tóth gabi
Létrehozva: 2025.01.12. 11:07
Trump 100 nap alatt be akarja fejezni a háborút
Erről beszélt az új elnök különmegbízottja.
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke száz napon belül véget akar vetni az orosz–ukrán háborúnak – jelentette be Keith Kellogg, az új adminisztráció ukrajnai különmegbízottja. Donald Trump célja a háború okozta emberi és gazdasági pusztítás megfékezése, miközben mindkét fél érdekei érvényesülnek-írta a Magyar Nemzet.
Donald Trump megválasztott elnök. Fotó: Anadolu via AFP
Az orosz–ukrán háború, amely már több mint két éve dúl, hamarosan véget érhet – legalábbis az Egyesült Államok új vezetésének tervei szerint. Keith Kellogg, Donald Trump kijelölt különmegbízottja szerint a megválasztott elnök elsődleges célja a béke megteremtése száz napon belül, amely a január 20-i beiktatásával veszi kezdetét.
Ez egy olyan háború, amelynek soha nem kellett volna kitörnie
– fogalmazott Trump egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna súlyos veszteségeket szenvedett el, és a folytatás csak további értelmetlen pusztítást eredményezne. Kellogg, aki korábban a Trump-adminisztráció Nemzetbiztonsági Tanácsának vezető tisztségviselője volt, hangsúlyozta: Trump nem engedményeket akar tenni az oroszoknak, hanem Ukrajna szuverenitását kívánja megőrizni.
Ez egy olyan béketerv lesz, amely mindkét fél számára igazságos és fenntartható megoldást kínál
– mondta Kellogg a Fox Newsnak adott interjújában.
Donald Trump tervei
Kellogg kiemelte, hogy az idő sürget:
A cél, hogy száz napon belül lezárjuk a háborút. Ez nem csak Ukrajnának és Oroszországnak, hanem Európának és az egész világnak is érdeke.
Bár a béketerv konkrét részletei egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, az elképzelések között szerepelhet a NATO-csatlakozási törekvések átütemezése, valamint egy átfogó nemzetközi megfigyelői misszió.
Trump, aki kampánya során többször kijelentette, hogy „24 órán belül” képes lenne lezárni a konfliktust, most egy hosszabb, de realistább időkeretet javasol.
A békefolyamatot azonban csak beiktatása után indítaná el, mivel úgy véli, hogy előzetes tárgyalások nem lennének helyénvalók addig, amíg hivatalosan nem veszi át az elnöki tisztséget.
A háború ára
Az ENSZ adatai szerint eddig több mint 12 300 civil – köztük 650 gyermek – vesztette életét az ukrajnai konfliktusban. Az emberi áldozatok mellett a gazdasági és infrastrukturális károk is hatalmasak. Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő szerint az orosz hadsereg 2022 óta több mint hatszázezer katonát veszített, beleértve a halottakat és sebesülteket is.
Egyes elemzők szerint a békefolyamat sikere nagyban függ attól, hogy Trump mennyire képes közvetíteni az orosz és ukrán vezetés között.
Borítókép: Donald Trump megválasztott elnök (Fotó: AFP)
Világháborúra készül Norvégia, óvóhelyeket jelölnek ki
A norvég kormány a fokozódó orosz–ukrán háború miatt ismét kötelezővé tenné bombabiztos óvóhelyek építését az új épületek esetében. Az intézkedés célja a polgári lakosság védelme háború vagy fegyveres támadás esetén. Az új óvóhelyek között lennének vegyi és radioaktív fegyverek elleni, valamint hagyományos támadásokkal szembeni védelmet biztosító létesítmények, amelyeket akár metróállomások vagy parkolóházak felhasználásával is kialakítanának.
Bunkereket alakítanának ki Norvégiában, mert világháborútól tartanak Fotó: Hemis via AFP
A norvég kormány bejelentette, hogy ismét kötelezővé tenné bombabiztos óvóhelyek építését az új épületek esetében. Emilie Enger Mehl, igazságügyi miniszter elmondta, hogy a fokozódó nemzetközi bizonytalanság és az orosz–ukrán háború okozta fenyegetettség miatt szükséges a polgári lakosság védelme – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Nagyobb a bizonytalanság körülöttünk. Gondoskodnunk kell a polgári lakosságról, ha a legrosszabb forgatókönyv szerint háború vagy fegyveres támadás következik be
– mondta Emilie Enger Mehl az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak, majd hozzátette:
Ebben az esetben az óvóhelyek egyike a szükséges védelmi intézkedéseknek
Az új óvóhelyek két típusúak: az egyik a vegyi és radioaktív fegyverek ellen, míg a másik a hagyományos fegyverekkel szembeni védelmet biztosítana.
A kormány az ezer négyzetméternél nagyobb komplexumok esetében akarja bevezetni az intézkedést, és az óvóhelyek közé tartozhatnak például metróállomások vagy parkolóházak, amelyeket átalakíthatnak.
Az intézkedés egy több mint száz különböző ajánlást tartalmazó, teljes körű felkészültségi jelentés része, amelynek célja Norvégia megerősítése és felkészítése arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború egy világháborúvá fajulna.
Oroszország hajlandósága arra, hogy politikai célok elérése érdekében katonai erőt alkalmazzon, azt mutatja, hogy Norvégiának valószínűleg még hosszú ideig egy kiszámíthatatlan szomszéddal kell majd szembenéznie
– olvasható a jelentésben.
Ezek az intézkedések egyáltalán nem meglepőek, a jelenlegi közhangulatot vizsgálva, egész Európa világháborútól tart. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, nemrég svéd temetkezési egyesületek figyelmeztetnek a temetési kapacitások megnövelésének szükségességére, mivel szerintük egyre nagyobb a harmadik világháború kitörésének veszélye.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre.
A göteborgi temetkezési egyesület, amely Svédország második legnagyobb városában működik, jelenleg azzal küzd, hogy legalább tíz hektár, vagyis több mint negyvenezer négyzetméter földterületet szabadítson fel, hogy háború esetén biztosítani tudja a mintegy harmincezer halott sürgős koporsós temetését.
Továbbá Németország katasztrófavédelmi hatósága bunkervédelmi tervvel reagál a megnövekedett háborús kockázatra. Ehhez egy telefonos alkalmazást is fejlesztenek, sőt azt szeretnék, hogy az otthonok is képesek legyenek bunkerként működni. A fokozódó nemzetközi fenyegetettségi helyzetre való tekintettel a Szövetségi Népességvédelmi Hivatal (BKK) a hírek szerint egy úgynevezett bunkervédelmi tervet dolgoz ki Németországnak. A hivatal azt vizsgálja, hogy szükség esetén mely középületek alakíthatók át óvóhelyekké.
Orbán Viktornak mind a két féllel jó a kapcsolata, ezért ha végül tényleg Budapesten kerül sor Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójára, akkor Magyarország nyilván fel fog készülni erre az eseményre és biztosítani fogja mindkét fél biztonságát – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő leszögezte ugyanakkor azt is, ha valóban létrejön a csúcs, arra Volodimir Zelenszkijt nem fogják meghívni.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, nemrégiben egy magas rangú orosz politikus, Vlagyimir Dzsabarov arról beszélt, hogy hazánk ideális helyszíne lehetne egy Trump–Putyin-találkozónak, mivel Orbán Viktor garantálni tudná mind a két világvezető biztonságát.
Ennek apropóján keresték meg Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt, aki a hirado.hu-nak kifejtette, hogy míg korában a hidegháború idején Európán belül ilyen találkozókat általában Helsinkiben, Reykjavíkban vagy például Bécsben rendeztek meg, addig most Budapest valóban reális helyszíne lehetne egy ilyen találkozónak, mivel a magyar miniszterelnöknek jó kapcsolatai vannak mind az amerikaiakkal, mind pedig az oroszokkal. Nógrády azonban emlékeztettet arra is, ez egyelőre csak egy felvetés egy orosz politikus részéről, nem több.
„Az viszont tény, hogy akár itt lesz, akár nem, a következő amerikai elnöknek – mivel a demokraták erre nem voltak hajlandóak – rengeteg mindent meg kellene tárgyalnia Vlagyimir Putyinnal. Ezek közül mi leggyakrabban egy kérdésről, az orosz-ukrán háborúról beszélünk, pedig legalább ilyen fontos Tajvan, a Balkán, Kuba és a Száhel-zóna kérdése, illetve a közel-keleti belső gyűrű és Szíria helyzete is. Rengeteg olyan terület van ugyanis, ahol az orosz és amerikai álláspont ütközik”– magyarázta a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy a két szereplő milyen súlyt képviselne egy ilyen találkozón, Nógrádi úgy felelt, hogy bár az Egyesült Államok természetesen sokkal erősebb gazdaságilag, mint Oroszország, viszont az orosz haderő is igen komoly erőt képvisel, mivel
a világ atomfegyvereinek a java az amerikaiak mellett az oroszok birtokában van.
Kíváncsiak voltunk arra is, Nógrádi György szerint alkalmas-e Magyarország biztosítani egy ilyen fontos találkozót. A biztonságpolitikai szakértő leszögezte: hazánkban minimális a veszélyeztetettség, mert jó a közbiztonság, ugyanakkor egy ilyen jellegű eseményre szerinte mind a két fél elhozná a saját biztonsági személyzetét is, így a TEK velük együttműködve képes lenne garantálni a vezetők biztonságát.
Mint emlékeztetett, Magyarországon már korábban is voltak komoly diplomáciai események, tavaly például az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját is Budapesten tartották, ahol minden európai ország állam- vagy kormányfője jelen volt.
„Hazánk biztonságos, jók a magyar titkosszolgálatok és a TEK is kiválóan el tudja látni a feladatait”
– jelentette ki Nógrádi György.
A biztonságpolitikai szakértő elárulta azt is, ha tényleg létrejönne egy ilyen csúcstalálkozó a két szereplő között, arra Volodimir Zelenszkijt biztosan nem hívnák el,
a háborúban álló ország sorsáról szerinte Ukrajna feje fölött állapodnának meg.
Nógrádi leszögezte azt is: a tárgyalás célja nem az, hogy legyen győztese vagy vesztese a dolognak, hanem hogy végül kompromisszum szülessen a vitás kérdésekben.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
