POLITIK
Furcsa ellentétek a NATO-n belül.
Az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke szerint érdemes lenne az amerikai egységek mellett EU-tagországok csapatait is állomásoztatni Grönlandon. Erről is beszélt Robert Brieger a Welt am Sonntag című német lapnak adott, szombaton közzétett interjújában.
„Úgy gondolom, teljesen érthető lenne, ha nemcsak az Egyesült Államok lenne jelen csapatokkal Grönlandon, hanem megfontolnánk az uniós tagországok katonáinak az állomásoztatását is a szigeten” – jelentette ki Brieger, hozzátéve: egy ilyen lépést – amely szerinte hozzájárulna a térség stabilitásához is – politikai döntésnek kell megelőznie.
Brieger rámutatott arra is, hogy bár Grönland – Dánia tengerentúli területeként – nem része az EU-nak, az európaiaknak, miként Washingtonnak, érdeke fűződik a szigethez, tekintettel a stratégiai elhelyezkedésére – beleértve a nemzetközi kereskedelem egyik fontos útvonalát is – és az ott található fontos nyersanyagokra.
„Ugyanakkor az éghajlatváltozás nyomán megolvadó jégsapkák miatt elképzelhető a feszültség Oroszországgal és talán Kínával is” – tette hozzá. Brieger hozzátette, reméli, hogy az Egyesült Államok – az ENSZ egyik tagországaként – tiszteletben tartja a határok sérthetetlenségéről szóló elvet, amelyet a világszervezet az alapokmányában is lefektetett.
A katonai bizottság az Európai Tanács legfelsőbb katonai hivatala, de csupán konzultatív testületként működik, az EU-nak ugyanis nincs külön hadserege.
Pénteken Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter azt közölte, a sziget ügyében telefonon egyeztetett nemrég kinevezett amerikai kollégájával, Marco Rubióval, és konstruktívnak nevezte a megbeszélést.
Grönlandra tartozik, hogy a függetlenségéről döntsön – közölte szerdán Mette Frederiksen dán miniszterelnök, bejelentve, hogy a nap folyamán erről beszélt telefonon Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.
Trump, akit január 20-án iktatnak be hivatalába, a múlt héten „abszolút szükségszerűségnek” nevezte, hogy a Dániához tartozó félautonóm terület felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
A mostani beszélgetésben a dán miniszterelnök utalt a grönlandi kormányfő, Múte Bourup Egede korábbi nyilatkozataira, miszerint Grönland nem eladó – ismertette Frederiksen hivatala. „A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Grönlandon múlik, hogy saját függetlenségéről döntsön” – tette hozzá.
Frederiksen a beszélgetés során felhívta a figyelmet a biztonság növelésének szükségére a sarkvidéken, s arra is, hogy Dánia kész e tekintetben nagyobb felelősséget vállalni.
Szót ejtett arról is, hogy dán vállalatok hozzájárulnak az amerikai gazdasági növekedéshez és ottani munkalehetőségek biztosításához is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is érdeke a kölcsönös kereskedelem növelése.
A mintegy 57 ezres Grönland 600 éve Dánia része, 2009-ben azonban széles körű autonómiát kapott, és megkapta azt a jogot is, hogy kikiáltsa függetlenségét Dániától.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök újságírói kérdésre felelve nem zárta ki keddi sajtótájékoztatóján, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.
Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti politikustól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy „egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni”. „De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk” – tette hozzá.
Trump utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is.
Dánia és az autonóm terület is már többször leszögezte, hogy Grönland nem eladó. A panamai elnök pedig szintén jelezte, hogy az ország szuverenitása nem lehet alku tárgya.
A múlt héten magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely és a grönlandiak „rendkívül jól járnak majd, ha és amikor” az Egyesült Államok részei lesznek. Grönland külügyi hivatalának vezetője közölte: sem az ifjabbik Trump, sem a grönlandi vezetés nem jelezte, hogy egyeztetnének a mintegy ötórásra tervezett látogatás során.
Donald Trump sajtóértekezletén megismételte azon felvetését, hogy Kanada tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz, Bírálta, hogy az Egyesült Államok sokat költ kanadai árukra és északi szomszédja katonai támogatására.
A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatta a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Mexikót és Kanadát is.
„Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!” – mondta.
Trump beszélt arról is, hogy a NATO-tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kellene költeniük védelemre az észak-atlanti szövetség által jelenleg elvárt 2 százalékhoz képest.
„Úgy gondolom, a NATO-nak 5 százalék kell. Mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának”
– tette hozzá.
Azzal büszkélkedett most, hogy első elnöksége idején rá tudta venni a NATO-partnereket a védelmi kiadások növelésére. „Én voltam az, aki rávette őket, hogy 2 százalékot fizessenek” – jelentette ki.
Közölte azt is, hogy január 20-i hivatalba lépés után vissza fogja vonni Joe Biden leköszönő amerikai elnöknek az Egyesült Államok tengerpartjai mentén végzett energiahordozó-kitermelésre vonatkozó, előző nap bejelentett tilalmát.
Trump egyúttal bejelentette, hogy Husszein Szadzsváni egyesült arab emírségekbeli üzletember, a DAMAC Properties vállalat elnöke 20 milliárd dollárt fektet be amerikai adatközpontok létesítésébe szerte az országban.
Donald Trump ellen tüntettek a hét elején Panamavárosban az Egyesült Államok nagykövetsége előtt, miután a megválasztott amerikai elnök azzal fenyegetett, hogy visszaveszi az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, ha nem csökkentik az áthaladó amerikai hajókra kivetett díjat.
„El a kezekkel a csatornától” – követelte a mintegy száz tüntető. A megmozdulást, amely incidens nélkül zajlott le, az építőipari szakszervezet és más baloldali szervezetek hívták össze. Az Egyesült Államok által épített és 1914-ben felavatott Panama-csatorna 1999. december 31-én lett Panama tulajdona, Jimmy Carter akkori amerikai elnök és Omar Torrijos panamai nacionalista vezető által 1977-ben aláírt szerződések alapján.
Donald Trump szombaton azzal fenyegetőzött, hogy visszaveszi a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő víziút feletti ellenőrzést, ha a csatorna vezetősége nem csökkenti az amerikai hajók tarifáját.
„Ha Panama nem képes garantálni a tengeri útvonal biztonságos, hatékony és megbízható működését, követelni fogjuk, hogy teljes egészében, vita nélkül adják nekünk vissza a Panama-csatornát”
– mondta Donald Trump. A tarifát a hajók befogadóképessége és a rakomány típusa, nem pedig a származási országa szerint állapítják meg. „Az országunk és a csatornánk szuverenitása nem képezi tárgyalás tárgyát” – reagált Trump kijelentésére José Raúl Mulino panamai elnök három panamai exelnökkel közösen aláírt közleményében.
Ripost hírek
