Nyilvánosságra hozzák végre a titkos Kennedy és Martin Luther King aktákat

Donald Trump elnöki rendeletben intézkedett a John Fitzgerald Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King elleni merényletek minden aktájának nyilvánossá tételéről csütörtökön.

Az elnök a Fehér Házban újságírók előtt írta alá a dokumentumot, ami úgy fogalmaz, hogy több mint 50 évvel a politikai gyilkosságok után a családtagok és az amerikai emberek megérdemlik az átláthatóságot és az igazságot.

Az intézkedés szövege szerint „nemzeti érdek a szóban forgó merényletekről szóló minden akta nyilvánossá tétele késlekedés nélkül”.

Donald Trump első elnöki ciklusa idején is ígéretet tett a John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet minden anyagának nyilvánossá tételére, de akkor

a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére dokumentumok százai maradtak titkos minősítésűek.

A Martin Luther King elleni 1968-as merénylet aktáinak egy része egy erről szóló jogszabály értelmében 2027-ben válhatna először nyilvánossá. A titkosítás feloldása így várhatóan hosszabb időbe telik majd.

Donald Trump csütörtökön szintén rendelkezett egy elnöki tudományos és technológiai tanácsadói testület megalakításáról. A rendelet szövege szerint bizonyos „ideológiai dogmák” miatt Egyesült Államok elveszítette versenyelőnyét, miközben a tudományba vetett közbizalom erodálódott, és integritása csökkent, ami megfojtotta az innovációt.

Az elnök rendeletének megfogalmazása szerint a testület

„a tudomány, az ipar és a kormányzat legnagyszerűbb elméit tömöríti majd, annak érdekében, hogy nemzetünknek ebben a kritikus pillanatban utat mutasson az amerikai vezetőszerep felé a tudomány és technológia terén”.

A Fehér Ház elnöki dolgozószobájában tartott eseményen Donald Trump újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy még nem döntött arról, hogy a Kína esetében fontolóra vett vámokat mikortól vezetné be. Hozzátette, hogy a kelet-ázsiai gazdasági versenytársra az előző elnöksége idején kivetett magasabb vámok érvényesek.

Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy

a Mexikó és Kanada esetében bejelentett 25 százalékos vámtarifa február elsején életbe léphet.

Az elnök a héten korábban úgy nyilatkozott, hogy február 1-től akár a kínai vámok is életbe léphetnek.

Donald Trump kérdésre válaszolva kijelentette, hogy korábbi munkatársainak titkosszolgálati védelmét azért vonta meg, mert nem tartja indokoltnak, hogy valaki élete végéig részesüljön ebben. Az elnök csütörtökön jelentette be, hogy többek mellett Mike Pompeo volt külügyminiszter hivatalos személyi védelmét is megszünteti. Kedden John Bolton, egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó esetében már döntést született erről.

Donald Trump a beiktatását megelőző vasárnap esti vacsorán, amelyen szövetségesei és adományozói vettek részt, „közel 100” végrehajtási rendelet aláírását ígérte. Ezek között szerepelt Joe Biden korábbi elnök számos intézkedésének visszavonása, a bevándorlási szigorítások elindítása, az Egyesült Államok kiléptetése a párizsi klímaegyezményből, valamint a TikTok működésének fenntartása érdekében tett lépések. Emellett több száz embert részesített kegyelemben a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadás miatt – foglalta össze az apnews.

A legfontosabbak Trump első intézkedései és tervei közül:

Kegyelmet adott a Capitolium elleni támadóknak

Ahogyan azt a 2024-es kampány során többször megígérte, az elnök hétfőn késő este kegyelemben részesített mintegy 1500 embert, akiket a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadás miatt ítéltek el vagy vádoltak meg. A kegyelemben részesítettek között szerepel Enrique Tarrio is, a Proud Boys egyik vezetője, aki részt vett a 2021-es Capitolium elleni zavargások irányításában, és ezelőtt 22 éves börtönbüntetését töltötte lázadás vádjával.

Egy külön intézkedésben Trump elrendelte a Biden-adminisztráció „politikai ellenfeleinek” szövetségi ügyeinek lezárását – ez gyakorlatilag Trump támogatóit érinti. Kijelentette, hogy véget vet a szövetségi bűnüldözés „fegyverként való használatának”.

Gazdaság

Biden intézkedéseinek visszavonásával és saját rendeletei hozzáadásával Trump enyhíti az olaj- és földgáztermelésre vonatkozó szabályozási terheket, amelyekkel ígérete szerint csökkenti az árakat.

A kereskedelem terén az elnök bejelentette, hogy február 1-jétől 25%-os vámot vezet be Kanadával és Mexikóval szemben, de a kínai importot érintő adók terveit nem részletezte.

TikTok

Trump továbbá aláírt egy rendeletet, amely 75 napra felfüggeszti a TikTok betiltását az Egyesült Államokban, hogy ez idő alatt egy amerikai vevőt találjanak, aki nemzetbiztonsági szempontból megfelelő megoldást kínál, miközben a platform elérhető marad az amerikaiak számára.

Amerika az első

Ahogyan első ciklusa alatt, Trump ismét kilépteti az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Emellett elrendelte az amerikai külügyi segélyek átfogó felülvizsgálatát.

Szimbolikus intézkedésként Trump aláírt egy rendeletet, amely átnevezi a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölre”.

Észak-Amerika legmagasabb hegye, amely jelenleg Denali néven ismert, visszakapja régi nevét, a Mount McKinley-t, amelyet Barack Obama korábbi elnök változtatott meg. Trump továbbá elrendelte, hogy minden jövőbeni beiktatási napon a zászlók teljes magasságban lobogjanak, mivel Jimmy Carter volt elnök halála miatt hétfőn félárbócra engedték a zászlókat.

Bevándorlás és nemzetbiztonság

Trump visszavonta Biden több bevándorlási rendeletét, köztük azt, amely szűkítette a deportálási prioritásokat a súlyos bűncselekményeket elkövetőkre, nemzetbiztonsági fenyegetésekre és határon elfogott személyekre. Emellett visszaállította első ciklusának politikáját, amely szerint minden illegálisan az országban tartózkodó személyre deportálás vár.

Az elnök nemzeti szükségállapotot hirdetett az amerikai–mexikói határon, és tervei szerint amerikai csapatokat küld a határ védelmére, valamint korlátozza a menekültek és menedékkérők számát.

Kísérletet tesz a születési jog alapján történő állampolgárság megszüntetésére, bár kérdéses, hogy rendelete megállja-e a helyét a várható jogi kihívásokkal szemben, mivel a születési jogot az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja.

Átmenetileg felfüggesztette az Egyesült Államok menekültügyi programját, amíg annak „közbiztonsági és nemzetbiztonsági” hatásait ki nem vizsgálják. Emellett újraindítaná azt a politikát, amely szerint a menedékkérőknek Mexikóban kell várakozniuk kérelmük elbírálásáig, bár nem tisztázott, hogy Mexikó ismét fogadná-e a migránsokat.

Emellett megszünteti a CBP One alkalmazást is, amely a Biden-kormány alatt közel egymillió migráns számára biztosított legális belépést.

Klíma és energia

A várakozásoknak megfelelően Trump aláírta az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből. Emellett energia-vészhelyzetet hirdetett, ígérve, hogy az energiaszektorban „fúrni” fog, és megszünteti a Biden-féle elektromosjármű-mandátumot.

A szövetségi bürokrácia átalakítása

Trump leállította a szövetségi kormányzati alkalmazásokat, kivéve a hadsereg és más, nem részletezett területek esetében. Emellett befagyasztotta az új szövetségi szabályozásokat, amíg felépíti második kormányzatát.

Hivatalosan felhatalmazta az úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (KHM), amelyet Elon Musk, a világ leggazdagabb embere vezet. Bár a KHM nem hivatalos ügynökség, Trump széles mozgásteret kíván adni Musknak a kormányzati programok és kiadások csökkentésére.

Transznemű jogok

Trump visszavonja a transznemű emberek védelmét, és megszünteti a szövetségi kormány sokszínűségi, egyenlőségi és befogadási programjait. Mindkét lépés jelentős változást jelent a szövetségi politikában, és egyben összhangban van Trump kampányígéreteivel.

Egy rendelet kimondja, hogy a szövetségi kormányzat csak két, megváltoztathatatlan nemet ismer el: férfi és nő.

A nemet az alapján határozzák meg, hogy az egyén petesejtekkel vagy spermával született-e, nem pedig a kromoszómák alapján.

A rendelet szerint a szövetségi börtönökben és menekültközpontokban a nemek elkülönítése ennek a meghatározásnak megfelelően történik. Szövetségi adóbevételekből pedig mostantól nem lehet „átalakulási szolgáltatásokat” finanszírozni.