonába látogatott Nir Óz kibucba. A nőket az első túszalkuval elengedték, édesapját meggyilkolták a terrortámadásban.

A szintén Nir Ózból elhurcolt, s amerikai állampolgársággal is rendelkező Sagi Dekel-Chen elrablásakor felesége, Avital terhes volt azóta megszületett, és már egyéves kislányukkal, Saharral. A párnak még két kislánya van, Gali és Bar.

Ugyanebből a kibucból, otthonukból hurcolták el Jaír Hornt fivérével, Eitannal együtt. Testvére nem szerepel a megállapodás első, „humanitárius” szakaszában szabadulók listáján.

A nemzetközi vöröskereszt kihozza őket a Gázai övezetből, és átadja őket az izraeli hadsereg (IDF) határon várakozó egységének.

Izraelben először a határ menti Reim katonai támaszponton létrehozott fogadóállomásra viszik őket, ahol felmérik testi és lelki egészségi állapotukat, és találkoznak legközelebbi családtagjaikkal. Onnan helikopterrel az ország középső részén fekvő kórházakba szállítják őket több napos kivizsgálásra.

A három újabb túsz szabadulását követően még 73 elhurcolt ember van a gázai szélsőségesek fogságában, akik közül többen már biztosan nincsenek életben. A tűzszüneti megállapodás értelmében a gázai terrorszervezetek további tizennégyet a tervek szerint az egyezség első szakaszában még átadnak. Egyikükről, Slomó Manszúrról bizonyosan tudni lehet, hogy már nem él.

Valószínűsíthető, hogy Izrael egy támadást fog indítani Irán nukleáris programja ellen az elkövetkező hónapokban, amely néhány hétre, vagy akár hónapokra is hátráltathatja Teherán programját, ugyanakkor feszültségeket gerjeszthet az egész Közel-Keleten, és újraélesztheti egy szélesebb regionális konfliktus lehetőségét – áll az amerikai hírszerzés friss jelentéseiben.

A The Washington Post információi szerint az izraeli csapás esélyeiről szóló figyelmeztetések számos hírszerzési jelentésben szerepelnek, amelyek a Biden-kormányzat vége és a Trump-kormányzat kezdete közötti időszakra vonatkoznak. Mind közül a legátfogóbb egy január eleji jelentés, amelyet az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának hírszerzési részlege, valamint a Védelmi Hírszerző Ügynökség készített közösen.

Ebben a jelentésben arra figyelmeztettek, hogy Izrael várhatóan támadást indít Irán két létesítménye, a Fordowban és Natanzban található nukleáris objektuma ellen 2025 első félévében.

A The Washington Post forrásai – akik rálátással bírnak a hírszerzés ügyeire – elmondták, hogy ez a helyzetértékelés Izrael terveinek elemzésén alapul. Emlékeztettek arra, hogy a közelmúltban, október végén Izrael egyszer már csapást hajtott végre Irán ellen, amely gyengítette az ország légvédelmét, és így Teherán kiszolgáltatottá vált egy következő támadásnak.

A tisztviselők névtelenségük megőrzése mellett beszéltek a szigorúan titkos hírszerzési információkról. Az izraeli kormány, a CIA, a védelmi hírszerző ügynökség és az országos hírszerzési iroda részéről nem kívánták kommentálni a The Washington Post cikkében szereplő állításokat.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, Brian Hughes viszont elmondta a lapnak, hogy Donald Trump elnök világossá tette: Nem fogja engedni, hogy Irán nukleáris fegyvert szerezzen.

„Bár a békés megoldást preferálja Iránnal kapcsolatos amerikai problémáinkra, nem fog várni végtelenségig, ha Irán nem hajlandó tárgyalni” – mondta Hughes a The Washington Postnak.

A lehetséges izraeli támadás perspektívája egy korai próbatételt jelenthet Trump számára, aki kampányában a közel-keleti és európai fegyveres konfliktusok enyhítésére és a béke helyreállítására törekedett, miközben határozottan támogatta Izraelt. A katonai hírszerzési jelentés két lehetséges támadási opciót vázolt fel, amelyek mindegyike magában foglalja az Egyesült Államok támogatását légi utántöltéssel, valamint hírszerzési, megfigyelési és felderítési segítséggel – mondták azok a források, akik ismerik a dokumentumot.

Az Egyesült Államok bármilyen támogatása – még akkor is, ha  a támadás csak mérsékelt eredményekkel járna – jelezné Washington befolyását Izrael további lépéseire. Az egyik lehetséges opció egy távolról indított támadás: ennek részeként az izraeli repülőgépek ballisztikus rakétákat lőnek ki Irán légterén kívül a hírszerzési jelentés szerint.

A másik opció – egy kockázatosabb, közvetlen támadás részeként – izraeli vadászgépek lépnének be az iráni légterébe, közel repülnének a nukleáris létesítményekhez, és BLU-109 típusú bunkerromboló bombákat dobnának le.

A Trump-kormányzató a múlt héten jóváhagyta az irányító rendszerek eladását a bunkerrombolókhoz, és erről értesítést küldött a kongresszusnak. Az amerikai értékelés szerint egy izraeli támadás legfeljebb néhány hónapra hátráltathatja Irán nukleáris tevékenységét, de valószínűbb, hogy csak hetekre – mondták a jelenlegi és egykori tisztviselők. Bármilyen támadás arra ösztönözhetné Iránt, hogy urán dúsítást végezzen fegyverekhez való megfelelő szintre, ami régóta elfogadhatatlan vörös vonal az Egyesült Államok és Izrael számára.

Trump a múlt héten utalt arra, hogy egyre inkább tisztában van Izrael támadási szándékával. „Mindenki azt hiszi, hogy Izrael, a mi segítségünkkel vagy engedélyünkkel, odamegy és ledobja őket. Én inkább nem szeretném, hogy ez megtörténjen” – mondta Trump a Fox Newsnak.

„Kétféleképpen lehet megállítani őket: bombákkal vagy egy írásos papírral”.

„Szeretnék megállapodni velük, anélkül, hogy bombáznunk kellene őket” – tette hozzá.

Trump eddigi megjegyzései – amelyek a „maximális nyomás” visszaállítását követően történtek annak érdekében, hogy Irán olajexportját nullára csökkentsék és nukleáris megállapodást érjenek el – felháborították Teherán vezetőit.

Új, „hiteles” atomalkut sürgetett Iránnal Donald Trump amerikai elnök, egyúttal „rendkívül eltúlzottnak” nevezte azon híreszteléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok Izraellel karöltve a síita államot „darabjaira akarja széttépni”.

„Azt akarom, hogy Irán nagy és sikeres ország legyen, de olyan, amelynek nem lehet atomfegyvere” – szögezte le Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett üzenetében, hozzátéve, hogy mihamarabb ki kell dolgozni az új atomalkut. „Isten óvja a Közel-Keletet!” – zárta üzenetét az elnök.

Előző nap

Trump azt közölte, „utasításokat adott” arra az esetre, ha Irán merényletet követne el ellene.

Mint mondta, ha ez megtörténne, a közel-keleti országot „megsemmisítenék”.

Ugyancsak rendeletet írt alá az Iránra gyakorolt nyomás legmagasabb szintre emeléséről. Ez utasítást tartalmaz az amerikai pénzügyminisztériumnak, hogy a legnagyobb gazdasági nyomást fejtse ki Iránra szankciók során keresztül, amelyek az iráni olajexportot veszik célba.

Szintén szerdán Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Washington aggodalmai az iráni atomfegyverek fejlesztésével kapcsolatban „megoldhatóak”, „mivel Teherán ellenzi a tömegpusztító fegyvereket”.