Robert Fico Zelenszkijt bírálta

Az orosz gáz tranzitjának leállítása Ukrajnán keresztül komoly gazdasági problémákat okoz az országnak. Volodimir Zelenszkij elnök döntése miatt Ukrajna évi egymilliárd dollár bevételtől esik el, és a belföldi gázárak is drasztikusan emelkednek.

Volodomir Zelenszkij és Joe Biden. Fotó: AFP Forrás: AFP

Az orosz gázszállítás leállítása Ukrajnán keresztül súlyos gazdasági csapást mér Ukrajnára. Az évi egymilliárd dolláros tranzitdíj elvesztése komoly terhet ró a háború sújtotta gazdaságra. A döntés nem váratlan, mivel Ukrajna nem volt hajlandó megújítani a tranzitmegállapodást Oroszországgal. Az ukrán energiaügyi miniszter történelmi eseményként értékelte a tranzit leállítását, hangsúlyozva Oroszország piaci veszteségeit.

Robert Fico szlovák miniszterelnök videóüzenetben Zelenszkij ukrán elnök döntését bírálta, amely szerinte Szlovákiának és az EU gazdaságának jelentős károkat okoz. Fico kiemelte, hogy a gáztranzit leállítása évente mintegy ötszázmillió eurós bevételkiesést okoz Szlovákia számára a tranzitdíjakból.

Fico azt is bejelentette, hogy Szlovákia kormánya válaszlépésekre készül. Egyik lehetséges opcióként felmerült az Ukrajnába irányuló villamosenergia-szállítások leállítása és az ukrán állampolgároknak nyújtott támogatások csökkentése. A miniszterelnök jelezte, hogy a következő napokban kormányzati és koalíciós egyeztetések várhatók az ügyben.

A témában Deák Dániel is megszólalt, posztjában leírja, hogy Magyarország időben diverzifikálta gázellátását, és Ukrajnát megkerülő útvonalakat (déli betáplálás Törökországon, Bulgárián és Szerbián, valamint Horvátországon és Románián keresztül) alakított ki. Jelenleg Magyarország biztosítja Ukrajna és Szlovákia gázellátását is (Magyarországról Szlovákiába, onnan Ukrajnába).

– fogalmazott a szakértő, utalva a tényre, hogy az EU az ukrajnai háború kezdete óta csökkentette az orosz energiaforrásoktól való függőségét, több vezetékes gáz vásárlásával Norvégiából és LNG-vel Katarból és az Egyesült Államokból.

A szlovák kormány küldöttsége a jövő hét kedden Brüsszelben készül tárgyalni az ukrajnai gáztranzit leállítását követően kialakult helyzetről, majd ezt követően Pozsonyban egyeztetni fog a hárompárti szlovák kormánykoalíció és összeül a kabinet is, hogy döntést hozzon arról, hogy milyen adekvát válaszintézkedéseket hoz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szabotázsakciójára”, arra, hogy az ukrán elnök leállította a gáztranzitot Szlovákiába – közölte Robert Fico.

Január elsején leállt az Ukrajna irányából érkező gáz szállítása a szlovák-ukrán határon lévő nagykaposi (Velké Kapusany) belépőpontnál, miután Kijev korábban közölte: nem hosszabbítja meg az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely december 31-én éjfélkor lejárt.

A szlovák miniszterelnök bejelentése szerint Pozsony válaszintézkedései – a gáztranzit leállítására – az Ukrajnába történő áramexport leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását érinthetik.

„Szlovákia számára az egyetlen alternatíva a tranzit megújítása vagy olyan kompenzációs mechanizmusok keresése, amelyek helyettesítik a költségvetésben keletkező közel 500 millió eurós bevételi hiányt” – mondta Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.

Robert Fico hangsúlyozta:

Volodimir Zelenszkij döntése a tranzitbevételek kiesése miatt évente 500 millió eurós közvetlen veszteséget okoz Szlovákiának, az Európai Unió tagállamainak pedig csak a gázárak növekedése következtében 60-70 milliárd eurós többletkiadást eredményez, miközben a döntés Oroszországnak gyakorlatilag semmilyen kárt nem okoz.

„Zelenszkij döntéséből csak az Amerikai Egyesült Államok profitál majd az Európába irányuló gázexport növekedése miatt” – jelentette ki Robert Fico.

Újév napján leállt az orosz gázexport a szovjet korszakból származó, Ukrajnán áthaladó vezetékeken, ezzel véget ért Moszkva több évtizedes dominanciája Európa energiapiacai felett – számolt be a Reuters. A gáz a közel három évig tartó háború ellenére folyamatosan áramlott, ám a Gazprom orosz gázcég január 1-jén, magyar idő szerint reggel 06:00-kor bejelentette a szállítás leállítását, miután Kijev nem újította meg a tranzitszerződést.

„Megállítottuk az orosz gáz tranzitját, ez történelmi esemény!

Oroszország elveszíti piacait,

pénzügyi veszteségeket szenved el. Európa már meghozta a döntést, hogy lemond az orosz gázról” – így kommentálta szerdán az orosz gázszállítás leállítását az Al Jazeera által idézett German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter.

Az orosz Gazprom energiaipari óriásvállalat közölte, hogy moszkvai idő szerint reggel 8 órától leállították az Európába irányuló gázexportot, mivel a tranzitmegállapodás lejárt.

Magyarország – amely Szlovákiához hasonlóan Moszkvával is baráti viszonyt ápol – orosz gázimportjának nagy részét a fekete-tengeri vezetéken keresztül kapja. Ennek következtében

Budapestet nagyrészt nem érinti Ukrajna döntése

– jegyzi meg a BBC.

Kényszerű leállás

„Az ukrán fél ismételt és egyértelműen kifejezett elutasítása miatt, hogy megújítsa ezeket a megállapodásokat,

a Gazpromot megfosztották attól a technikai és jogi lehetőségtől, hogy 2025. január 1-jétől gázszállítást végezzen

Ukrajna területén keresztül” – idézi az Al Jazeera a Gazprom Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményét.

Ukrajnán keresztül áramlik az orosz földgáz több európai országba, köztük Szlovákiába, Moldovába és Magyarországra is – teszi hozzá a BBC.

Brüsszel nem látja súlyosnak az orosz gázszállítás kiesését.

„A bizottság több mint egy éve kifejezetten azon dolgozik, hogy felkészüljön egy olyan forgatókönyvre, amelyben az orosz gáz nem Ukrajnán keresztül halad át” – közölte a testület kedden az AFP hírügynökséggel.

Fico fenyegetése

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán elítélte a lépést, és arra figyelmeztetett, hogy ennek Európa fogja megfizetni az árát – emlékeztet a Politico című brüsszeli lap.

„Az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit leállítása

drasztikus hatással lesz mindannyiunkra az EU-ban – ám nem lesz hatása az Orosz Föderációra”

– figyelmeztetett Fico a Facebookon közzétett videoüzenetében.

Fico a héten egy nyilatkozatában kiemelte: Pozsony „kölcsönös intézkedéseket” hozhat, beleértve az Ukrajnába irányuló villamosenergia-export leállítását, miután Kijev elutasította a 2019-es megállapodás meghosszabbítását, amely lehetővé teszi, hogy a gáz az országon keresztül Közép-Európába áramoljon.

„Nem hiszem, hogy ezt megtennék” – mondta German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter az amerikai kézben levő  Politicónak adott interjújában, azzal érvelve, hogy a lépés „teljesen ellentétes” lenne az uniós szabályokkal. Kijev az Európai Bizottsághoz, az EU végrehajtó testületéhez is fordult, hogy hivatalos konzultációt kezdjen a kérdésben – mondta.

Szükségállapot Moldovában

A BBC kiemeli: a helyzet a legkritikusabb Moldovában, amely Ukrajnával határos, és otthon az oroszok által támogatott szakadárokkal küzd. Az apró ország a hónap elején már 60 napos szükségállapotot vezetett be a Kijev által várt csökkentés miatt.

„A Kreml ismét

energetikai zsaroláshoz folyamodott, hogy befolyásolja a 2025-ös parlamenti választásokat

és aláássa európai utunkat” – nyilatkozta Maia Sandu moldovai elnök.

Az  Ukrajnával szomszédos, Moldova szakadár oroszbarát régiója, a Transznisztria, amely szintén a tranzitáramokra támaszkodik, szerda hajnalban leállította a háztartások fűtését és melegvízellátását . A Tirasteploenergo helyi energiaszolgáltató arra szólította fel a lakosságot, hogy

öltözködjenek melegen, függesszenek takarót vagy vastag függönyt az ablakokra és az erkélyajtókra,

és használjanak elektromos fűtőtesteket.

Hatalmas pénzügyi veszteség

Ami Ukrajnát illeti, az ellátás biztonságát ez nem érinti, mivel nem használ orosz tranzitgázt – idézi a Reuters az Európai Bizottság forrásait. Csakhogy Ukrajna

akár évi 1 milliárd dollárt is elveszíthet az Oroszországból származó tranzitdíjak kiesése miatt

– derül ki a brit hírügynökség jelentéséből. A hatás ellensúlyozása érdekében Kijev szerdától megnégyszerezi a hazai fogyasztók gázszállítási díját, ami az ország iparának évente több mint 1,6 milliárd hrivnyába (38,2 millió dollárba) kerülhet.

Merre megy a vezeték?

Az 1420 milliméter átmérőjű,

Urengoj-Pomari-Ungvár gázvezeték még 1983-ban,

a Szovjetunió idején épült meg, és Szibériából szállította a gázt a szovjet csapatok által megszállt kelet-közép-európai országokba és Nyugat-Európába.

A vezeték keresztülhalad az oroszországi Kurszk régióban fekvő Szudzsa városán, amely jelenleg az ukrán katonai erők ellenőrzése alatt áll – írja a Reuters. A vezeték Ukrajnán keresztül szállít gázt Szlovákiába, ahol Csehországba és Ausztriába tartó ágakra bomlik.