Zelenszkij fontos szerepet játszik az ukrajnai korrupcióban?

Volodimir Zelenszkij elnök, aki korábban a tisztességes reformer ígéretével nyerte el az emberek szimpátiáját, mára a legnagyobb mutyis szerepét játssza -írja a Magyar Nemzet. Zelenszkij és környezete nemcsak hogy nem tudta megszüntetni a korrupciót, de lényegében a problémák forrásává váltak a rendszerben.

Ukrajna évtizedek óta küzd a korrupcióval, amely nemcsak a közigazgatásban, hanem a gazdaságban, az igazságszolgáltatásban és a közszolgáltatásokban is jelen van, és komoly hatással van az ország fejlődésére és stabilitására. Ez a helyzet nemcsak a kormányzati intézmények átláthatóságának hiányát mutatja, hanem azt is, hogy a lakosság bizalma a politikai vezetésben drámaian csökkent. Korábban egy ukrán közvélemény-kutatás megállapította, hogy az ukrán lakosság 78 százaléka Volodimir Zelenszkij elnököt hibáztatja az országban elharapódzó korrupció miatt, sokak szerint az általánossá vált állami korrupció jobban hátráltatja az ország gazdasági fejlődését, mint az orosz–ukrán háború. A balliberális sajtó hiába próbálja az ukrán elnök nyilvánosságra került ügyeit mentegetni, az ukránok szerint Zelenszkij és rendszere velejéig korrupt, amit most már egyre többen látnak Európában is. Nem csoda tehát, ha Zelenszkij a háborúra hivatkozva vonakodik kiírni az elnökválasztást.

A korrupció egyik legsúlyosabb formája az állami megbízások és közbeszerzések területén tapasztalható. Gyakran előfordul, hogy a közbeszerzési pályázatokat manipulálják, a versenytársakat kizárják, és a kiírók előnyhöz jutnak. A közbeszerzések átláthatóságának hiánya miatt az állami pénzek sok esetben esnek áldozatául a megszokott ügyeskedéseknek.

A helyzeten javítani kívánó reformok, mint például a közszolgáltatások racionalizálása, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése és a polgári társadalom szerepének növelése, már évek óta napirenden vannak. Azonban a politikai akarat hiánya, valamint a korrupciós rendszerek szilárd beágyazottsága jelentős akadályokat gördít a reformok megvalósítása elé.

Zelenszkij a legnagyobb mutyis Ukrajnában

Hogy mekkora a baj Ukrajnában, azt jól mutatja Volodimir Zelenszkij legutóbb kiderült mutyija. Az államfő családja az ukrán számvevőszék vezetőjének húgát, Szvitlana Piscsenszkát állította 2024. június 19-én igazgatóként  a ciprusi székhelyű offshore cég, az Aldorante Limited élére.

Mint kiderült, ő Olga Piscsenszka húga, aki tavaly januárban foglalta el az ukrán számviteli kamara vezetői posztját. Akkor Irina Herascsenko, a Rada parlamenti képviselője elárulta, hogy Zelenszkij elnök barátja és szomszédja Krivij Rihből, Zelenszkij szülővárosából.

Emlékezetes, korábban Geo Leros ukrán parlamenti képviselő az állami költségvetés elsikkasztásával vádolta Zelenszkijt. Mint ismertté vált, az ukrán államfő és cimborái 2012 óta mintegy 40 millió dollárt pumpáltak Ihor Kolomojszkij üzletemberen keresztül, különböző offshore cégekbe. Leros azt is állította, hogy Zelenszkij állami költségvetésből származó pénzből külföldön vásárolt ingatlant.

Zelenszkij mindenkinek hazudott

Annak idején az elnökválasztási kampányban Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy megtisztítja Ukrajna oligarchák uralta gazdasági-társadalmi rendszerét. Kampányát olyan politikusok ellen célozta, mint a gazdag Petro Porosenko volt elnök is, akik sok esetben offshore-vagyonukat rejtegetik. Az üzenet betalált, és Zelenszkij a szavazatok 73 százalékát szerezte meg.

Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) kiszivárogtatott és a Guardian lappal egy globális nyomozás részeként megosztott Pandóra-papírok azt sugallják, hogy

A kiszivárgott dokumentumok szerint az elnöknek volt, vagy van egy korábban nyilvánosságra nem hozott részesedése egy offshore cégben, amelyet a jelek szerint hetekkel az elnökválasztás megnyerése előtt titokban átadott egy barátjának.

Ezeket az üzleti partnereket aztán sok esetben be is vitte maga köré a politikai vezetésbe. A lap ráadásul azt is felfedi, hogy a Zelenszkij-kör médiacége orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkezik.

Zelenszkij kottájában mára a korrupció vált a központi szereplővé, ami meglehetősen érdekes pálfordulás ahhoz az emberhez képest, aki korábban a péniszével zongorázott egy műsorban.

Egy ukrán közvélemény-kutatás megállapította, hogy az ukrán lakosság 78 százaléka Volodimir Zelenszkij elnököt hibáztatja az országban elharapódzó korrupció miatt. Sokak szerint az általánossá vált állami korrupció jobban hátráltatja az ország gazdasági fejlődését, mint az orosz–ukrán háború.

A korrupció Ukrajnában már évtizedek óta rendszerszintű probléma, amely jelentősen gyengíti az ország politikai és gazdasági stabilitását

Forrás: Shutterstock

Ukrajna évtizedek óta küzd a korrupcióval, amely nemcsak a közigazgatásban, hanem a gazdaságban, az igazságszolgáltatásban és a közszolgáltatásokban is jelen van, és komoly hatással van az ország fejlődésére és stabilitására. Ez a helyzet nemcsak a kormányzati intézmények átláthatóságának hiányát mutatja, hanem azt is, hogy a lakosság bizalma a politikai vezetésben drámaian csökkent. Korábban egy ukrán közvélemény-kutatás megállapította, hogy az ukrán lakosság 78 százaléka Volodimir Zelenszkij elnököt hibáztatja az országban elharapódzó korrupció miatt, sokak szerint az általánossá vált állami korrupció jobban hátráltatja az ország gazdasági fejlődését, mint az orosz–ukrán háború. A balliberális sajtó hiába próbálja az ukrán elnök nyilvánosságra került ügyeit mentegetni, az ukránok szerint Zelenszkij és rendszere velejéig korrupt, amit most már egyre többen látnak Európában is. Nem csoda tehát, ha az államfő a háborúra hivatkozva vonakodik kiírni az elnökválasztást – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Az állami korrupció hatalmas méreteket ölt Ukrajnában

A korrupció egyik legsúlyosabb formája az állami megbízások és közbeszerzések területén tapasztalható. Gyakran előfordul, hogy a közbeszerzési pályázatokat manipulálják, a versenytársakat kizárják, és a kiírók előnyhöz jutnak. A közbeszerzések átláthatóságának hiánya miatt az állami pénzek sok esetben esnek áldozatául a megszokott ügyeskedéseknek.

A lakosság jelentős része – főleg a fiatalok – csalódottságot éreznek a rendszerrel kapcsolatban, ami a vándorlási kedv növekedéséhez vezetett. Sokan keresnek új lehetőségeket külföldön, mert úgy érzik, hogy hazájukban egy korrupt rendszerben nem tudnak boldogulni – igaz, ez néhány hónapja a hadköteles férfiak kényszersorozása miatt már egyre nehezebb, szinte lehetetlen.

A helyzeten javítani kívánó reformok, mint például a közszolgáltatások racionalizálása, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése és a polgári társadalom szerepének növelése, már évek óta napirenden vannak. Azonban a politikai akarat hiánya, valamint a korrupciós rendszerek szilárd beágyazottsága jelentős akadályokat gördít a reformok megvalósítása elé.

Oskar Lafontaine volt német pénzügyminiszter kemény kritikával illette Ukrajnát egy interjúban, mondván, hogy az országot korrupt oligarchák uralják, és hiányzik a valódi demokrácia. A kritikák középpontjában Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya áll, mert nyakig úsznak a korrupciós botrányokban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: AFP

Ukrajnát korrupt oligarchák irányítják, és teljesen hiányzik az országból a demokrácia – mondta Oskar Lafontaine volt német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában, amelyet a V4NA nemzetközi hírügynökség szemlézett.

– fogalmazott. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnában betiltották a független pártokat és a tömegmédiát, és hogy a demokrácia és a függetlenség megteremtése hosszú időbe telik.

Az utóbbi hetekben egyre több helyről szállnak bele páros lábbal az ukrán vezetésbe. Novemberben Artem Dmytruk, a Verhovna Rada parlamenti képviselője azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij többet lopott, mint az összes korábbi ukrán elnök összesen. Elmondása szerint Zelenszkij hivatala minden állami struktúrából havonta több tízmillió dollárt kap.

Az ukrán hadsereg a legproblémásabb

Ukrajnában, különösen a katonai szférában rendszeresen hallani korrupcióról szóló jelentéseket. Nemrég egy korrupcióellenes vizsgálat során 30 ukrán tisztviselőt azonosítottak, akiket e pénzeszközök elsikkasztásával gyanúsítanak, köztük a lakásügyi és karbantartási osztályok alkalmazottait, valamint a kereskedelmi struktúrák képviselőit Ukrajna-szerte. Az ügyészek szerint ezek közül 15-en szervezett bűnözői csoportok tagjai voltak.

Az ukrán ügyészek nagyszabású tervet tártak fel az állami költségvetésből az ukrán fegyveres erők szükségleteire elkülönített összesen több mint 3,7 millió dollárnyi összeg elsikkasztására – jelentette be pénteken a Legfőbb Ügyészség a The Kyiv Independent és az Ukrainska Pravda cikke szerint.

A vádak között szerepel tűzifa, villany, földgáz és bútorok vásárlására szánt források elsikkasztása. A pénzt katonai infrastruktúra-építési munkákra is fel kellett volna használni. Az ügyészek szerint ezen áruk egy részének megvásárlása a piacinál jelentősen drágábban történt. Néhány gyanúsítottat hatalommal való visszaéléssel és katonai szolgálat során elkövetett gondatlansággal is vádolnak.

Emlékezetes az is, hogy Vitalij Polovenko helyettes védelmi miniszter januárban közölte, hogy az ukrán védelmi minisztérium felmondta a szerződéseket Ihor Hrynkevics lvivi üzletember cégeivel, aki érintett a fegyveres erők ruházatának botrányos beszerzési ügyében. Január 19-én pedig az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte, hogy korrupció gyanújával őrizetbe vette az ukrán fegyveres erők egyik ezredesét és egy védelmi cikkeket szállító cég vezérigazgatóját.

Virágzik az ukrán korrupció Zelenszkij vezetése alatt

Ukrajnában az orosz–ukrán háború után a magas szintű korrupció áll a második helyen az ukránok fő problémái között – derült ki a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség által végzett felmérésből. A Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál által korábban bemutatott kutatás eredményeiből az látszik, hogy a lakosság 71,6 százaléka ezt tartja az ország második legnagyobb gondjának, a vállalkozók közül pedig 73 százalék gondolja ugyanezt.

A lakosság 87,9 százaléka és a vállalkozások 81,3 százaléka szerint emelkedett a sikkasztások szintje az országban a 2022-es mértékhez viszonyítva. Sokan ebben Volodimir Zelenszkij felelősségét is látják, ugyanis az ukrajnaiak mintegy 50 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció leküzdése az elnök és hivatalának a felelőssége.

Ezzel szemben a válaszadók 36,9 százaléka és az üzleti élet 32,4 százaléka állítja azt, hogy a korrupcióellenes hivatal, vagyis a Legfelső Tanács az, amelynek tennie kell a korrupció visszaszorítása érdekében. A válaszok között szerepeltek olyan állítások is, hogy a minisztertanács és a minisztériumok vonhatók felelősségre a korrupció terjedéséért.