POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2025.01.15. 07:49

Megtesznek-e az ukránok mindent a győzelemért?

Trump tanácsadója kifejezte kételyeit.

Különös felvetést tett Mike Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadó a néhány nap múlva hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök 24 óra alatt megvalósítandó békéjének kapujában.

Mike Waltz az ABC csatorna This Week című műsorában adott interjúban azt javasolta, hogy ha Ukrajna elvárja, hogy az egész világ „all-in” támogassa, akkor a behívási korhatárt 26-ról 18 évre kellene csökkentenie. Trump tanácsadójának gondolatai szerint erre azért van szükség, mert muszáj stabilizálni a frontvonalakat ahhoz, hogy az oroszokat rá lehessen venni a megállapodásra.

Az interjúban Mike Waltz többek közt a következőkről beszélt: „Azt kell mondanom, hogy a másik dolog, amit látnunk kell, az a harctéri helyzet stabilizálása. És az egyik dolog, amit az ukránoktól kérni fogunk, hogyha tényleg valódi létszámproblémáik vannak, hogy a behívási korhatáruk jelenleg 26 év, nem 18. Nem hiszem, hogy sokan tisztában vannak azzal, hogy több százezer új katonát tudnának egyből felsorakoztatni. Tehát amikor morálbeli gondokról hallunk, amikor a frontvonalon tapasztalható problémákról hallunk, akkor nézzük azt, hogy az ukránok arra kérték az egész világot, hogy mindenki álljon ki a demokrácia mellett, ez esetben nekik is ki kell állniuk a demokrácia mellett.

Kétségtelenül bátran harcoltak. Kétségtelenül nagyon nemes és kemény kiállást tanúsítottak. De látnunk kell, hogy az emberhiányt orvosolni kell. Ez nem csak a lőszerekről, a lőszerről vagy a további csekkek megírásáról szól. Arról van szó, hogy stabilizáljuk a frontvonalakat, hogy valamiféle megállapodást köthessünk.”

A kettős beszéd és az álláspontok gyakori változtatása már Trump első elnöki ciklusában is megfigyelhető volt. Trump saját bevallása szerint is olykor szándékosan rájátszik a kiszámíthatatlanság látszatára. Hogy ez taktika mennyire fog működni a belengetett vámok, Grönland megszerzése vagy az ukrajnai háború lezárása kapcsán, azt az elnök jövő heti hivatalba lépése után tudhatjuk meg.

Ukrajna területéről hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétával, hat brit légi indítású Storm Shadow manőverező repülőgéppel és 31 drónnal próbáltak meg csapást mérni Oroszország brjanszki régiójára az éjjel – közölte kedden a védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz légvédelem az összes eszközt lelőtte, személyi sérülés nem történt. Megsemmisítettek két Storm Shadow szárnyasrakétát a Fekete-tenger felett is. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy a nyugati „kurátorok” által támogatott ukrán akciók nem maradnak válasz nélkül.

November közepén vált ismertté, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélységi csapást mérjen orosz területre. Nagy-Britannia és Franciaország szintén hozzájárult a Storm Shadow és a SCALP manőverező repülőgépek bevetéséhez. Vlagyimir Putyin orosz elnök november 21-én bejelentette, hogy a Kurszk és Brjanszk megyei létesítményekre ATACMS-szel és a Storm Shadow-val végrehajtott csapásokra válaszul Moszkva harci körülmények között tesztelte egyik legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerét, az Oresnyiket.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Szaratovban és Engelsben egy-egy ipari létesítmény kigyulladt. Kazany, Szaratov, Izsevszk, Nyizsnyekamszk és Ufa repterének működését biztonsági okokból több órára felfüggesztették.

A keddi moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki régióban lévő Terni és Neszkucsne településeket, miközben az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. Az összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, a kurszki régióban pedig több mint 460 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, hat lőszerraktárt, egy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 180 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőgépet, közülük 146-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca három harckocsi és 24 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 51 900 embert, 303 harckocsit, 229 gyalogsági harcjárművet, 168 páncélozott személyszállító járművet, 1561 páncélozott harcjárművet, 1474 gépkocsit, 364 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal tévécsatornán kedden azt mondta, hogy az orosz erők Csasziv Jarban kiszorították az ukrán hadsereget a tűzálló anyagokat gyártó üzemből, és a lakótelepek „megtisztítására” összpontosítottak. A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz fegyveres erők elvágták az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmejszkból (ukrán nevén: Pokrovszk) a Dnyeper folyóhoz vezető két országút egyikét, és a másikat is tűz alatt tartják. Hozzátette, hogy harcok folynak Ukrajna legnagyobb szénipari vállalata, a Pokrovszke birtoklásáért.

Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadó a Komszomolszkaja Pravda című lapnak nyilatkozva nem nevezte kizártnak, hogy Ukrajna államisága 2025-ben megszűnjön.

„Különösen aggasztó, hogy a neonáci ideológia erőszakos érvényesítése és a dühödt ruszofóbia megsemmisíti Ukrajna egykor virágzó városait, köztük Harkovot (ukránul: Harkiv), Odesszát, Nyikolajevet (Mikolajiv) és Dnyepropetrovszkot (Dnyipro). Lehetséges, hogy idén Ukrajna egyáltalán megszűnik létezni” – mondta.

Patrusev lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajna Moldova vagy egy másik ország részévé válik, vagy megszűnik létezni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország semmilyen körülmények között sem fog lemondani a Donyec-medencéről és Novorosszijáról.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a jaroszlavli régióban elfogott egy, az ukrán titkosszolgálatok által beszervezett orosz állampolgárt, aki arra készült, hogy mérget szórjon olyan személyautók légcsatornájába, amelyeket egy hadiipari vállalat alkalmazottai használtak. A gyanúsított beismerő vallomást tett.

Újabb légicsapást mértek az ukrán fegyveres erők az oroszországi Szaratov megyében található Engels-2 katonai repülőtér üzemanyagellátását biztosító olajraktárra – jelentették kedden délelőtt ukrán hírforrások a pilóta nélküli légi rendszerek 14. önálló ezredének közleményére hivatkozva.

„Éjszaka a pilóta nélküli légi rendszerek 14. önálló ezredének operátorai a védelmi erők egyéb egységeivel együttműködve többször is támadták az Engels-2 katonai repülőtér infrastruktúráját, ahol a 22. nehézbombázó hadosztály Tu-95MSZ és Tu-160 típusú repülőgépei állomásoznak.” – áll az ezred Telegramon közzétett jelentésében.

A támadás következtében a Krisztall olajraktárban ismét kigyulladtak „a Tu-160-as bombázók számára szükséges ritka repülőgép-üzemanyagot tartalmazó tartályok, amely bombázókkal Oroszország terrorizálja Ukrajna polgári lakosságát”.

A közlemény szerint „lezárult az ellenség stratégiai légiereje képességeinek csökkentését célzó többnapos komplex művelet”.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Engels tűzoltói, akik az előző támadás után éppen csak eloltották a lángokat, ne maradjanak munka nélkül az egyre nehezedő oroszországi gazdasági helyzetben”

– zárul az ezred közleménye.

Az ukrán légierő beszámolója szerint az orosz hadsereg 80 drónnal támadott ukrajnai célpontokat keddre virradó éjjel, közülük 58 légi eszközt lelőtt, 21-et pedig eredeti útvonaláról eltérített a légvédelem.

A légierő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a lezuhant orosz drónok károkat okoztak Szumi, Kijev, Zsitomir, Harkiv és Cserkaszi régiókban. Családi házakban, többszintes épületekben gépjárművekben és polgári vagyontárgyakban keletkeztek károk – áll a közleményben.

A Zsitomir megyei katonai közigazgatás vezetője, Vitalij Bunecsko arról számolt be, hogy egy ember repeszek okozta sérüléseket szenvedett, amikor egy orosz drón roncsai egy benzinkútra zuhantak. A sebesültet kórházba szállították.

Hírszerzők és disszidensek szerint az észak-koreai katonáknak azt adták parancsba, hogy ha csapdába esnek, inkább dobják el az életüket.

Az ukrán hadsereg beszámolója szerint egy, a kurszki területen zajlott összecsapás után az ukrán katonák egy életben maradt észak-koreait találtak, ám amikor oda akartak menni hozzá, kézigránáttal felrobbantotta magát – írja a Reuters.

Hírszerzők és disszidensek is megerősítették:

az észak-koreai katonáknak azt adták parancsba, hogy ha csapdába esnek, inkább dobják el az életüket.

Amerikai becslések szerint Kim Dzsongun mintegy 11 ezer katonát küldött Moszkva támogatására Oroszország nyugati térségébe, amelyet Ukrajna tavaly nyáron foglalt el. Kijev azt állítja: közülük eddig több mint háromezren haltak vagy sebesültek meg.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek