tóth gabi
Létrehozva: 2025.01.01.
Az ukránok mégsem ragaszkodnak a NATO-tagsághoz?
Egy árnyalattal rugalmasabb megközelítés...
Az azonnali NATO-tagság helyett inkább a megfelelő biztonsági garanciákra helyezné a hangsúlyt Ukrajna a háborúban álló ország új ENSZ-nagykövete szerint -írja a Magyar Nemzet.
A NATO zászlaja Fotó: NurPhoto via AFP
Ukrajna NATO-csatlakozása továbbra is napirenden van, de a diplomáciai erőfeszítések jelenleg inkább az erős biztonsági garanciák megszerzésére összpontosítanak – nyilatkozta Andrij Melnyik, Ukrajna újonnan kinevezett ENSZ-nagykövete a Berliner Morgenpostnak.
A kijevi vezetés következetesen azt hangoztatja, hogy a NATO-tagságot tekintik az egyetlen útnak az igazságos és tartós béke felé Ukrajnában, bár elismerik, hogy maga a tagság valószínűtlen a tűzszünet előtt. Melnyik azonban most elárulta, hogy
Ukrajna jelenleg a megfelelő védelmi garanciák biztosítására koncentrál, nem közvetlenül a NATO-tagság elérésére.
Ez némi elmozdulást jelez a retorikában, a külügyminisztérium ugyanis korábban elutasított minden olyan biztonsági garanciát, amely a teljes NATO-tagságot helyettesítené – mutat rá a The Kyiv Independent ukrán hírportál.
Partnereinknek gondosan le kell írniuk, milyen katonai eszközöket fognak használni Ukrajna védelmére, ha Oroszország ismét támadna
– mondta Melnyik, kiemelve, hogy a Budapesti memorandumhoz hasonló „pusztán politikai ígéreteknél” többre van szükség.
Melnyik, aki korábban Németországban és Brazíliában is volt nagykövet, kifejtette, hogy ezek a garanciák az EU- és a NATO-tagországokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodások formájában valósulhatnak meg, és az orosz–ukrán háborút lezáró átfogó békeszerződés részévé is válhatnak.
Ukrajna 1994-ben a Budapesti memorandumban lemondott szovjet korszakból származó nukleáris fegyvereiről. Az USA és Oroszország többek között ígéretet tett Ukrajna határainak elismerésére és biztonságának garantálására.
Európa lakossága békét akar
Egy friss YouGov-felmérés szerint jelentősen csökkent Nyugat-Európában a háború támogatása a lakosság körében, miközben a béketárgyalások iránti igény növekszik.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Fotó: AFP Forrás: AFP
A YouGov felmérése szerint jelentősen csökkent Nyugat-Európában az ukrán „győzelemig tartó” támogatás az elmúlt évben. Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban egyaránt csökkent a győzelemig tartó ukrán támogatás. Ezzel párhuzamosan nőtt a béketárgyalások iránti igény, ami négy országban már a preferált megoldás. A témával kapcsolatban Deák Dániel is posztolt, a szakértő úgy fogalmazott:
Végre ébredeznek az európaiak is! Még mindig azt hallgatjuk sok európai vezetőtől, hogy addig kell támogatni Ukrajnát, amíg meg nem nyerik a háborút. Donald Trump győzelme azonban Nyugat-Európában is fordulatot hozott: a YouGov friss felmérése szerint az európaiak már jóval kisebb arányban mondják azt, hogy addig kell Ukrajnát támogatni, amíg meg nem nyeri a háborút: a dánoknak például mindössze a 40, a briteknek a 36, a németeknek a 28, a franciáknak a 23, az olaszoknak pedig csupán a 15 százaléka támogatja ezt az álláspontot.
Bár az erőszakkal kikényszerített megállapodás, amely területi engedményeket követelne meg Ukrajnától, nem népszerű, széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatása után az USA felfüggeszti a támogatást.
Trump már bejelentette, hogy 24 órán belül képes lenne véget vetni a háborúnak, de a szakértők kételkednek abban, hogy Putyin elfogadható feltételeket ajánlana Kijevnek. Zelenszkij viszont pozitívan fogadta Trump győzelmét.
A felmérés a háború kezdete óta eltelt közel három év után, kritikus időpontban készült. Oroszország gyorsabb ütemben halad előre, több várost is elfoglalva a Donbászban.
A felmérés szerint Svédországban (50 százalék) és Dániában (40 százalék) a „győzelemig” tartó támogatás, az Egyesült Királyságban 36 százalék, az arányok is csökkentek az év elejéhez képest. Ugyanakkor a béketárgyalásokat preferálók aránya jelentősen megnőtt Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban.
Franciaországban, Németországban és Svédországban az ukrán győzelem iránti elkötelezettség stabil maradt 2023 eleje óta.
Trump beiktatása előtt a megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az USA felfüggeszti a támogatást Ukrajna számára. A békeszerződéssel kapcsolatban megosztottak a vélemények, de a legtöbben negatívan ítélnék meg, ha Oroszország megtartaná az illegálisan megszállt területeket.
Elkeseredett harcok zajlanak a kelet-ukrajnai, stratégiai jelentőségű Pokrovszk városának térségében – közölte az ukrán vezérkar hadijelentésében.
A kijevi tájékoztatás szerint 35 orosz támadást jelentettek a város környékén.
„Három orosz hadsereg összpontosította erőit ott ellenünk” – ismertette Viktor Trehubov regionális parancsnok, akit az Unian helyi hírügynökség idézett.
Trehubov közlése szerint nagyon heves harcok folynak, mert az orosz hadsereg minden rendelkezésre álló erővel támad és megpróbálja áttörni az ukrán védelmi vonalakat. Mint mondta, az átkaroló támadások során súlyos veszteségeket okoztak az orosz félnek.
„Mivel a városban folytatott küzdelem nagyon kellemetlen, az ellenség a külterületeken próbálja kikényszeríteni a harcokat, visszavonulásra kényszerítve az ukrán csapatokat és elejét véve egy frontális támadásnak” – tette hozzá.
Az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki Novoolenovka (ukránul: Novoolenyivka) települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a település bevétele segít az orosz erőknek kiszélesíteni a felvonulási területet Kurahove és Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Pokrovszk) között, két irányban is növelve a nyomást az ukrán hadsereg egységein.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300, a kurszki régióban pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített számos katonai célpont és haditechnikai eszköz között sorolt fel egyebek között két tábori lőszerraktárt, egy Leopard harckocsit és egy Panzerhaubitze 2000 önjáró löveget, valamint több tüzérségi eszközt. Hozzátette, hogy az orosz légierő, valamint drónok segítségével katonai repülőtereket, a hadi célokat szolgáló energetikai infrastruktúra létesítményeit és az ukrán hadsereg élőerőit támadták 143 körzetben.
Nagyszabású fogolycserét hajtott végre hétfőn Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével – közölte hétfőn az orosz védelmi tárca.
A moszkvai tájékoztatás szerint 150 orosz katonát engedtek el az ukrán hatóságok, cserébe pedig 150 ukrán hadifoglyot adtak át a kijevi vezetésnek. „Az orosz katonák jelenleg a Fehérorosz Köztársaság területén vannak, ahol megkapnak minden szükséges pszichológiai és orvosi támogatást és kapcsolatba léphetnek hozzátartozóikkal. A kiszabadult katonákat az Oroszországi Föderáció területére viszik orvosi ellátásra és rehabilitációra az orosz védelmi minisztérium egészségügyi intézményeiben” – tette hozzá a tárca.
Az orosz védelmi tárca hangsúlyozta, hogy a fogolycserére az emírségek humanitárius erőfeszítéseinek köszönhetően került sor.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök későbbi közleményében a moszkvai bejelentéssel szemben azt állította, hogy 189 ukrán hadifogoly szabadult ki.
Az UNIAN ukrán hírügynökség a fogolycseréket koordináló kijevi stábra hivatkozva arról számolt be, hogy a háború kirobbanása óta 3956 ukrán szabadulhatott hadifogságból, közülük az idén 1358-an.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
