Trump átírná a földrajzi elnevezéseket

„Újraírná” a földrajzi atlaszt: egymás után sorjáznak a tervek szerint az elnöki hivatalt január 20-án átvevő Donald Trump egyre megdöbbentőbb tervei, fölvetései. Legújabban a Mexikói-öböl nevét írná át a megválasztott elnök, aki Kanadát megtenné az Egyesült Államok 51. tagállamának és Grönlandot is felvásárolná. Trump utóbbi ötletének, ha a történeti körülményeket vizsgáljuk, fontos magyar vonatkozásai is vannak -írta a hirado.hu.

Donald Trump megválasztott s rövidesen beiktatásra kerülő amerikai elnök most éppen azzal lepte meg az amerikai és a nemzetközi közvéleményt, hogy bejelentette:

„Amerikai-öbölre” változtatná

az Egyesült Államok déli partjainál húzódó tengeröböl nevét.

„Meg tudjuk állítani őket!”

Trump ezt a bejelentést azon a keddi, a floridai Palm Beachen fekvő Mar-a-Lagóban tartott sajtótájékoztatón tette, amely a legelső volt azóta, hogy a kongresszus megerősítette Kamala Harris alelnökkel szemben aratott választási győzelmét.

A Mexikói-öböl egy részben zárt tenger,

amely olyan államokkal határos, mint Texas, Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida, valamint Mexikó – emlékeztet a Fox News.

Trump nem részletezte, hogy kormánya miként eszközölné ki a világatlasz átírását, viszont kitért a bevándorlás problémájára. A tájékoztatón Mexikót okolta a Biden-adminisztráció idején az országba zúdult migránsinvázióért.

Mexikónak Trump szerint szakítania kell azzal a gyakorlattal, „hogy onnan emberek milliói özönlenek országunkba. Meg tudjuk állítani őket!”

A megválasztott elnök jelezte: „Nagyon komoly vámokat fogunk kivetni Mexikóra és Kanadára, mert Kanadán keresztül is jönnek a bevándorlók és a drogok, méghozzá rekordszámban.”

Grönland nem eladó

Ismert: Trump kampányának egyik fontos eleme volt, hogy az Egyesült Államokban érezhetően romlott a közbiztonság és az emberek közérzete a migránsinvázió miatt.

A Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök által fémjelzett időszakan százezres nagyságrendekben özönlöttek be jórészt illegális migránsok az Egyesült Államok határain.

Ifjabb Donald Trump üzletember, Donald Trump megválasztott amerikai elnök fia a dán fennhatóság alatt álló Grönland fővárosában, Nuukban 2025. január 7-én (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Emil Stach)

Úgy tűnik, az újabb elnöki periódusát rendkívül ambiciózusan kezdő Trump nem csak kampányígéretként használta a „Tegyük újra naggyá Amerikát!” jelszót. Az elnök nemrég

Kanadát az Amerikai Egyesült Államok 51. tagállamaként emlegette,

s gyakorlatilag területi igényeket jelentett be Grönlandra is, fölvetve a terület megvásárlását.

Trump szerint Grönland birtoklása ugyanis abszolút szükségszerű Washington számára, nemzetbiztonsági szempontok miatt. Mette Frederiksen dán miniszterelnök, szintén a napokban, erre a felvetésre kijelentette: „Grönland nem eladó.”

Frederiksen egy dán tévéállomásnak tett megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az elnök fia, ifjabb Donald Trump kedden Grönlandra látogatott. Az utazás személyes jellegű, és ifjabb Trump várhatóan nem találkozik kormányzati tisztviselőkkel – emeli ki a Fox News.

A CNN hozzáteszi: nem csupán a véletlen műve Trump érdeklődése Grönlandot illetően. Az autonóm sarkvidéki terület stratégiai jelentőséggel bírna az Egyesült Államok számára. Többek között itt található ma is az amerikai légierő legészakibb bázisa, melynek nevét 2023-ban megváltoztatták, hogy alkalmazkodjanak a helyi hagyományokhoz.

Fontos szolgálat

A stratégiai fontosságú Grönland birtoklásának kérdése nem először merül fel: a második világháború idején felbecsülhetetlen szolgálatokat tett Washingtonnak az a pár dán diplomata, akik Grönladon szolgálva szembeszálltak a németbarát dán Quisling-kormánnyal, és

lehetővé tették, hogy Amerika haditengerészeti bázisként használja a szigetet.

’56 dán vértanúja

A hála nem politikai kategória: az egyik, az amerikai érdekek maradéktalan érvényesülését lehetővé tevő dán diplomata, Povl Bang-Jensen, aki oroszlánrészt vállalt Grönland amerikai bázissá tételében a világháború idején, a legkevésbé sem érezhette maga mögött Washington támogatását, amikor az ENSZ Ötös Bizottságának másodtitkáraként kiállt az 1956-os magyar forradalom mellett.

Bang-Jensent, a magyar forradalom dán mártírját – mint azt a hirado.hu is megírta – a mai napig tisztázatlan körülmények között lőtték agyon New Yorkban.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök újságírói kérdésre felelve nem zárta ki keddi sajtótájékoztatóján, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.

Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti politikustól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy „egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni”. „De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk” – tette hozzá.

Trump utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is.

Dánia és az autonóm terület is már többször leszögezte, hogy Grönland nem eladó. A panamai elnök pedig szintén jelezte, hogy az ország szuverenitása nem lehet alku tárgya.

Kedden magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely és a grönlandiak „rendkívül jól járnak majd, ha és amikor” az Egyesült Államok részei lesznek. Grönland külügyi hivatalának vezetője közölte: sem az ifjabbik Trump, sem a grönlandi vezetés nem jelezte, hogy egyeztetnének a mintegy ötórásra tervezett látogatás során.

Donald Trump sajtóértekezletén megismételte azon felvetését, hogy Kanada tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz, Bírálta, hogy az Egyesült Államok sokat költ kanadai árukra és északi szomszédja katonai támogatására.

A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Mexikót és Kanadát is.

„Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!” – mondta.

Trump beszélt arról is, hogy a NATO-tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kellene költeniük védelemre az észak-atlanti szövetség által jelenleg elvárt 2 százalékhoz képest.

„Úgy gondolom, a NATO-nak 5 százalék kell. Mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának”

– tette hozzá.

Azzal büszkélkedett most, hogy első elnöksége idején rá tudta venni a NATO-partnereket a védelmi kiadások növelésére. „Én voltam az, aki rávette őket, hogy 2 százalékot fizessenek” – jelentette ki.

Közölte azt is, hogy január 20-i hivatalba lépésével haladéktalanul vissza fogja vonni Joe Biden leköszönő amerikai elnöknek az Egyesült Államok tengerpartjai mentén végzett energiahordozó-kitermelésre vonatkozó, előző nap bejelentett tilalmát.

Trump egyúttal bejelentette, hogy Husszein Szadzsváni egyesült arab emírségekbeli üzletember, a DAMAC Properties vállalat elnöke 20 milliárd dollárt fektet be amerikai adatközpontok létesítésébe szerte az országban.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.

„Számos ember Kanadában szeretné, ha az ország az 51. tagállam lenne. Az Egyesült Államok nem viselheti el többé a masszív kereskedelmi hiányt és támogatásokat, amelyekre Kanadának szüksége van, hogy a felszínen tudja tartani magát. Justin Trudeau tudta ezt és lemondott. Amennyiben Kanada egyesülne az Egyesült Államokkal, nem lennének vámok, az adók nagyban csökkennének és teljesen biztonságban lennének az őket folyamatosan körülvevő orosz és kínai hajók fenyegetésétől. Együtt milyen nagyszerű nemzet lehetnénk!” – írta Trump.

Trump korábban felvetette a Dániához tartozó Grönland megvételét

– amit a koppenhágai kormány elutasított –, illetve azzal fenyegetett, hogy a Panama-csatornát ismét amerikai ellenőrzés alá vonja, ha a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő víziút vezetősége nem csökkenti az amerikai hajók tarifáját.

„Az országunk és a csatornánk szuverenitása nem képezi tárgyalás tárgyát” – reagált Trump utóbbi kijelentésére akkor José Raúl Mulino panamai elnök három panamai exelnökkel közösen.