267 drón támadta Ukrajnát

Oroszország az eddigi legnagyobb dróntámadást indította Ukrajna ellen szombat éjjel, rekordszámú, 267 drónnal. Az ukrán légvédelem több mint felüket megsemmisítette vagy megzavarta, de a támadás így is komoly pusztítást okozott. A támadás az orosz invázió harmadik évfordulójának küszöbén történt, tovább növelve a feszültséget.

Az ukrán elnök az X-en azt írta, hogy Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását indította az éjszaka folyamán Ukrajna ellen: összesen 267 darab, pilóta nélküli repülő támadta vasárnapra virradóra az országot.

„Mindent meg kell tennünk azért, hogy tartós és igazságos békét teremtsünk Ukrajna számára. Ez minden partner egységével lehetséges: szükségünk van egész Európa erejére, Amerika erejére, mindazok erejére, akik tartós békét akarnak” – fejtette ki Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson megjelent írásában az MTI beszámolója szerint.

Szombat éjjel Oroszország minden korábbinál nagyobb dróntámadást intézett Ukrajna ellen, amely során 267 drónt vetettek be egy összehangolt offenzívában

– közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint 138 drónt megsemmisítettek, további 119-et pedig elektronikus haditechnikai eszközökkel zavartak meg és irányíthatatlanná váltak. De a támadás után így is jelentős károk keletkeztek több ukrán régióban — olvasható a BBC-n.

A támadás az orosz invázió harmadik évfordulójának előestéjén történt, és egyértelmű üzenetet hordoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez a dróntámadás minden eddiginél nagyobb volt, mióta Oroszország iráni gyártmányú drónokat használ. Közleményében hangsúlyozta, hogy az elmúlt héten az orosz haderő közel 1150 drónt, több mint 1400 légibombát és 35 rakétát vetett be Ukrajna ellen.

Mint a BBC írta, a csapások kezdetben katonai célpontokat érintettek, majd lakossági központok és energetikai infrastruktúra ellen is bevetették a drónokat. A mentőszolgálatok folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán, miközben egyre nagyobb szükség van a nemzetközi támogatásra.

Az ukrán elnök ismételten felszólította Európát és az Egyesült Államokat, hogy segítsenek egy tartós és igazságos béke megteremtésében. „A népünk minden nap szembenéz a légi terrorral” – írta Volodimir Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy aláírják az Egyesült Államokkal azt a ritkaföldfémekről szóló megállapodást, amelyről az utóbbi hetekben gyakran lehetett hallani. Donald Trump mindeközben szintén arról beszélt, hogy hamarosan tető alá hozzák alkut, egy amerikai lapértesülés szerint pedig már február 22-én, vagyis szombaton megkötik az egyezséget. Az ukrán vezető nagyjából egy hete még visszamondta az alkut. Egy hírügynökségi értesülés szerint viszont a Trump-kormányzat azóta egy olyan eszközzel zsarolta meg Ukrajnát, amire már nem mondhatott nemet az ukrán fél. Frissítés: cikkünk megjelenése után több olyan, újabb sajtóértesülés látott napvilágot, amelyek cáfolják a korábban megjelent információkat. Egy ukrán parlamenti képviselő viszont arról írt, hogy információi szerint alá fogják írni a megállapodást, és az ukrán törvényhozás elnöke is megszólalt ugyanerről. 

Donald Trump a hivatalba lépése utáni napokban közölte, hogy egy megállapodást akar kötni Ukrajnával a kelet-európai ország ritkaföldfém-lelőhelyeinek kitermelésével kapcsolatban – cserébe azért az anyagi támogatásért, amelyet az ukránok az amerikaiaktól kaptak eddig. Trump a múlt hét végén azt állította, hogy Zelenszkij gyakorlatilag beleegyezett ebbe az alkuba – miközben az ukrán elnök utóbb azt mondta, hogy visszautasítja Trump ajánlatát.

Most úgy fest, hogy az ukrán fél végül mégis belement az alkuba.  Volodimir Zelenszkij a pénteki esti videóüzenetében közölte:

„Ma Ukrajna és az Egyesült Államok csapatai a kormányaink közötti megállapodás tervezetén dolgoznak. És ez egy olyan megállapodás, amely hozzáadhat a kapcsolatainkhoz, és a legfontosabb dolog az, hogy a részleteket úgy alakítsuk ki, hogy működjön. Remélem, hogy lesz eredmény – tisztességes eredmény”.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az államfő azt is elmondta a videóüzenetben, hogy számos egyeztetést folytatott más országok vezetőivel: pénteken konkrétan a lengyel elnökkel, a horvát miniszterelnökkel, a cseh köztársasági elnökkel, a svéd miniszterelnökkel, a luxemburgi miniszterelnökkel, a szlovén miniszterelnökkel, az ír miniszterelnökkel és az elefántcsontparti elnökkel tárgyalt.

Mindeközben Donald Trump is nyilatkozott a ritkaföldfém-megállapodással kapcsolatban. A Reuters szerint a amerikai elnök magyar idő szerint péntek este azt mondta egy sajtótájékoztatón a Fehér Ház Ovális Irodájában: „Aláírunk egy megállapodást, remélhetőleg az elkövetkező időszakban, meglehetősen hamar”.

Nem sokkal később egy amerikai sajtóértesülésből pedig az is kiderült, hogy legfeljebb egy napon belül tető alá hozhatják a felek a megállapodást. A The Wall Street Journal című lap több, anonimitást kérő forrásra hivatkozva azt írta:

várhatóan már szombaton, február 22-én aláírják a megállapodást.

A lapnak egy, az ukrán kormányzathoz közel álló forrás azt mondta: az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja, Keith Kellogg „jelentős szerepet” játszott a megállapodás feltételeinek véglegesítésében, miután sikerült „kiépítenie a bizalmat” Zelenszkijjel és más ukrán tisztviselőkkel a háromnapos ukrajnai látogatása alatt.

Egy másik amerikai jelentés ezt a folyamatot kicsit más perspektívába helyezte: az Axios hírportálnak egy amerikai tisztviselő és egy másik forrás arról beszélt pénteken, hogy a felek végigtárgyalták a csütörtök éjszakát annak érdekében, hogy megpróbálják megkötni a megállapodást, és – mint írták – „megállítani a kapcsolatok romlását”. A lap forrásai szerint a az elmúlt napokban látott amerikai-ukrán diplomáciai csörte mögött az állt, hogy Zelenszkij visszautasította az alkut, amelyet követően a Trump-kormányzat tisztviselői és még az ukrán kormány egyes tagjai is arra sürgették az elnököt, hogy változtasson az álláspontján, és fogadja el az ajánlatot (emellett a lap mindkét forrása aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha Zelenszkij továbbra is elutasítaná az ajánlatot, akkor tovább mélyülne a konfliktus Ukrajna és az Egyesült Államok mögött).

Miért mehetett most bele Zelenszkij az egyezségbe, ha egy hete még visszautasította azt? – A Reuters szerint ezzel zsarolhatták meg az ukrán elnököt

Az ukrán elnök péntek esti bejelentése azért is lehetett meglepő, mert Zelenszkij egy héttel ezelőtt még azt mondta: „Nem adhatom el az országunkat”, és erre hivatkozva utasította vissza Trump ajánlatát.

Azzal kapcsolatban, hogy mi állhat az azóta történt fordulat mögött, a Reuters osztott meg exkluzív információkat. A hírügynökség cikkében azt írták, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon

az amerikai tárgyalók felvetették annak lehetőségét, hogy elvágják Ukrajna hozzáférését az Elon Musk birtokában lévő, a háború szempontjából létfontosságúnak számító Starlink műholdas kapcsolatrendszerhez.

A Reuters-nek mindezt három, az ügyre rálátással bíró forrás is megerősítette. Mint mondták, az amerikai tárgyalók azt követően közölték ezt, hogy Volodimir Zelenszkij elutasította Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter eredeti ajánlatát a ritkaföldfém-megállapodással kapcsolatban. A források egyike konkretizálta, hogy a csütörtök éjjeli tárgyaláson is szó esett erről: elmondása szerint az amerikaik azt mondták az ukránoknak, hogy „a szolgáltatás azonnali leállítása fenyegeti” őket, ha nem sikerül megegyezni a ritkaföldfémek ügyében.

„Ukrajnát a Starlink működteti. Ezt tekintik a vezérlőcsillaguknak. A Starlink elvesztése […] hatalmas csapás lenne” – mondta e forrás a Reutersnek, aki alighanem nem túlzott, hiszen az utóbbi években a külföldi sajtó számos alkalommal írt arról, hogy az ukránok számára kulcsfontosságú ez a rendszer (sőt, egyes jelentések szerint a Starlinkhez közvetett úton már az oroszok is hozzáférést szereztek és ők is használják azt). A SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk pedig már is korlátozta legalább egy alkalommal az ukrán hadsereg hozzáférését az eszközhöz – most pedig, amikor Musk már nemcsak magánemberként van jelen az ukrajnai konfliktusban, hanem szerepet vállalt Donald Trump kormányában,  könnyen megtörténhetne ugyanez).

A hírügynökségnek Melinda Haring, az amerikai Atlantic Council kutatóköözpont vezető munkatársa azt mondta ugyanerről: a Starlink nélkülözhetetlen Ukrajna számára a drónok üzemeltetéséhez, amely az ukrán katonai stratégia egyik alappillére. „A Starlink elvesztése mindent felülírna” – mondta, megjegyezve, hogy Ukrajna jelenleg a „drónképességek” széles skálájával rendelkezik, a tengeri drónoktól kezdve a megfigyelő drónokon át a nagy hatótávolságú pilóta nélküli légi járművekig (mindezek nagy mértékben támaszkodnak a Starlinkre).

A Reuters emlékeztetett arra is, hogy a Zelenszkij által elutasított javaslat szerint Washington és amerikai cégek kapták volna meg Ukrajna kritikus fontosságú ásványkincseinek – ezek közt megtalálható a grafit, az urán, a titán és a lítium is – nagyjából az 50 százalékát. Az egyelőre nem világos, hogy a megállapodásban, amelyet szombaton megköthetnek, lesz-e változás ehhez képest.

Fordulat? –A Sky News úgy tudja, hogy Zelenszkij mégsem írja alá a szerződést

Frissítés: a The Wall Street Journal korábbi értesülését (miszerint az egyezséget még szombaton aláírják a felek), valamint az amerikai kormányzati közléseket nemrég megcáfolta a Sky News. A brit portál cikkében ugyanis az áll: Volodimir Zelenszkij nem hajlandó elfogadni a megállapodást, mivel az ukrán kormány „számos problémás kérdést” lát az egyezség szövegtervezetében.

A Sky News információjának hitelességét valamelyest gyengíti, hogy csak egyetlen ukrán kormányzati forrás beszélt nekik erről, aki úgy fogalmazott: „A megállapodás még nem áll készen az aláírásra, számos problémás kérdés van benne, és a tervezet jelenlegi formájában az elnök nem hajlandó elfogadni azt.” Emellett szóvá tette azt is, hogy Ukrajnának jelen állás szerint semmi előnye nincs származna a megállapodás aláírásából.  „A mostani szövegtervezetek nem tükrözik a partnerséget a megállapodásban, és csak Ukrajna egyoldalú kötelezettségvállalásait tartalmazzák” – mondta erről.

Az ukrán kormányzat részéről hivatalos állásfoglalás egyelőre nem érkezett az ügyben. Amerikai részről viszont előzőleg nemcsak Donald Trump, hanem Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó is azt közölte még pénteken, hogy hamarosan hivatalossá válik az egyezség. „A lényeg, hogy Zelenszkij elnök alá fogja írni ezt a megállapodást, és ezt nagyon rövid időn belül látni fogják” – mondta Waltz a Marylandben megrendezett CPAC-konferencián.

A Bloomberg szerint is vannak még megoldatlan kérdések; egy ukrán ellenzéki képviselő viszont úgy tudja, hamarosan aláírják a megállapodást

Utóbb a Bloomberg is megosztott egy saját értesülést a témában, a hírügynökségnek szintén egy bennfentes személy mondta azt, hogy az egyezség szövegét még véglegesíteni kell.

A Trump-kormányzat által javasolt megállapodás-tervezet jelenleg tartalmaz néhány megkérdőjelezhető elemet, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem hajlandó jóváhagyni azt – mondta a tárgyalás folyamatára rálátással bíró, névtelenség mellett nyilatkozó forrás. Azt viszont nem volt hajlandó megmondani, hogy a tervezetben  pontosan mi váltotta ki Kijev ellenvetéseit.

Mindeközben Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki képviselő a közösségi oldalán – a fentieknek ellentmondva – azt írta: úgy tudja, hogy a megállapodást alá fogják írni, méghozzá Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter lesznek a szignózók. Hogy hol és mikor történik ez meg, azt nem árulta el. (Az Axios korábbi cikkében egyébként szintén szerepelt egy olyan értesülés, miszerint Donald Trump egy miniszterét meghatalmazta arra, hogy tegyen ajánlatot az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon).

A lengyelek is megszólaltak a Starlink ügyében; az ukrán parlament elnöke szerint lesz alku, de csak a jövő héten

Az ukrán kormány a jövő hét elején fog elkezdeni dolgozni azon, hogy véglegesítsék az Egyesült Államokkal kötendő megállapodást – ezt Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán törvényhozás (Verhovna Rada) elnöke jelentette be az RBK Ukrajina szerint.

Sztefancsuk hangsúlyozta, hogy a kormány szakértői csoportja hétfőn kezdi meg a munkáját ezzel kapcsolatban.  Elmondta, hogy Ukrajna kész együttműködni a partnerekkel az ország ásványkincseivel kapcsolatban, de kézzelfogható biztonsági garanciákat szeretne kapni cserébe. Továbbá megjegyezte, hogy Ukrajna konstruktív tárgyalásokat kíván folytatni, és arra törekszik, hogy minél hamarabb csúcstalálkozót tartson az Egyesült Államokkal.

Mindeközben Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes a közösségi médiában közzétett egy posztot a Reuters starlinkes értesülésére reagálva, és azt írta: Ukrajnának Lengyelország vásárolta meg a Starlink-hozzáférést, és ezt továbbra is fizetik, illetve fizetni fogják, ezért szerinte ki van zárva, hogy ez a szolgáltatás csak úgy megszűnjön.

„Nem tudom elképzelni, hogy valaki dönthet arról, hogy felmond egy olyan, kereskedelmi szolgáltatásra vonatkozó üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese”

– tette hozzá Gawkowski.