Egy izraeli miniszter akadályozta a túsztárgyalásokat

Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke elismerte egy keddi közleményében, hogy az utóbbi évben végig ő és pártja akadályozta a túszcsere-megállapodás megkötését a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel.

„Politikai erőnket felhasználva, újra és újra meg tudtuk akadályozni a túszalkut, de azóta újabb pártok kerültek a kormányba, amelyek most támogatják a megállapodást, így már nem mi vagyunk a mérleg nyelve” – írta Bengvir az X-en, utalva Gideon Szaár külügyminiszterre, az Új Remény párt delegáltjára és vele együtt négy újabb parlamenti képviselőre, akik csatlakoztak a kormánytöbbségéhez a törvényhozásban. Írta ezt annak ellenére, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök mindig tagadta, hogy Bengvir akadályozná a megállapodást, és a Hamászra hárította a felelősséget a túszalku és a tűzszüneti tárgyalások sikertelenségéért.

Itamár Bengvír ugyancsak kedden felszólította Becalel Szmotricsot, a Vallásos Cionisták nevű jobboldali párt elnökét, pénzügyminisztert, hogy vele együtt mondjon le miniszteri tárcájáról, ha a kormány esetleg megkötné a túszalkut a Hamásszal, mert ezzel el tudnák bátortalanítani Netanjahut, később pedig megbuktathatják a kormányt, de addig is megnehezíthetik a dolgát.

Bengvír arra nem utalt, hogy Szmotrics nélkül is elhagyná-e a kormányt, de őrá bízta a kilépésről szóló döntést. Már korábban is kérte Szmotricsot, hogy csatlakozzon a túszalku elleni tiltakozásához, mert azt a Hamásznak való behódolásnak tartja, és hogy figyelmeztessék Netanjahut: kilépnek a kormányból, ha aláírja a megállapodást.

A megállapodástervezet kiszivárgott részletei szerint a végrehajtás első szakaszában a Hamász 33 olyan izraeli túszt adna ki, akit a kiszolgáltatottabbak közé sorolnak, tehát nőket, gyerekeket és 50 év feletti és sebesült 50 év alatti férfiakat.

Tizenhat nappal később újra leülnének tárgyalni, és meghatároznák a feltételeit a második szakasznak, amelyben átadnák a további 65 túszt, akik közül Izraelben már halottnak vélnek 36 embert.

A 12-es televízió hétfő esti híradójában az hangzott el, hogy az izraeli hatóságok úgy vélik: a Gázai övezetben még fogva tartott 98 túsz többsége életben van.

Miután az izraeli médiában megjelentek a várható túszalku részletei, a túszok családtagjainak szervezete átfogó, minden elrabolta kiterjedő megállapodást követelt, amely garantálja a Gázai övezetbe elhurcolt összes izraeli hazatérését és az utolsóként érkezők hazatérésének időpontját is.

Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék és az ellenzéki Van Jövő centrista párt elnöke bejelentette, hogy hajlandó a parlamentben „védőhálót nyújtani” Netanjahunak a túszalku és a tűzszünet megszavazásához, vagyis azt abban az esetben is el tudják fogadni, ha a koalíciós pártok egy része ellene szavaz. Beni Ganz, az ellenzéki centrista Állami Tábor vezetője is kilátásba helyezte a támogatását, de egy másik koalíciós párt, a keleti ultraortodoxokat képviselő Sasz is.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet 2023 október 7-én követett el terrortámadást Izrael ellen, ebben meggyilkolt több mint ezerkétszáz embert, és túsznak elhurcolt az övezetbe 251-et, pontosabban köztük voltak olyanok, akiknek már csak a holttestét vitték.

Öt újabb izraeli katona esett el hétfőn a palesztinok lakta Gázai övezet északi részén, továbbá tízen megsebesültek, nyolcan közülük súlyosan – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője.

Az izraeli katonák a Gázai övezet északi részén található Bét-Hanúnban vesztették életüket. A legfiatalabb tizenkilenc, a legidősebb huszonhárom éves volt. A hadsereg egyelőre nem tette közzé haláluk közvetlen körülményeit.

A hadsereg összesítése szerint a gázai övezeti fegyveres konfliktus 2023. október 7-i kezdete óta 840 izraeli katona esett el, közülük a palesztin övezetben 2023. október 27-én megindult szárazföldi harcokban 405-en haltak meg.

A Hamász és Izrael között véglegessé válhat a gázai tűzszünetről szóló megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását is magában foglalja. A tervezett első fázisban 33 túszt engednek el, miközben Izrael fokozatosan kivonul a Gázai övezetből. A megállapodás, melyet Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítettek, új reményt adhat a hosszú hónapok óta tartó háború lezárásához.

A Hamász elfogadta a Gázai tűzszünetről és több tucat túsz szabadon bocsátásáról szóló megállapodás tervezetét – írja a Euronews. A várhatóan hamarosan véglegessé váló megállapodás első fázisában 33 túsz szabadul. A tűzszünet és a túszok elengedése Katar, Egyiptom, valamint az amerikai adminisztráció közvetítésével jött létre, és a Hamász is lemondott arról, hogy az izraeli csapatok végleg elhagyják a Gázai övezetet.

Az izraeli kabinetnek még jóvá kell hagynia a dokumentumot, de a gázai háború ideiglenes leállításáról és a túszok elengedéséről szóló egyezségnek már minden jel szerint megvan a támogatása.

A tárgyalásokon elért előrelépés részben annak köszönhető, hogy a Hamász feladta korábbi követelését, miszerint az izraeli csapatoknak azonnal el kell hagyniuk a Gázai övezetet. Az is hozzájárult a sikerhez, hogy Izrael a Biden- és Trump-adminisztrációval is egyeztetett, miközben Donald Trump kemény nyomást gyakorolt a Hamászra.

A megállapodás három fázisból áll: az elsőben 33 túszt engednek el, Izrael fokozatosan kivonul a Gázai övezetből, és ezer palesztin terroristát szabadon engednek. A következő fázisokban a többi túsz szabadon bocsátása és az izraeli hadsereg további visszavonulása következik.

Izraeli légicsapás színhelye a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2025. január 2-án (Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad)

Izrael számára kulcsfontosságú, hogy a vezető terrorista gyilkosokat ne engedjék vissza Ciszjordániába, és hogy azok a Hamász-tagok, akik részt vettek az október 7-i támadásban, továbbra se kerüljenek szabadlábra.

A Hamász által elrabolt 251 túszból több mint 90 még mindig Gázában van, de több mint egy tucat már halott. A november végi tűzszünet idején a Hamász 105 civilt engedett szabadon, és több túsz holttestét is megtalálták.

Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump arra az esetre, ha beiktatása napjáig, január 20-ig nem szabadulnak ki a Hamász palesztin terrorszervezet által 2023. október 7-én Izrael területéről elhurcolt, még fogságban tartott túszok.

A megválasztott amerikai elnök floridai rezidenciáján tartott 70 perces sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „pokol tör majd ki a Közel-Keleten” abban az esetben, ha követelése nem teljesül.

„Nem lesz jó a Hamásznak, és őszintén szólva senkinek nem lesz jó. A teljes pokol szabadul majd el. Többször nem kell elmondanom, de ez az, ami lesz”

– fogalmazott. Megismételte, hogy a Hamász október 7-i támadásának soha nem lett volna szabad megtörténnie.

A sajtótájékoztatón Steve Witkoff, a leendő elnök kijelölt közel-keleti különleges megbízottja arról számolt be, hogy nagy előrelépés van a túszok szabadon engedéséről folytatott tárgyalásokon és derűlátásának adott hangot, úgy fogalmazva: igazán reményteljes vagyok abban, hogy a beiktatásig jó dolgokat tudunk majd bejelenteni az elnök nevében.

Steve Witkoff azt is elmondta, hogy visszautazik Dohába, ahol szerdán folytatódnak a tárgyalások a túszok elengedéséről szóló megállapodás részleteiről.

Donald Trump az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy most a helyzet jóval bonyolultabb, és tovább romolhat.

„Az a háború eszkalálódhat, és sokkal rosszabbá válhat, mint most”

– fogalmazott a leendő elnök.

Megértését hangoztatta az orosz álláspont tekintetében, ami Ukrajna NATO-tagságának ellenzését illeti, s közölte, hogy beiktatása előtt nem fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Kifejtette, hogy hosszú évek óta hangoztatott álláspont volt orosz részről – már a Putyin előtti időszakból –, hogy a NATO nem vállalhat szerepet Ukrajnában. Joe Biden elnököt hibáztatta azért, mert az Egyesült Államok változtatott álláspontján Ukrajna NATO-tagságát illetően.

Egyben kritizálta Joe Biden tárgyalási módszerét Ukrajnával kapcsolatban és bírálta a távozó elnök afganisztáni és szíriai válsággal kapcsolatos lépéseit is, valamint kijelentette, hogy a világ lángokban áll Oroszországgal, Ukrajnával és Izraellel.