Légiriadó Ukrajna egész területén

Ukrajna-szerte légiriadót rendeltek el szerda hajnalban. Harkivban robbanásokról számolt be az ukrán média.

Tűzoltók egy légitámadásban megrongálódott autó mellett Fotó: Anadolu via AFP

Légiriadót rendeltek el Ukrajnában szerda hajnalban. A riasztást először Kijevben rendelték el, majd az ukrán Digitális Transzformációs Minisztérium online térképe szerint Kijev, Dnyipropetrovszk, Poltava, Cserkaszi, Kirovohrad, Csernyihiv, Vinnicja, Zsitomír és Harkiv megyékben hirdették ki. Később a riadót az egész országra kiterjesztették – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Vegyi üzemek, finomítók és az Engelsz légibázis lőszerraktárai voltak a támadás célpontjai – írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál. Az ukrán drónok állítólag több régióban is támadtak.

A Tulszki régióban található Alekszinben egy lezuhant drón roncsai állítólag járműveket és melléképületeket rongáltak meg, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Ukrajna területéről hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétával, hat brit légi indítású Storm Shadow manőverező repülőgéppel és 31 drónnal próbáltak meg csapást mérni Oroszország brjanszki régiójára az éjjel – közölte a védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz légvédelem az összes eszközt lelőtte, személyi sérülés nem történt. Megsemmisítettek két Storm Shadow szárnyasrakétát a Fekete-tenger felett is. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy a nyugati „kurátorok” által támogatott ukrán akciók nem maradnak válasz nélkül.

November közepén vált ismertté, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélységi csapást mérjen orosz területre. Nagy-Britannia és Franciaország szintén hozzájárult a Storm Shadow és a SCALP manőverező repülőgépek bevetéséhez. Vlagyimir Putyin orosz elnök november 21-én bejelentette, hogy a Kurszk és Brjanszk megyei létesítményekre ATACMS-szel és a Storm Shadow-val végrehajtott csapásokra válaszul Moszkva harci körülmények között tesztelte egyik legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerét, az Oresnyiket.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Szaratovban és Engelsben egy-egy ipari létesítmény kigyulladt. Kazany, Szaratov, Izsevszk, Nyizsnyekamszk és Ufa repterének működését biztonsági okokból több órára felfüggesztették.

A keddi moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki régióban lévő Terni és Neszkucsne településeket, miközben az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. Az összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, a kurszki régióban pedig több mint 460 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, hat lőszerraktárt, egy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 180 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőgépet, közülük 146-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca három harckocsi és 24 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 51 900 embert, 303 harckocsit, 229 gyalogsági harcjárművet, 168 páncélozott személyszállító járművet, 1561 páncélozott harcjárművet, 1474 gépkocsit, 364 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal tévécsatornán kedden azt mondta, hogy az orosz erők Csasziv Jarban kiszorították az ukrán hadsereget a tűzálló anyagokat gyártó üzemből, és a lakótelepek „megtisztítására” összpontosítottak. A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz fegyveres erők elvágták az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmejszkból (ukrán nevén: Pokrovszk) a Dnyeper folyóhoz vezető két országút egyikét, és a másikat is tűz alatt tartják. Hozzátette, hogy harcok folynak Ukrajna legnagyobb szénipari vállalata, a Pokrovszke birtoklásáért.

Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadó a Komszomolszkaja Pravda című lapnak nyilatkozva nem nevezte kizártnak, hogy Ukrajna államisága 2025-ben megszűnjön.

„Különösen aggasztó, hogy a neonáci ideológia erőszakos érvényesítése és a dühödt ruszofóbia megsemmisíti Ukrajna egykor virágzó városait, köztük Harkovot (ukránul: Harkiv), Odesszát, Nyikolajevet (Mikolajiv) és Dnyepropetrovszkot (Dnyipro). Lehetséges, hogy idén Ukrajna egyáltalán megszűnik létezni” – mondta.

Patrusev lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajna Moldova vagy egy másik ország részévé válik, vagy megszűnik létezni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország semmilyen körülmények között sem fog lemondani a Donyec-medencéről és Novorosszijáról.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a jaroszlavli régióban elfogott egy, az ukrán titkosszolgálatok által beszervezett orosz állampolgárt, aki arra készült, hogy mérget szórjon olyan személyautók légcsatornájába, amelyeket egy hadiipari vállalat alkalmazottai használtak. A gyanúsított beismerő vallomást tett.

Elérte a háromszázat az Oroszország kurszki régiójában zajló harcokban megsemmisített ukrán harckocsik száma – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fél csak az elmúlt egy nap leforgása alatt három harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, hat páncélozott harcjárművet, hét egyéb járművet, négy önjáró tüzérségi löveget, két aknavetőt, egy elektronikai hadviselési állomást, valamint több mint 230 katonát veszített.

Moszkva szerint a kurszki régióban augusztus 6. óta tartózkodó ukrán erők eddig több mint 51 430 katonát, valamint 229 gyalogsági harcjárművet, 166 páncélozott személyszállító járművet, 1539 páncélozott harcjárművet, 1456 gépkocsit, 358 tüzérségi löveget, 44 sorozatvetőt – köztük 13 amerikai HIMARS-t és hat MLRS-t – 16 légvédelmi rakétaindítót és négy légvédelmi radart veszítettek.

A minisztérium újabb település, a donyecki régióban lévő Piscsane elfoglalását jelentette be.

Amint közölte, az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1700 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai reptér infrastruktúráját, három lőszerraktárt, egy harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, négy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és két vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 83 pilóta nélküli repülőgépet.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője elmondta a Rosszija 24 hírtelevíziónak, hogy orosz ellenőrzés alá került a hétvégén elfoglalt Sevcsenko falu közelében található, 1982-ben felfedezett lítiumlelőhely, amely a maga nemében az egyik legnagyobb Európában, készleteit 13,8 millió tonnára becsülik.

Pusilin szerint az orosz erők tovább nyomulnak Krasznoarmejszk (ukrán nevén Pokrovszk) felé, és már csak mintegy hét kilométer választja el őket a donyecki régió nyugati határától.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást.

A távoli, Volga vidéki Szaratov megye kormányzója, Roman Buszargin közölte, hogy Engelsben az éjszaka folyamán elfojtották a tüzet egy meg nem nevezett üzemben, amely pilóta nélküli repülőszerkezetekkel végrehajtott offenzíva következtében gyulladt ki. A politikus szerint két tűzoltó életét vesztette.

Az oroszországi Kurszk megyében, Belica és Girji között egy nyugdíjas házaspár megsebesült, amikor dróncsapás érte a személyautójukat. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított terrorcselekmény címén.

A TASZSZ hírügynökség a moszkvai katonai tárca adataira hivatkozva azt írta, hogy az orosz légvédelem tavaly több mint 7300 ukrán drónt lőtt le és fojtott el a „különleges hadművelet” övezetén kívül, 35 orosz régióban. Az orosz védelmi minisztérium szerint a háború óta több mint 40 ezer ukrán drónt semmisítettek meg.