" Személyi erőtérben" matató pénzügyi mágus lett Magyar Péter új helyettese

POLITIK
POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2025.01.22.

Ukrajna teljes megadását követeli Putyin

Kijev nem enged a nyomásnak, mit lép Trump?

A Kreml továbbra sem hajlandó engedményeket tenni korábbi követeléseiből: Ukrajna teljes megadása Putyin feltétele az orosz–amerikai béketárgyalások megkezdéséhez.

Vlagyimir Putyin január 20-án összehívta az orosz Biztonsági Tanács ülését, ahol Szergej Lavrov külügyminiszterrel együtt kijelentette, hogy készek tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, írja az Ukrajinszka Pravda.

A tárgyalások alapfeltételeként azonban Ukrajna teljes kapitulációját követelte.

Az ISW (Institute for the Study of War) jelentése szerint Putyin hangsúlyozta, hogy a konfliktus „gyökereinek megszüntetése” szükséges, ami az orosz feltételek szigorú betartását jelenti. Ezek közé tartozik Ukrajna semleges státusza, NATO-tagságának elutasítása, az ukrán hadsereg létszámának jelentős korlátozása, valamint az ukrán kormány eltávolítása a hatalomból.

Putyin azt is felidézte, hogy 2021-ben Joe Biden akkori amerikai elnök javaslatot tett Ukrajna NATO-tagságának 10–15 évre történő elhalasztására, de ez sem akadályozta meg Oroszország invázióját, amely Putyin szerint elkerülhetetlen volt a NATO „provokatív lépései” miatt.

Az ukrán kormány és a nyugati szövetségesek számára azonban a Kreml követelései továbbra is elfogadhatatlanok. Az ukrán katonai támadások Oroszország mélyebb területein azt jelzik, hogy Kijev nem hajlandó engedni a nyomásnak.

Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként 90 napra befagyasztotta az összes külföldi segély kifizetését, ám Ukrajna a jelek szerint elkerülheti a legrosszabb következményeket.

„A költségvetési támogatás tekintetében biztosítottak vagyunk. Biden korábbi elnök kormányzata az ERA-kezdeményezés (50 milliárd dollár) összes forrását átutalta a Világbanknak” – nyilatkozta Rokszolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának vezetője a POLITICO-nak.

Az ukrán katonai segélyeket nem érinti Trump rendelete, mivel az elsősorban az ENSZ fejlesztési programjaira, békefenntartó kezdeményezéseire és menekültügyi támogatásaira vonatkozik – áll a keddi nyilatkozatban, amelyet az Ukrán Állami Dezinformáció-ellenes Központ adott ki.

Azonban az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) újjáépítési programjai bizonytalan helyzetbe kerültek. Trump hétfőn aláírt rendelete nem részletezi, pontosan mely külföldi segélyprogramokat érinti a felfüggesztés.

„Az Egyesült Államok nemzetközi segélyezési rendszere és bürokráciája sok esetben ellentétes az amerikai érdekekkel, sőt destabilizálja a világbékét” – olvasható az elnöki rendeletben. A dokumentum szerint az összes érintett minisztériumnak és ügynökségnek „azonnal szüneteltetnie kell az új kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket” a következő három hónapra, hogy áttekintést végezzenek a hatékonyságról és az amerikai külpolitikával való összhangról.

Trump intézkedése főként a USAID által kezelt, évi 22 milliárd dolláros polgári és fejlesztési segélyeket érinti. Joe Biden hivatali idejének végén előre felkészült erre az eshetőségre, például előzetes átutalásokkal jelentősen növelte Ukrajna katonai támogatását

Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna legnagyobb civil és katonai segélyezője, bár az Európai Unió összességében többet nyújt. Trump gyakran bírálta az amerikai támogatás mértékét, és Európától nagyobb hozzájárulást követelt.

Az új amerikai elnök szerint romba dönti Oroszországot Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha nem hajlandó megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.

Donald Trump hétfői beiktatása után a washingtoni Fehér Házban újságírók előtt azt mondta: úgy látja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész megállapodást kötni, de azt nem tudja, hogy Putyin elnök is nyitott-e erre – írja a Politico. „Remélem, hogy megegyezést akar. Azt gondolom, hogy azzal, hogy nem köt egyezséget, tönkreteszi Oroszországot” – mondta Trump az Ovális Irodában második elnöki ciklusának első napján.

„Úgy vélem, Oroszország elég nagy bajban van. Nézzék csak meg a gazdaságukat, nézzék meg az inflációt Oroszországban. Nagyszerűen kijöttem Putyinnal, remélem, hogy meg akar egyezni” – tette hozzá.

Trump elmondta, hamarosan beszélni akar Vlagyimir Putyinnal. Arra a kérdésre, hogy mikor fogja megoldani az ukrajnai háború problémáját azt felelte, megpróbálják a lehető leghamarabb elintézni a dolgot.

A választási kampány alatt tett ígéretével kapcsolatban, amely szerint elnökké választása esetén 24 óra alatt lezárná az ukrajnai háborút, Donald Trump helyi idő szerint hétfőn este viccelődve úgy reagált, hogy

még csak fél napja van hivatalban, vagyis még mindig van egy fél napja.

Trump szerint Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával – közel három évvel azután, hogy elrendelte a teljes körű támadást, és 11 évvel azután, hogy orosz álruhás katonák először léptek be Ukrajna Krím félszigetére.

„Most őrlődik benne. A legtöbben azt gondolták, hogy ez az egész egy hétig fog tartani, és most már három évnél tartunk. Ez nem tesz jót az ő megítélésének” – mondta Trump.

„Olyan számokkal rendelkezünk, amely szerint csaknem egymillió orosz katona halt meg, és körülbelül 700 ezer ukrán katona vesztette életét. Oroszország nagyobb, több katonát veszíthet, de ez nem egy ország vezetésének módja”

– tette hozzá.

Ukrajna korábban cáfolta Trump becsléseit, és azt állította, hogy több mint 43 ezer katonát veszített el harcban, és több mint 370 ezer sebesültje van. A Kreml nem hozza nyilvánosságra hivatalos veszteségadatait, de Ukrajna becslése szerint csak 2024-ben Oroszország 150 ezer katonát veszített el, és több mint 400 ezer sebesültje van.

Agresszív és ellenséges nyilatkozatok jönnek Kijevből – mondta a miniszterelnök kedden Pozsonyban, sajtótájékoztatón a leállított gáztranzittal összefüggésben, miután tárgyalt Robert Fico szlovák kormányfővel.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva azt mondta, ezekkel a nyilatkozatokkal ezt a kérdést nem lehet megoldani. Kijev már nem ül olyan biztosan a nyeregben, hogy ezt megengedhesse magának, olyan változások zajlanak a világban, amelyek Kijev ellenében dolgoznak – fogalmazott, jelezve, teljes mellszélességgel támogatja Robert Fico erőfeszítéseit, hogy tárgyalásos úton találjon megoldást a gáztranzit nehéz ügyére.

A magyar miniszterelnök Ukrajna NATO-tagságáról azt mondta, hogy az nincs napirenden, és nem is lesz, mert sohasem lesz egyhangú támogatás mögötte.

Ukrajna NATO-tagsága azonnali, közvetlen, teljes háborút jelent Oroszországgal szemben; Magyarország ezt nem akarja

– tette hozzá.

Kitért arra is, hogy

ha Ukrajna ma csatlakozna az EU-hoz, azzal tönkretenné Magyarországot.

„Az EU-nak nincsen pénze, hogy Ukrajnát felvegye az unióba, és mi nem akarjuk tönkretenni a saját hazánkat” – mondta.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) együttműködve őrizetbe vett volt ukrán egységparancsnokokat – két tábornokot és egy ezredest -, akiket gondatlansággal gyanúsítanak, ami miatt az orosz erők tavaly májusban elfoglalhatták Harkiv megye területének egy részét – hozta nyilvánosságra hétfőn a DBR.

A közlés szerint A Harkiv hadműveleti-taktikai csoport, a 125. különálló területvédelmi dandár és a 23. különálló gépesített dandár 415. külön lövészzászlóaljának korábbi parancsnokai a katonai szolgálathoz való hanyag hozzáállásukkal lehetővé tették, hogy az orosz csapatok elfoglalják a kelet-ukrajnai harkivi régió területének egy részét. „A parancsnokok intézkedései személyi és fegyverveszteséghez is vezettek, valamint megzavarták az államhatár védelmét” – írta a nyomozó iroda.

A közleményben nem nevezték meg az őrizetbe vett volt parancsnokot, az Ukrajinszka Pravda hírportálnak a bűnüldöző szerveknél viszont elmondták, hogy Jurij Haluskin dandártábornokról, Artur Horbenko altábornagyról és Illja Lapin ezredesről van szó. „A parancsnokok számos egyéb hibát is elkövettek, egyebek mellett nem tisztázták kellően az ellenség fő támadásainak irányát, nem figyeltek megfelelően a védekező műveletek előkészítésére és megszervezésére. Nem hajtottak végre időben műveleteket az alájuk tartozó erőkkel és annak eszközeivel, valamint nem szervezték meg egységeik tüzérséggel és légierővel történő támogatását” – fejtette ki a DBR.

A nyomozó iroda egy másik közleményben arról tájékoztatott, hogy őrizetbe vették Dmitro Rjumsin ezredest, a 155. különálló gépesített dandár volt parancsnokát is, akit azzal gyanúsítanak, hogy „nem reagált az alakulatában elkövetett jogsértésekre, beleértve azt, hogy katonái jogosulatlanul hagyták el az egységet”.

Az ukrán katonai hírszerzés hétfőn a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy szombaton felgyújtottak Szentpéterváron egy mozdonyt, amely az orosz csapatokat lőszerrel és élelemmel ellátó vagonokat vontatott. „A tűz a a mozdonyt helyreállíthatatlanul tönkretette ” – tették hozzá.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök közzétett hétfőn egy videófelvételt, amelyen az oroszországi Kurszk megyében fogságba ejtett egyik észak-koreai katona válaszol tolmácson keresztül az ukrán titkosszolgálatok kérdéseire. A katona a felvétel tanúsága szerint azt mondta, hogy egy felderítő zászlóaljban szolgált. Állítása szerint nem tudta, hogy Oroszországban és azt sem, ki ellen fog harcolni. Közölte, hogy mintegy száz észak-koreai katonával együtt hajóval érkezett Oroszországba, majd vonattal szállították őket. Néhányukat kiképezték orosz nehézfegyverek kezelésére, de – mint közölte – ő nem kapott ilyen kiképzést. Amikor az észak-koreai hadsereg veszteségeiről kérdezték, a fogoly azt mondta, hogy „sok sérült volt a csatákban”. Azt is elárulta, hogy az anyja nem tudja, hol van most a fia.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a korábbiakhoz képest csökkent az orosz felderítő és szabotőrcsoportok határsértéseinek száma, viszont a veszély továbbra is fennáll, és gyakorta rögzítenek ilyen behatolási kísérleteket. Hozzátette: a határőrök főként drónokkal követik és azonosítják az ellenséges csapatok mozgását, valamint akadályozzák meg, hogy Ukrajna területére lépjenek.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 189 katonai összecsapás volt a fronton, ebből az orosz erők 89 alkalommal a Donyeck megyei Pokrovszk irányában támadtak. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 820 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek tíz orosz harckocsit, 19 tüzérségi és három légvédelmi fegyvert, valamint 153 drónt.

Az ukrán légierő jelentése szerint hétfőre virradó éjjel Oroszország 141 drónnal támadta Ukrajnát, közülük 93-at a légvédelem lelőtt, 47 eltűnt a radarról, kettő pedig visszatért orosz területre.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az orosz csapatok reggel drónokkal és tüzérséggel támadták a régiót, aminek következtében egy férfi megsérült egy kisbuszban.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy Nyikopol város térségét nehéztüzérséggel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az oroszok, amivel károkat okoztak egy ipari üzemben, egy oktatási intézményben, valamint többszintes lakóházakban és villanyvezetékekben.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek