Szoboszlai Dominik
Mi lesz a Gázai-övezet sorsa?
A palesztinok megkezdték a visszatérést Gáza északi részére, miután Izrael közölte, hogy sikerült megállapodnia a a Hamásszal hat túsz szabadon bocsátásáról.
A BBC információ szerint a túszok között van Arbel Jehud, az utolsó civil női túsz. A Hamász szombaton négy katonát engedett szabadon, de Jehudot akkor még nem.
Izrael azzal vádolta a Hamászt, hogy megszegte a tűzszüneti megállapodást, amelynek értelmében először az izraeli civileket kellett volna szabadon engedniük, cserébe a palesztin foglyokért. A tűzszüneti megállapodás hatályba lépése óta hét túszt és alig 300 foglyot engedtek szabadon.
A közösségi médiában terjedő felvételeken több ezer kitelepített palesztin látható, amint észak felé gyalogolnak azután, hogy két nappal korábban összegyűltek a katonai sorompónál, amely megakadályozta az előrehaladásukat. A tűzszünet, valamint a túszok és foglyok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás január 19-én lépett hatályba. Eddig két cserét hajtottak végre a felek.
– közölte Benjamin Netanjahu és a tárgyalásokat közvetítő Katar.
Izrael hétfőn helyi idő szerint reggel 7 órakor engedélyezi a palesztinok visszatérését északra, két órával később pedig járművekkel is behajthatnak, miután a Jehud körüli vita megoldódott.
Vasárnap Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy azt szeretné, ha Egyiptom és Jordánia befogadná a palesztinokat a Gázai övezetből, amelyet „bontási területnek” nevezett. A Hamász és a Palesztin Hatóság egyaránt elítélte az ötletet, Jordánia és Egyiptom pedig szintén elutasította a javaslatot.
Donald Trumpot szombaton az amerikai elnöki repülőgépen újságírók arról kérdezték, hogy ezt ideiglenes, vagy tartós megoldásnak látja-e a Gázai övezet számára. Az amerikai elnök azzal felelt, hogy egyik lehetőséget sem zárja ki.
Az amerikai elnök II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott telefonbeszélgetésére utalva elmondta: megkérte az uralkodót, hogy Jordánia fogadjon be több embert a palesztin térségből.
„Másfél millió emberről volna szó, kiüríthetnénk az egészet” – mondta Donald Trump a Gázai övezetre utalva, amelynek lakossága mintegy 2,3 millió volt a háború kezdetekor. „Szó szerint ez egy bontási terület, szinte minden le van rombolva és emberek halnak meg ott, így inkább együttműködnék néhány arab országgal és különböző helyeken szállásokat építenék, hogy az emberek talán békében élhessenek a változatosság kedvéért” – hangsúlyozta.
Bászem Naim, a Hamász terrorszervezet politikai irodájának tagja visszautasította a felvetést a palesztinok azon félelmeire hivatkozva, hogy tartósan elűzhetik őket otthonaikból. Számi Abu Zuhri, a Hamász egy másik magas rangú tisztségviselője pedig sürgette Donald Trumpot, hogy ne ismételje meg hivatali elődje, Joe Biden „kudarcot vallott” ötleteit.
Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter közlése szerint Ammán továbbra is eltántoríthatatlanul kiáll az ellen, hogy a palesztinokat áttelepítsék a Gázai övezetből.
Egyiptomi politikusok korábban több alkalommal hasonlóan nyilatkoztak.
Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter, a jobboldali Vallásos Cionisták nevű párt elnöke nagyszerű ötletnek nevezte az amerikai elnök felvetését. Mint mondta, egyedül kreatív gondolkodásmód hozhat békét, az amerikai elnök felvetése pedig „lehetőséget nyújthat a palesztinoknak arra, hogy új és jobb életet építsenek maguknak máshol”. Hozzátette, hogy kidolgoznak egy tervet ennek megvalósítására.
Izrael elrendelte, hogy az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) január 30-ig függessze fel tevékenységét Kelet-Jeruzsálemben és költözzön ki az ottani létesítményeiből – közölte vasárnap az UNRWA.
Az izraeli parlament októberben fogadott el törvényt az UNRWA kitiltásáról az ország területéről, valamint megtiltva az izraeli hatóságoknak, hogy közreműködjenek az ügynökséggel, bár e tekintetben a jogszabály kivételeket enged.
A nemzetközi közösség túlnyomó része megszállt területnek tekinti Kelet-Jeruzsálemet. Az izraeli kormány azonban Jeruzsálem egészét az ország részének tekinti.
Az UNRWA szerint kelet-jeruzsálemi tevékenysége felfüggesztésére vonatkozó utasítás ellentétes Izrael ENSZ-tagállamként viselt nemzetközi kötelezettségeivel.
„Külföldi dolgozóink vízumai január 29-ig szólnak Ciszjordániában ideértve Kelet-Jeruzsálemet. Ha nem tudják ezeket meghosszabbítani, akkor el kell menniük” – mondta Juliette Touma, az UNRWA kommunikációs igazgatója az ügynökség kelet-jeruzsálemi dolgozóinak sorsával kapcsolatos újságírói kérdésre felelve.
Touma szerint egyelőre nem világos, hogy az UNRWA-nak haladéktalanul le kell-e majd állítania szolgáltatásait is Kelet-Jeruzsálemben.
Az izraeli törvényt beterjesztő képviselők indoklása szerint az ügynökség némely alkalmazottjának köze volt a palesztin szélsőségesek 2023. október 7-i összehangolt támadáshoz Izrael déli területei ellen; állításuk szerint többen a Hamász és egyéb helyi terrorszervezetek tagjai voltak. Az ENSZ belső vizsgálata alapján kilenc dolgozóra terelődött a gyanú, akiket haladéktalanul menesztettek is.
Megérkeztek vasárnap a Gázai övezetbe szánt segélyeket szállító első teherautók az izraeli ellenőrzés alatt álló Kerem Salom átkelőhelyre – közölte két egyiptomi forrás is a Reuters hírügynökséggel.
A mintegy kétszáz teherautónyi segélyszállítmány, köztük 20 üzemanyagszállító jármű azt követően kezdett befutni a Gázai övezet felé megnyíló határátkelőhöz, hogy az Izrael és a Hamász palesztin szervezet között létrejött tűzszüneti megállapodás vasárnap életbe lépett.
A segélyszállítmányok a rafahi határátkelő karbantartásának befejezéséig használják majd a Kerem Salom-i átkelőhelyet a Reuters értesülése szerint.
Az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) vasárnapi tájékoztatása szerint mintegy 4000 teherautónyi humanitárius segély áll készenlétben arra, hogy a Gázai övezetbe szállítsák. A segélyszállítmányok fele alapvető élelmiszereket és lisztet tartalmaz.
Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője optimizmusának hangot adva úgy vélte. JPHX a Gázai övezetbe érkező segélykonvojok elleni támadások a humanitárius erőfeszítések fokozódása nyomán vissza fognak szorulni.
Tizenegyen életüket vesztették, és több tucat ember megsebesült Dél-Libanonban az izraeli hadsereggel (IDF) kitört összecsapásokban, miután az IDF szerint a Hezbollah, a libanoni síita terrorszervezet zavargásokat szít.
A libanoniak arról számoltak be, hogy olyanokra lőttek, akik a harcok miatt elhagyni kényszerültek otthonaikat, ahová megpróbáltak visszatérni, de Izraelben azt közölték, hogy csak azokra lőttek, akik veszélyt jelentettek az ott állomásozó izraeli haderőre. Az egyik halott a libanoni hadsereg egyik katonája volt.
Az északi parancsnokságról azt közölték a ynet című hírportállal, hogy a hadsereg tudta, hogy ezen a napon efféle összetűzések lesznek, melyeket a Hezbollah által irányított provokációnak tekintenek.
Az IDF szóvivője közölte, hogy „a dél-libanoni térségben működő IDF-erők oszlató tűzzel hárítják el a fenyegetést több olyan helyen, ahol feléjük közelednek”. Több, valós fenyegetést jelentő gyanúsítottat letartóztattak a területen, akiket jelenleg kihallgatnak.
A libanoni határ menti, nagyrészt elpusztult izraeli falvakból érkezett fotók és videófelvételek szerint a Hezbollah aktivistái és támogatói zászlókkal és korábbi vezetőjük, Hasszan Naszrallah képeivel a kezükben szinte gond nélkül megkerülték a libanoni hadsereg ellenőrző pontjait, – melyeknek a tűzszüneti megállapodást kellett volna kikényszerítenie – és összecsaptak az IDF-erőivel, akik éles lövedékekkel válaszoltak.
Izraelben a miniszterelnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy az IDF nem vonul ki teljesen Libanonból vasárnap, a tűzszünetben meghatározott hatvan napos határidő lejártakor, ugyanis az IDF szerint a libanoni hadsereg nem „tisztította meg” kellőképpen a korábban a Hezbollah ellenőrizte területeket, főleg a határ keleti részeinél. Ezért további időre van szüksége a tűzszünetben meghatározott feltételek megteremtéséhez, vagyis ahhoz, hogy a libanoni hadsereg egységei ellenőrizzék a térséget, és a Hezbollah a Litáni folyótól északra vonuljon.