Biden megtiltotta egy japán óriáscég tulajdonszerzését

Joe Biden elnöki rendeletben tiltotta meg pénteken, hogy japán tulajdonba kerüljön az amerikai acélipar meghatározó vállalata, a US Steel.

Az elnök a Fehér Ház által kiadott közleményében felelősségnek nevezte, hogy Amerika a hosszú távú jövőben is rendelkezzen erős, hazai tulajdonban álló és működtetésű acéliparral.

Joe Biden nemzetbiztonsági érdekekkel indokolta döntését,

és úgy fogalmazott, „az amerikai nemzetbiztonság védelméhez hozzátartozik annak biztosítása, hogy az amerikai vállalkozások központi szerepet játszanak azon szektorokban, amelyek létfontosságúak a nemzetbiztonságunk szempontjából”.

A japán Nippon Steel acélipari vállalat decemberben jelentette, be, hogy összesen 14,9 milliárd dolláros (több mint 6008 milliárd forintos) üzlet keretében felvásárolja a gazdaságtörténeti jelentőségű US Steelt, amely nevének megtartását és pittsburghi székhelyének fenntartását ígérte.

Joe Biden azt követően hozta meg az elnöki rendeletet, hogy az adminisztrációjának tagjaiból és több szövetségi ügynökség képviselőjéből álló tanácsadó testület, az Egyesült Államokba irányuló külföldi beruházásokért felelős bizottság (Committee on Foreign Investment in the United States) Janet Yellen pénzügyminiszter irányítása alatt nem tudott megállapodásra jutni arról, hogy a japán beruházás hordoz-e magában nemzetbiztonsági kockázatokat az ország számára.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója pénteken újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy a csaknem 15 milliárdos üzlet megakadályozása nem Japán, az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese ellen irányuló lépés. A Nippon Steel 2023-as adatok szerint a világ negyedik legnagyobb acélipari vállalata, míg az 1901-ben alapított US Steel a huszonnegyedik.

Kína szigorú exportellenőrzéseket vezetett be az amerikai védelmi iparral együttműködő cégekkel szemben – jelentette be csütörtökön a kínai védelmi minisztérium.

Az intézkedés megtiltja a polgári és katonai célokra is használható árucikkek szállítását az érintett vállalatoknak, amit a minisztérium Kína nemzeti érdekeinek, biztonságának és nemzetközi kötelezettségeinek védelmével indokolt. A döntés összesen 28 amerikai fegyveripari óriáscéget érint, köztük a Lockheed Martin, a Raytheon és a General Dynamics vállalatokat, amelyek ellen ágazati exportkorlátozásokat vezettek be – áll a minisztérium közleményében. Az érintett amerikai hadiipari konglomerátumok többsége ráadásul felkerült a „megbízhatatlan cégek” kínai listájára, ami további szankciókat von maga után.

A korlátozások értelmében az érintett vállalatok nem végezhetnek üzleti tevékenységet Kínában, nem hozhatnak létre befektetéseket, és a vállalatok vezetői számára az országba való belépés is tiltott. Kína már többször is korlátozó intézkedéseket vezetett be az amerikai fegyvereladásokra, miután az Egyesült Államok újabb katonai támogatást nyújtott Tajvannak. Kína álláspontja szerint ezek az eladások súlyosan sértik az ország szuverenitását, mivel Peking a szigetet saját területének tekinti.

Kína szuverenitása és biztonsági érdekei súlyos megsértésének tekinti a Tajvannak nyújtott legújabb amerikai katonai támogatást és fel fog lépni ellene – közölte vasárnap a pekingi külügyminisztérium.

A Fehér Ház pénteki bejelentése szerint Biden elnök felhatalmazta az amerikai külügyminisztert, hogy rendelje el „védelmi felszerelések és szolgáltatások nyújtását a védelmi minisztérium által, valamint katonai oktatást és kiképzést” 571,3 millió dollár (mintegy 547,8 millió eurónak megfelelő) összegben Tajvannak.

A katonai segélycsomag további részleteit nem közölték. A tajvani védelmi minisztérium megköszönte az Egyesült Államoknak a Tajvan iránti „szilárd biztonsági elkötelezettségét”.

„Tajvan és az Egyesült Államok továbbra is szorosan együtt fog működni biztonsági kérdésekben, hogy fenntartsák a békét, a stabilitást és a Tajvani-szorosban a status quo-t” – írta közleményében a tajpeji minisztérium. Az Egyesült Államok és Tajvan között „hallgatólagos megállapodás alapján” létrejött segélycsomag tartalmát nem kívánták kommentálni.

Bár Washington hivatalosan nem ismeri el Tajvant, a sziget legfontosabb szövetségesének és legnagyobb fegyverszállítójának számít. Kína pedig „renegát tartományként” tekint Tajvanra, amelyet – akár katonai erővel is – újra egyesíteni kell a szárazfölddel.

Az első szavazási fordulóban megválasztotta elnökét Mike Johnson republikánus képviselő személyében az újonnan megalakult amerikai Kongresszus alsóháza, a képviselőház pénteken.

A helyi idő szerint délben kezdődött, név szerinti voksoláson a szűk többséget birtokló republikánusok jelöltje, Mike Johnson úgy kapta meg a szükséges többséget, hogy pártjából ketten módosították voksukat.

Mike Johnson, aki az előző törvényhozási ciklus második felében is betöltötte a házelnöki tisztséget, a szavazás lezárultakor 218 voksot kapott, míg a demokrata képviselőcsoport vezetője, Hakeem Jefrries 215-öt, ami megfelel a demokrata képviselők számának.

Az Egyesült Államok 119. Kongresszusa az alkotmány előírása szerint január 3-án ült össze, amivel egyben megszűnt az előző, 2023 januárja óta hivatalban lévő 118. Kongresszus.

A képviselőház tagjait, valamint a felsőház, a szenátus tagjainak harmadát november 5-én, az elnökválasztással egy időben választották meg.

A képviselőház elnökének megválasztása az elnöki hatalomátvétel szempontjából meghatározó, ugyanis a törvényhozásnak január 6-án kell hitelesítenie a novemberi elnökválasztás eredményét, amit megválasztott házelnök hiányában nem tudott volna megtenni. Az elnökválasztás eredményének hitelesítése előfeltétele annak, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump január 20-án letehesse hivatali esküjét.

2023-ban az akkor is szűk többséggel rendelkező republikánusoknak 15 szavazási forduló és 5 nap kellett, hogy megválasszák képviselőházi elnökké Kevin McCarthyt, aki 9 hónapig töltötte be a tisztséget, addig, amíg képviselői kezdeményezésre le nem váltották. A házelnökválasztás első fordulója előtt Donald Trump határozott támogatásáról biztosította Mike Johnson jelöltségét.

Thomas Massie Kentucky állambeli republikánus képviselő előzetesen jelezte, hogy semmiképpen nem hajlandó támogatni Mike Johnson újraválasztását, míg más képviselők fenntartásaikat hangoztatták, de nem utasították el egyértelműen pártjuk jelöltjét.

Mike Johnson nem sokkal az első szavazási fordulót megelőzően több pontból álló listát tett közzé vállalásaival republikánus képviselőtársai számára. Mike Johnsont a republikánusok konzervatív csoportja kritikával illette, amiért az előző Kongresszus házelnökeként december közepén támogatta az átmeneti költségvetési törvényt anélkül, hogy az tartalmazott volna kitételt az államadósságfékre.

A házelnök megválasztását a képviselők hivatali eskütétele követte. A Kongresszus felsőháza, a szenátus új tagjai szintén letették hivatali esküjüket pénteken. Mike Johnson, aki Louisiana állam képviselője, megválasztását követően egyperces néma tiszteletadásra kérte politikustársait a Louisiana állambeli New Orleansban január 1-én elkövetett terrortámadás áldozatainak emléke előtt.

Politikai céljai között említette, hogy a republikánus Kongresszus támogassa Donald Trump elnöki programját a többi között az adócsökkentésben, az életkörülmények javításában és az amerikai energiakitermelés fokozásában.

Az amerikai Kongresszusban a november 5-i választás következtében mindkét házban republikánus többség alakult ki. A képviselőházban 220-215 arányú a többség, ugyanakkor a megválasztott republikánus képviselők közül többeket jelölt adminisztrációjába Donald Trump, pótlásukra időközi választást kell tartani, ami befolyásolja az erőviszonyokat.

A szenátusban a republikánusok 53-47 arányú többséget szereztek, miután az előző két évben a demokratáké volt a többség.