Őrizetbe vették a dél-koreai elnököt

Őrizetbe vették szerdán a dél-koreai hatóságok Jun Szogjol posztjáról felfüggesztett államfőt, akit lázadással vádolnak.

Az elnök házához több mint háromezer rendőr érkezett az őrizetbe vételre. Jun az elfogásakor közzétett videófelvételen kijelentette, hogy továbbra is törvénytelennek tartja az ellene folyó eljárást, és azért működik együtt, hogy elkerüljék a vérontást. Őrizetbe vételekor több ezer híve is a rezidenciájánál tartózkodott, de helyszíni jelentések szerint bekiabálásokon kívül más akcióba nem kezdtek.

A magas rangú tisztségviselők korrupcióját vizsgáló dél-koreai hivatal (CIO) közölte, hogy haladéktalanul megkezdi Jun Szogjol kihallgatását.

Őrizetbe vették Jun testőrségének vezetőjét is.

Az alkotmányos eljárással felfüggesztett államfőt a december elején kihirdetett és mintegy hat óra múlva visszavont szükségállapot miatt vonták vád alá, illetve azért, mert eddig ellenállt a letartóztatási parancsnak. Ő az első köztársasági elnök Dél-Koreában, akit még hivatali ideje alatt tartóztatnak le.

A dél-koreai alkotmánybíróság a hét elején kezdte volna meg Jun Szogjol elleni alkotmányos vádemelési per tárgyalását, de el kellett napolni, mert a vádlott nem jelent meg. Jun az elmúlt hetekben nem mozdul ki a rezidenciájáról, és őrizetbe vételének megakadályozására a testőrsége is készenlétben állt.

A december közepén megszavazott alkotmányos felelősségre vonási eljárás nyomán az alkotmánybíróságnak 180 napon belül kell döntenie arról, hogy végleg leváltja-e Junt hivatalából, vagy visszaállítja a jogkörét.

Az első letartóztatási kísérletnél a felfüggesztett államfőt a hadsereg is védte, de a védelmi minisztérium közölte, hogy a további ilyen kísérletekbe a hadsereg nem avatkozik bele.

A lázadás bűne Dél-Koreában halálbüntetéssel is sújtható.

Jun annak idején azzal indokolta a szükségállapot bevezetését, hogy meg kell védeni az országot „az észak-koreai kommunista erőktől és az államot fenyegető elemektől”. A rendelkezés visszavonására a parlament kényszerítette órákon belül.

A felfüggesztett államfő elfogását azonnal üdvözölte Pak Csande, az ellenzéki Demokrata Párt frakcióvezetője. Kijelentette, hogy ez „az első lépés a rend visszatérése felé”. Az elnök mögött álló, kormányzó Népi Erő Pártjának (PPP) frakcióvezetője viszont azt hangoztatta, hogy a hatóságok fellépése igazságtalan és törvénytelen volt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszer múlt heti hivatalos szöuli látogatásán „komoly aggodalmának” adott hangot a dél-koreai belpolitikai válság miatt, egyúttal Washingtonnak „a dél-koreai demokrácia ellenálló képességébe” és Csve Szangmok megbízott államfőbe vetett teljes és töretlen bizalmáról biztosította ázsiai szövetségesét – közölte a dél-koreai kormány.

Blinken kijelentette, hogy a Dél-Koreában tavaly év végén néhány óráig érvényben lévő statáriális állapot bevezetése miatt indított eljárás „békés és teljesen következetes, valamint összhangban áll az alkotmánnyal és a jogállamisággal”.

„Megerősítjük a koreai nép iránti rendíthetetlen támogatásunkat, és bízunk abban, hogy Korea mint a világ vezető demokráciája teljes mértékben az alkotmányának és a jogállamiságnak megfelelően fog eljárni” – fogalmazott.

A dél-koreai elnöki testőrség pénteken megakadályozta a december 3-án a hadiállapot bevezetése miatt megbízatásából felfüggesztett államfő, Jun Szogjol őrizetbe vételét, másnap pedig a Korrupcióellenes Nyomozó Hivatal (CIO) ismét arra kérte Csve Szangmok ügyvezető elnököt és pénzügyminisztert, hogy utasítsa a biztonsági szolgálatot a letartóztatási parancs teljesítésére. A statárium kihirdetése, Jun lázadás címén való vád alá helyezése és ellenállása a hatóságoknak politikai káoszt okozott Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetséges országában.

Csve Szangmokkal és Cso Tejul külügyminiszterrel folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője

méltatta továbbá a Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán között 2023 augusztusában a Camp David-i csúcstalálkozón megkötött háromoldalú biztonsági együttműködés révén elért eredményeket.

Blinken szerint biztonsági kérdésekben az indiai-csendes-óceáni térség és Európa egyre inkább összekapcsolódik, ezért Phenjan és Moszkva egyre szorosabb szövetsége miatt, valamint a kínai befolyás ellensúlyozására fokozottabb biztonsági együttműködésre van szükség Washington és térségbeli szövetségesei – köztük Ausztrália és Új-Zéland -, valamint a NATO között.

A tárcavezető emellett arra figyelmeztetett, hogy Washington tudomása szerint „Moszkva fejlett űr- és műholdtechnológiát kíván megosztani Phenjannal”, valamint korábbi álláspontján változtatva Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elfogadni szövetségese atomfegyverprogramját.

Blinken és Cso ugyanakkor elítélte Észak-Korea legutóbbi, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaindítását is, amely egybeesett Blinken hétfői szöuli látogatásával.

Jun Szogjolt azért függesztette fel hivatalából a parlament, mert a múlt hónap elején rendkívüli állapotot rendelt el, és katonákat vezényelt a parlamenthez. A letartóztatási parancs i kiadása óta Jun támogatói és ellenzői szinte folyamatosan tüntetnek szöuli lakhelye közelében.

A 64 éves politikus vádemelése óta nem tanúsított megbánást, sőt, odáig ment, hogy dacos üzenetet küldött.

„A Koreai Köztársaság jelenleg veszélyben van a szuverenitását fenyegető belső és külső erők, valamint az államellenes elemek tevékenysége miatt” – írta az otthona közelében táborozó támogatóinak kiosztott levelében, amelynek hitelességét ügyvédje, Jun Kabkeun megerősítette az AFP francia hírügynökségnek.

„Esküszöm, hogy a végsőkig harcolok mellettetek, hogy megvédjem ezt a nemzetet” – tette hozzá, elárulva, hogy a YouTube videomegosztó oldalon élőben követte az otthona előtt zajló tüntetéseket.