Véget ért a boszorkányüldözés, Trump nem kapott büntetés

A bíró nem állapított meg büntetési tételt Donald Trump leendő amerikai elnökkel szemben New York-i büntetőügyének ítélethozatali tárgyalásán pénteken.

Juan Merchan bíró közölte, hogy döntése mind a 34 vádpontot lefedi, majd Donald Trumphoz fordulva azt mondta, hogy sok sikert kíván neki második elnöki hivatali időszakára.

Donald Trump virtuális formában, floridai otthonából vett részt a tárgyalótermi eseményen védőügyvédje, Todd Blanche társaságában, ahonnan a büntetőügyet szégyennek nevezte New York állam számára. Megjegyezte, hogy az amerikai emberek először végignézhették a bírósági eljárást, majd annak ismeretében választották őt meggyőző többséggel elnökké. Közösségi oldalán megjelent közleményében a tárgyalást „alávalónak” minősítette, és egyben közölte, hogy korábbi ígéretéhez híven fellebbez. A politikus a teljes büntetőeljárást az ellene zajló politikai „boszorkányüldözés” részének mondta, amelyet véleménye szerint demokrata politikai ellenfelei kezdeményeztek.

A január 20-án hivatalba lépő elnök hétfőn az ítélethozatal elhalasztását kezdeményezte addig, amíg a teljes büntetőügy megszüntetésére vonatkozó jogi eljárás tart. Az ítélet kihirdetésének felfüggesztésére vonatkozó beadványt csütörtökön este hozott határozatában a szövetségi Legfelsőbb Bíróság elutasította, azt hangsúlyozva, hogy az ítélet elleni fellebbezés rendelkezésre áll.

A bíró döntése, az úgynevezett „feltétel nélküli elengedés” (unconditional discharge) nem szünteti meg az esküdtszék ítéletét a bűnösségről, aminek közvetlen jogkövetkezménye, hogy Donald Trump a jövőben nem birtokolhat fegyvert és DNS-mintát kell adnia a szövetségi nyilvántartás számára.

Donald Trumppal szemben New York város kerületi ügyésze emelt vádat hallgatási pénz 2016-os kifizetésének hamis könyvelése miatt. A tárgyalás tavaly április közepén kezdődött és hat héten keresztül tartott New York város büntetőbíróságán.

A leendő elnök ellen a választási kampány idején indított négy büntetőeljárásból egyedül a New York-i ügy jutott el a tárgyalási szakaszba.

Az amerikai Kongresszus két háza együttes ülésén hitelesítette a tavaly november 5-én tartott elnökválasztás eredményét, amivel hivatalosan is megnyílt az út Donald Trump január 20-i elnöki beiktatása előtt.

A hivatalos ceremónián egyenként felolvasták az Egyesült Államok 50 szövetségi államában tartott választás végeredményét, illetve az elektori szavazatszámokat. Ezt követően a felsőház, a szenátus hivatalos elnöke, az ország alelnöke,

Kamala Harris hirdette ki a választás hivatalos eredményét, amelyen ő maradt alul Donald Trumppal szemben.

Az amerikai törvények két alkalomra írják elő a Kongresszus két háza, azaz a képviselőház és a szenátus együttes ülését. Az egyik az elnöki évértékelő beszéd (State of the Union), a másik pedig a választási eredmény hitelesítéséről szóló ceremónia, amelyen a levezető elnök a szenátus elnöke. A felsőház, azaz a szenátus hivatalos elnöke Egyesült Államok mindenkori alelnöke.

A hitelesítési ceremóniát megelőzően a Capitolium épülete körül szigorú biztonsági gyűrűt alakítottak ki a hatóságok elővigyázatosságként. 2021. január 6-án a választás eredményének hitelesítésére összehívott kongresszusi ülést az erőszakos tüntetők megjelenése miatt kellett megszakítani.

A tüntetők meg akarták akadályozni Joe Biden győzelmének kihirdetését. A zavargásokkal összefüggésben többen meghaltak és számos ember megsebesült. A tüntetés résztvevői közül ezernél is több ember ellen indult büntetőeljárás, az elmúlt években pedig már százakat ítéltek letöltendő börtönbüntetésre.

Joe Biden amerikai elnök újabb 500 millió dollár értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnába. Donald Trump megválasztása után a Biden-adminisztráció rekordsebességre kapcsolt a támogatások küldésével, az újabb csomagot a tegnapi ramsteini találkozón jelentették be. Bidenék versenyt futnak az idővel, sajtóértesülések szerint még közel négymilliárd dollár Ukrajnába küldésére van jogosultságuk. Az elnöki ciklusból hátramaradó néhány nap már valószínűleg nem lesz elegendő, hogy továbbítsák a forrásokat, így azok Trump ellenőrzése alá fognak kerülni.

Decemberben több bejelentéssel már további hatmilliárd dollárt biztosítottak a háborút vívó országnak, de úgy tűnik, alig tíz nappal Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése előtt sem állt le a támogatás.

A Biden-adminisztráció védelmi minisztere, Lloyd Austin csütörtök jelentette be az újabb 500 millió dolláros támogatást a németországi Ramstein légibázison, ahol azért gyűltek össze Ukrajna szövetségesei, hogy megvitassák a katonai segítségnyújtás jövőjét.

A fegyvercsomag a következő elemekből áll:

• AIM–7, RIM–7 és AIM–9M légvédelmi rakéták,
• levegő-föld rakéták,
• kiegészítő felszerelés az F–16-osokhoz,
• páncélozott hídrendszerek,
• biztonsági kommunikációs berendezések,
• kézifegyverek és lőszerek,
• pótalkatrészek, támogató berendezések, szerviz, kiképzés és szállítás.

Azóta, hogy Trump novemberben győzelmet aratott a választásokon, nem hívták össze a csoport teljes körű találkozóját. A laza szövetséget — amelyet Ramstein-formátumnak is neveznek a légibázis után, ahol általában ülésezik — az amerikai védelmi minisztériuma irányítja. Életre hívása óta ez a legfőbb eszköz a nyugati katonai támogatás koordinálásában. A hamarosan leköszönő védelmi miniszter a következő szavakkal búcsúzott az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport nevű testület találkozóján:

„Ahogyan azt már 2022 áprilisában, az első találkozónkon, itt Ramsteinben is mondtam, Putyin háborúja kihívás a szabad embereknek, legyenek bárhol. És mindannyiunk érdeke, hogy az autokraták ne tudják birodalmi ambícióikat a szabad és szuverén népek alapvető jogai elé helyezni. Ukrajna jogos önvédelmi háborút folytat, és ez korunk egyik nagy ügye. Életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt, hogy én elnökölhettem ezt a kapcsolattartó csoportot.”

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy Ukrajnának nyújtott korábbi katonai segély részleteit ismerteti a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón 2024. április 26-án (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A média többsége úgy értesült, hogy ez volt a Biden-adminisztráció utolsó segélycsomagja Ukrajnának. Sajtóértesülések szerint az 500 millió dolláros katonai segély után még mindig további 3,8 milliárd dollárnyi Kijevnek szánt támogatás marad felhasználatlanul az úgynevezett PDA-programból. A Fehér Ház korábbi ígérete szerint Biden hivatali idejének végéig a teljes összeget elköltik. Több forrás szerint Washington ezt nem fogja tudni megtenni.

A Pentagon megerősítette, hogy ezek a pénzeszközök Donald Trump január 20-i beiktatása után átkerülnek az új elnök irányítása alá.

A Capitolium ostromával végződő zavargásokért, elsősorban a demokraták Donald Trump akkori elnököt tették felelőssé. Trump január 6-a délelőttjén nagygyűlést tartott a Fehér Ház közelében, amelynek részvevői közül egy nagyobb csoport vonult át a Capitolium közeli épületéhez.

Az ügy kivizsgálására 2021 tavaszán vizsgálóbizottság alakult a Kongresszus főként demokrata képviselőiből.

A testületnek két republikánus tagja volt, egyikük társelnökként Liz Cheney, aki Donald Trump republikánus párton belüli leghatározottabb kritikusa. Liz Cheney a tavalyi elnökválasztási kampány során Kamala Harris mellett kampányolt, akinek több választási gyűlésén is részt vett.

A január 6-i eseményeket vizsgáló politikai testület 2023. januárjában zárta le tevékenységét. A 2021. január 6-i zavargás miatt a 2020. novemberi választás eredményét csak a következő napon, január 7-e hajnalán tudták kihirdetni, aminek nyomán léphetett hivatalba Joe Biden.