Ukrajnának békére és nem háborúra van szüksége

Európának békére és nem háborúra van szüksége, mert a konfliktus végkimenetelétől függetlenül a kontinens annak mindenképpen a vesztese lesz – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Rubicon Intézet Békekonferencia elnevezésű rendezvényén szombaton Budapesten.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború jelentőségénél fogva túlmutat a biztonság szakpolitikai szintjén.

„A konfliktus lezárása elemi európai érdek, kritikus és kulcsfontosságú, hogy ez minél előbb megtörténjen” – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy a békekötésnek van szakirodalma, ami komoly tanulságokkal szolgál. Az egy évnél tovább tartó államközi háborúk a legveszélyesebbek, mert gyakran évtizedekig elhúzódhatnak, ugyanis minél tovább tart a háború, annál nehezebb lezárni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, azok a legvéresebb magas intenzitású konfliktusok, amelyekkel párhuzamosan nem zajlanak tárgyalások.

A politikus hangsúlyozta, nem szükséges előre kidolgozott végleges béketerv a tárgyalások elkezdéséhez, mert a tűzszünet az első lépés. A békéhez nem szankciókra és fenyegetőzésre, hanem a kommunikáció helyreállítására, tűzszünetre és a közvetítők aktív belépésére van szükség – szögezte le.

Nem vagyunk hajlandóak tovább fizetni mások háborújának árát és nem hagyjuk, hogy bárki veszélybe sodorja energiaellátásunk biztonságát! – reagált a külgazdasági és külügyminiszter Donald Tusk szavaira szombaton a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter azt írta, „Lehet, hogy ezt egy Soros-ügynöknek nehéz megértenie, de ha már csapatokról van szó, akkor mi a magyar csapatban játszunk. Ezért képviselünk magyar érdekeket: nem vagyunk hajlandóak tovább fizetni mások háborújának árát és nem hagyjuk, hogy bárki veszélybe sodorja energiaellátásunk biztonságát. Mert nekünk Magyarország az első”.

A bejegyzésben a miniszter megosztotta a 24.hu cikkét az EU Tanácsa soros elnökségét betöltő Lengyelország miniszterelnökének, Donald Tusknak a bejegyzéséről, amelyben azt írta: „Ha Orbán Viktor tényleg blokkolja a szankciókat, egyértelműen kiderül, hogy Putyin csapatában játszik, nem a mienkben”.

Hétfőn ülésezik az EU külügyminiszteri tanácsa, amikor is dönteni kell az Oroszország elleni szankciók folytatásáról. A képlet világos: az innentől kezdve nem megy, hogy egyszerre fizessük mások háborújának árát, s közben elnézzük az energiabiztonságunk kockáztatását – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter hozzátette, Ukrajnának és/vagy az Európai Uniónak garanciát kell adnia arra, hogy a jövőben semmilyen módon nem gátolják a Magyarországra irányuló földgáz- és kőolajszállítást.

„Ezt ma Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőnek is elmondtam telefonos megbeszélésünkön. Nem minket kell győzködni, hanem az ukránoktól garanciát szerezni” – írta a miniszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Kijevben kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatandó béketárgyalások nem vezethetnek „tényleges eredményre” Ukrajna részvétele nélkül, és arra kérte a szövetségeseit, hogy ennek megfelelően alakítsák ki a tárgyalás kereteit.

„Lehetetlen kizárni Ukrajnát bármilyen tárgyalásból, ellenkező esetben a tárgyalások nem vezetnek tényleges eredményre” – fejtette ki az ukrán elnök a moldovai államfővel, Maia Sanduval tartott találkozóján.

Elmondta: Oroszország „békedekrétumától” tartva fontosnak tartja bármiféle találkozó előtt először papírra vetni, hogyan lehet elérni az igazságos békét.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón közölte: azt reméli, hogy Európa és az Egyesült Államok is részt vesz az ukrajnai béketárgyalásokban. Európa részvételére azért számít, „mert (Ukrajna) az Európai Unió tagja lesz” – tette hozzá.

Úgy gondolja, hogy Donald Trump véget vethet a háborúnak, de ezt csak akkor tudja megtenni, ha Ukrajna is részt vesz a tárgyalásokon.

Zelenszkij közölte, hogy kész térítésmentesen szenet szállítani Moldovának, ahol súlyos energiaválság alakult ki, amióta az év elején leállították az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitját.

Maia Sandu közölte, hogy Oroszország legutóbbi lépése energiaválságot idézett elő hazájában, nagyon megnőttek az elektromosenergia-árak a chisinaui kormány által ellenőrzött területen, de a szakadár oroszbarát Dnyeszter melléki területen még ennél is rosszabb a helyzet, ott nincs fűtés és világítás sem.

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna elegendő szenet tud szállítani Moldovának vagy a Dnyeszter melléki területnek az energiagondok megoldására – alacsony áron, sőt akár ingyen is -, és az áramárak 30 százalékos csökkentésére. Mint mondta, Ukrajnának is biztonsági érdeke, hogy a szomszédos Moldovában ne legyen válság, és közölte, hogy Ukrajna kész szakembereket küldeni a Dnyeszter melléki területre, hogy segítsenek átállítani az ukrán szén felhasználására az ottani egyetlen erőművet. Cserébe áram szállítását kérte Tiraspoltól, miután az orosz légitámadások súlyos károkat okoztak az ukrajnai energiahálózatban. Sandu szerint a tiraspoli vezetőknek kell dönteniük, elfogadják-e az ajánlatot.

Volodimir Zelenszkij szombaton az UNIAN ukrán hírügynökségnek kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást nem érinti az amerikai külföldi segélyeknek az washingtoni külügyminisztérium által elrendelt befagyasztása. Az ukrán elnök közölte, hogy a 90 napra befagyasztott segélyek a humanitárius támogatásra vonatkoznak.

Oroszország továbbra is készen áll az Ukrajnáról szóló tárgyalásokra az Egyesült Államokkal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Rosszija 1 televíziónak.

„Mindig is mondtuk, és ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy készen állunk ezekre tárgyalásokra az ukrán problematikáról” – mondta Putyin Donald Trump amerikai elnök azon kinyilvánított szándékát kommentálva, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal.

„De itt is vannak olyan kérdések, amelyek különleges figyelmet igényelnek. Például, mint ismeretes, a kijevi rezsim jelenlegi vezetője, amikor még megfelelően legitim államfő volt, rendeletet adott ki a tárgyalások betiltásáról” – tette hozzá, megjegyezve, hogy Ukrajna támogatóinak rá kellene kényszeríteniük Volodimir Zelenszkijt a tilalom feloldására.

„Jobb lenne, ha találkoznánk, és a mai realitások alapján nyugodtan átbeszélnénk mindazokat a területeket, amelyekben mind az Egyesült Államok, mind Oroszország érdekelt. Készek vagyunk erre, de ismétlem, ez elsősorban a jelenlegi amerikai kormányzat döntéseitől és választásától függ” – mondta Putyin.

Egyetértett Trumppal, miszerint – amint az amerikai elnök mondta – „ha ő lett volna az elnök, és nem rabolták volna el tőle 2020-ban a (választási) győzelmet, akkor lehet, hogy nem lett volna az a válság Ukrajnában, amely 2022-ben keletkezett”.

„Az Egyesült Államok jelenlegi elnökével mindig is gyakorlatias kapcsolatom volt, egy rendkívül gyakorlatias jellegű, ugyanakkor pragmatikus kapcsolatom. És bizalomteljes, úgy mondanám” – fogalmazott az orosz vezető.

Elmondta, hogy Moszkva látja Trumpnak az együttműködési hajlandóságról szóló kijelentéseit, és mindig nyitott erre. Az amerikai elnököt okos és pragmatikus embernek nevezte.

Úgy vélekedett, hogy Oroszországnak számos kapcsolódási pontja lehet a jelenlegi amerikai kormányzattal, egyebek között a gazdasági kérdésekben, és hogy a két félnek számos megbeszélnivalója van az energetika témájában.

Kitért arra, hogy Trump az első elnöki ciklusában számos szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, de Joe Biden átvette a stafétabotot, és még több korlátozást vezetett be. Putyin szerint a Biden-kormányzat elutasította az Oroszországgal való együttműködést, de ez nem Moszkva hibája.

Elmondta: Oroszország nem utasította el a dollárt, éppen a Biden-kormányzat akadályozta, hogy elszámolási egységként használja az amerikai fizetőeszközt, ami magának az Egyesült Államoknak is ártott. Putyin szerint a túl magas és a túl alacsony olajárak az orosz és az amerikai gazdaságra egyaránt kedvezőtlen hatással vannak, és úgy vélekedett, valószínű, hogy olyan döntéseket hoz, amelyek ártanak az amerikai gazdaságnak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, egy, a moszkvai diplomáciai tárca által pénteken kiadott közlemény szerint kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatérése a Fehér Házba komolyan megváltoztatja a politikai tájképet, de alapvető változásokra nem kell számítani.

Lavrov szerint Moszkva és Washington kapcsolatai Biden elnök alatt „a végletekig elvékonyodtak”, és jelenleg a szakadás szélén egyensúlyoznak. A tárcavezető szerint a Kremlnek nincsenek illúziói a Trump-adminisztrációval kapcsolatban, és nem fogja elbűvölni az új amerikai vezető.

Dicséretesnek nevezte Trump arra irányuló törekvését, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen Moszkvával. Megjegyezte ugyanakkor: Kijev és a Nyugat részéről nem történtek valódi lépések, amelyek a béketárgyalásokra való készséget jeleznék.

„Ellenkezőleg, folytatódnak a nyugati katonai szállítások az ukrán fegyveres erőknek, Oroszország számára ultimátumokat dolgoznak ki, jogi tilalom van érvényben a tárgyalásokra, és nem oldódik meg az ukrán hatóságok legitimitásának kérdése” – fogalmazott Lavrov.

„Ha az amerikaiak figyelembe fogják venni érdekeinket, akkor a párbeszéd fokozatosan helyreáll majd. Ha nem veszik figyelembe őket, akkor minden marad a régiben” – idézte a külügyi anyag Lavrovot.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva hangot adott annak az álláspontnak, miszerint az ukrajnai konfliktus nem oldható meg száz nap alatt realista amerikai megközelítés nélkül.

„Ha több realizmus lesz Washington megközelítésében, akkor valószínűleg elindul egy bizonyos folyamat, amelynek ütemét ma szintén nehéz megjósolni” – mondta a miniszterhelyettes.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva azt hangoztatta, Moszkva „vasbeton garanciák” elérésére fog törekedni, amelyek kizárják Ukrajna NATO-csatlakozását. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna tagsága az észak-atlanti szövetségben kizárja a béke elérését Ukrajnában, és tágabb értelemben bármiféle biztonsági architektúra létrehozását.

Az európai biztonság szempontjából katasztrofális döntésnek nevezte, hogy a 2008-as bukaresti NATO-csúcson a szövetség országai azt ígérték Ukrajnának és Grúziának (újabb nevén Georgiának), hogy NATO-tagok lesznek.