A tűzszünet után választásokat kell tartani Ukrajnában

Országgyűlési és elnökválasztások kiírását követelheti Ukrajnában az Egyesült Államok, ha létrejön a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal, erről beszélt Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai békével megbízott főtárgyalója egy interjúban. Volodimir Zelenszkijnek 2024-ben lejárt az elnöki mandátuma, Ukrajnában pedig elhalasztották a választásokat a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

Az Egyesült Államok választások kiírását követelheti még az idei év vége előtt különösen akkor, ha létrejön Moszkva és Kijev között a tűzszüneti megállapodás az elkövetkező hónapok során – nyilatkozta Keith Kellogg, Trump ukrajnai békével megbízott főtárgyalója a Reutersnek. Az elnöki megbízott szerint a hadiállapot nem lehet elégséges ok arra, hogy felfüggesszék az országgyűlési és az elnökválasztásokat.

„A legtöbb demokratikus országban háborús időkben is tartottak választást”

– szögezte le Keith Kellogg. A Reuters hozzáteszi, Trump és Kellogg is beszéltek már korábban arról, hogy dolgoznak azon, hogy az adminisztráció első hónapjaiban létrejöhessen a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal.

Donald Trump amerikai elnök arról beszélt újságírók előtt, hogy komoly egyeztetések zajlanak az amerikaiak és az oroszok között az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban.

Komoly orosz-amerikai egyeztetések zajlanak az ukrajnai háború lezárásáról, erről beszélt Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt pénteken – írja a Euronews. Az elnök megismételte azt, amit már a kampányban is hangoztatott, miszerint ha ő lett volna az elnök Joe Biden helyett, akkor 2022-ben nem tört volna ki a háború. Egyúttal kritizálta hivatali elődjét, Joe Bident az Ukrajnának adott támogatások miatt, Washington idáig több mint 65 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát a háború 2022-es kitörése óta.

Trump arról is beszélt, hogy hamarosan jelentős lépést tehetnek a fegyveres konfliktus lezárása felé, amely kirobbanásának február 24-én lesz a harmadik évfordulója.

„Folyamatosan egyeztetünk és azt hiszem, hamarosan valami jelentős lépést is fogunk tenni ”

– mondta Trump, aki egyúttal nem válaszolt a Putyinnal való közvetlen telefonos megbeszélésről szóló kérdésekre. Az amerikai elnök azt sem fejtette ki bővebben, hogy kik léptek kapcsolatba Moszkvával az adminisztráción belül, egyedül a megbeszélések tényét erősítette meg.

Az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban azt mondta, hogy erről az Egyesült Államok komoly egyeztetéseket folytat Oroszországgal. 

Ukrajnának szélesebb körű biztonsági garanciákra van szüksége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox News amerikai hírtelevízió kedd esti interjújában.

Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fél Európától, és sürgette Donald Trump amerikai elnököt, hogy álljon Ukrajna oldalára. Trump korábban azt ígérte, hamarosan véget vet az ukrajnai háborúnak, és készségét fejezte ki, hogy tárgyal Putyinnal a háború befejezéséről. Korábbi nyilatkozatok szerint Kijevben attól tartanak, hogy egy gyors békemegállapodásnak nagy ára lehet Ukrajna számára.

Zelenszkij most kifejtette:

„Azt akarjuk, hogy Trump az igazság, Ukrajna oldalán álljon.”

Hangoztatta: Ukrajna nem ismerheti el az orosz megszállást, és Kijev a diplomáciai megoldást részesíti előnyben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelentést kért arról, hogy miként tudnák kezelni az amerikai segélyek felfüggesztésének hatásait, tekintettel az érintett ukrán programokra.

Zelenszkij kedd esti videóüzenetében közölte, hogy a vonatkozó dokumentum összeállításával mások mellett Olekszij Kuleba újjáépítésért, régiókért és infrastruktúráért felelős miniszterelnök-helyettest bízta meg.

„Ezek humanitárius programok (…) a legtöbbje ezeknek nem az ukrán kormányon, hanem közvetlenül a közösségeken és különféle szervezeteken keresztül működött” – mondta, hozzátéve, hogy megállapítják majd azokat, amelyek ezek közül létfontosságúak és haladéktalan megoldást igényelnek.

Irina Verescsuk, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese a Telegramon tette szóvá az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által nyújtott segélyek felfüggesztését.

„Igen, ez egy nem várt és nem kellemes hír nemcsak a kormányzat, de a közszféra számára sem. De nem ez az első és nem is az utolsó kihívás, amellyel meg kell birkóznunk”

– írta.

„Humanitárius segélyezéssel foglalkozom és egy kulcsfontosságú donor általi 90 napos szünet zavarba ejtő” – fogalmazott, egyben reményét fejezte ki, hogy humanitárius téren sikerül mindet stabilizálni.

Hozzátette, hogy hamarosan megkezdik a konzultációkat az amerikai féllel az érintett humanitárius projektek további finanszírozásáról.

Donald Trump amerikai elnök beiktatását követően elnöki rendeletet írt alá a külföldi országoknak szánt segélyek 90 napra történő felfüggesztéséről azok felülvizsgálata, illetve átcsoportosítása céljából.

Kijev óvatosan optimista az új amerikai elnök, Donald Trump kormányzatát illetően – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerdán Zágrábban, miután találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.

A Horvátországban hivatalos látogatáson tartózkodó Smihal a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Ukrajnának „nem áll szándékában elveszíteni” a háborút.

Hozzátette: a konfliktus kezdete óta hatszor növelték fegyvergyártásukat és katonai kapacitásaikat.

Az ukrajnai háború gyors befejezését ígérő új amerikai elnök, Donald Trump kormányáról szólva kijelentette: Kijev „óvatosan optimista”.

Az új amerikai kormányzattal a kapcsolat „az Egyesült Államok pragmatikus érdekén” fog alapulni – fogalmazott, megjegyezve, hogy számítanak a támogatásra, de elsősorban magukra hagyatkoznak Európával együtt.

Az ukrán miniszterelnök szerint Washington érdeke is, hogy Oroszországot igazságos és tartós békére kényszerítse, amely magában foglalja a nemzetközileg elismert határokon belüli Ukrajnát is.

Ez jóvátételt is jelent, amit „az agresszornak meg kell fizetnie” – hangsúlyozta.

Úgy vélte: a békéhez vezető út az „erőn keresztül”, a katonai nyomáson és a szankciók kiterjesztésén keresztül vezet.

Plenkovic rámutatott: ma globális szinten két vezetői csoport létezik: az, amelyik deklarálja, hogy „a békéért” áll ki, és az, amelyik az „igazságos békét” hirdeti.

„Én csakis az igazságos békét választom, nem hiszek olyan békében, amely megjutalmazza az agresszort” – mondta a horvát miniszterelnök.

Kiemelte: Oroszország „teljesen a háborús gazdaság időszakában van”, mert a GDP-je kilenc százalékát védelemre és biztonságra fordítja.

„Oroszország erre a konfliktusra és az agresszióra hosszú távon gondol, nem úgy tekint rá, mint valami rövid távú kalandra” – húzta alá.

Plenkovic szerint Ukrajna „nemcsak önmagát védi”, hanem „a szabadság elveit” és Európa területét is, megjegyezve, hogy „Ukrajna bármilyen kudarca komoly biztonsági kockázatot jelentene Európa országai számára”.

Smihal köszönetet mondott a horvát kormánynak és a horvát népnek az Ukrajnának nyújtott segítségért.

„Együtt írjuk Európa történelmét – a fejlődés Európájáét, a demokratikus Európáét” – mondta.

Az ukrán kormányfő a délután folyamán beszédet mondott a horvát parlamentben.

Ellenzéki képviselők egy csoportja jelezte: nem vesznek részt Denisz Smihal parlamenti felszólásásán, amennyiben Gordan Jandrokovic házelnök nem tűzi napirendre az infláció kérdését, mert – mint mondták – az ukrán kormányfő érkezése nem lehet nagyobb prioritás a növekvő áraknál.

Az Egyesült Államok új külügyminisztere, Marco Rubio a Megyn Kelly Show-ban élesen bírálta az ukrajnai háborúval kapcsolatos nemzetközi megközelítést. Szerinte tisztességtelen volt azt elhitetni Ukrajnával, hogy képesek lehetnek legyőzni Oroszországot, ami súlyos következményekkel járt.

Marco Rubio, az Egyesült Államok új külügyminisztere a Megyn Kelly Show-ban a közelmúltbeli interjújában kiemelte, hogy szerinte rendkívül káros volt az a politikai stratégia, amely szerint Ukrajna képes lehet legyőzni Oroszországot a háborúban. A republikánus politikus szerint a nyugati vezetők, köztük az Egyesült Államok is, tévesen hittették el Kijevvel, hogy a háború végén nemcsak hogy megverhetik az oroszokat, hanem vissza is szerezhetik a Krím és más elvesztett területek feletti ellenőrzést.

„Tisztességtelen volt azt elhitetni Ukrajnával, hogy nemcsak képesek lesznek legyőzni az oroszokat, hanem elpusztíthatják őket, visszalökhetik őket oda, ahol 2012-ben vagy 2014-ben voltak”

– mondta Rubio, utalva arra, hogy az ukránok akkor még nem veszítették el a Krímet.

Rubio véleménye szerint az alaptalan reménykedés és a hosszú hónapokig tartó katonai támogatás a háború patthelyzetéhez vezetett, amely végső soron Ukrajna helyzetének romlásához, és a szenvedések elhúzódásához vezetett. Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy Ukrajna súlyosan visszaesett az infrastruktúrája terén is, hiszen az orosz támadások következtében az energiahálózat szinte teljesen megsemmisült.

„Valakinek ki kell majd fizetnie az újjáépítést, de ennél is súlyosabb, hogy az emberek tömegesen hagyják el az országot, ami Ukrajna jövőjét és fennmaradását veszélyezteti” – mondta Rubio, aki az ukrán nép hosszú távú túlélésére is figyelmeztetett.

Rubio elismeri, hogy az Egyesült Államok támogatása elengedhetetlen volt az ukrán kormány számára, de véleménye szerint el kell fogadni a valóságot, miszerint Ukrajna számára a háború befejezése és a béke elérése a cél, nem pedig a teljes orosz hadigépezet megsemmisítése.