Az illegális migrációval szembeni szigorú fellépést sürgetnek

Erőteljesebb fellépést szeretne az illegális migrációval szemben a svéd miniszterelnök és az osztrák kancellár. Erről Bécsben tartott közös találkozójuk után beszéltek. Elhangzott az is, hogy már idén tavasszal elkészülhet a terve azoknak az unión kívüli migránsközpontoknak, ahol azokat az illegális migránsokat helyeznék el, akiket kitoloncolnak az Európai Unióból.

Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívüli országokban – jelentette ki csütörtökön Bécsben Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

A skandináv ország kormányfője Karl Nehammer osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatóján elmondta, egyeztetett a témáról Magnus Brunnerrel, az Európai Unió belügyi és migrációkezeléssel foglalkozó biztosával, aki azt mondta, hogy az ügyben már tavasszal várhatók fejlemények.

Az uniós vezetők októberben jelentették be, hogy fontolgatják egy olyan rendszer bevezetését, amelynek keretében az EU-ban maradásra nem jogosultakat unión kívüli, biztonságosnak ítélt országokban létesített központokba lehetne küldeni.

Nehammer a maga részéről méltatta a svéd kormányfőt, amiért „napirenden tartja az EU-ban a bevándorlás ügyét”, kiemelve, hogy a migráció miatt aggódó országoknak sikerült „teljes mértékben megváltoztatniuk” a migrációról szóló megbeszéléseket, így már a külső EU-határokkal nem rendelkező országok – például Ausztria – is egyre inkább részt vesznek az egyeztetésekben.

„Csak akkor tudunk előrelépést elérni, ha felismerjük, hogy csak együtt lehet megoldani az ügyet” – szögezte le a kancellár.

Az osztrák fővárosban tartott találkozón mindkét politikus arra szólította fel az EU-t, hogy lépjen fel erőteljesebben az illegális bevándorlással szemben.

A török parti őrség 55 726, Európába tartó illegális bevándorlót fogott el 2024-ben a tengeri hatóság csütörtökön közzétett összesítése szerint.

A jelentés szerint tavaly 2011, az illegális migrációval kapcsolatos incidenst is feljegyeztek török felségvizeken, ezek száma augusztusban volt a legmagasabb, 245.

A hatóságok adatai szerint tavaly 45, Európába igyekvő ember vesztette életét az országhoz tartozó vizeken, többségük vízbe fulladt. Ez a szám 2023-ban 20 volt – tették hozzá.

Nőtt 2024-ben az illegális bevándorlás és embercsempészet elleni küzdelem keretében végrehajtott akciók során letartóztatottak száma is: míg 2023-ban 20 embert vettek őrizetbe embercsempészet gyanújával, tavaly 484-et.

Törökországban az elnöki hivatal adatai szerint jelenleg mintegy négymillió migráns él, többségük szíriai. Az Égei-tenger az Európába igyekvő bevándorlók egyik fontos útvonala, de az emberek gyakran hajózásra alkalmatlan vízi járművel vágnak neki az útnak, és emiatt útközben sokan meghalnak.

Több mint hatvanhatezer migráns érkezett az olaszországi partokra 2024-ben a belügyminisztérium adatai szerint, amely bejelentette, hogy újra kívánja indítani az albániai táborok működtetését.

A tárca honlapján összesített adatok azt mutatják, hogy tavaly 66 317 bevándorló érkezett. Köztük vannak a Lampedusa szigetén és az ország déli partszakaszain csónakokkal és kisebb hajókkal kikötő csoportok tagjai és azok, akik a civil szervezetek hajóin érkeztek, valamint a balkáni útvonalon Olaszországba belépett személyek.

Az utóbbi három évben 2024-ben érkeztek a legkevesebben. 2023-ban több mint 151 ezren léptek be Olaszországba, 2022-ben pedig 105 ezer fölött volt az érkezők száma.

„Tavaly hatvan százalékkal csökkentettük az illegálisan belépők számát az azt megelőző évhez képest, és 38 százalékkal 2022-höz képest. Egymást követő második évben emeltük a kiutasított migránsok elszállítását az országból, tavaly 16 százalékkal, 2023-hoz képest” – nyilatkozta Matteo Piantedosi belügyminiszter az Il Secolo XIX hírportálnak.

A miniszter az észak-afrikai országok hatóságaival kialakított együttműködésnek tulajdonította az eredményeket.

Elmondta, hogy Róma jobboldali kormánya az utóbbi két évben elérte, hogy Líbia és Tunézia saját partjain tartóztassa fel az indulókat, aminek köszönhetően közel 192 ezren nem tudtak tengerre szállni.

Ezen kívül sikerült elérni, hogy a két ország visszafogadja az Olaszországból kiutasítottakat: 2024-ben több mint 21 ezer migránst szállítottak vissza Líbiába és Tunéziába.

Így is Líbiából és Tunéziából érkezett az illegális bevándorlók nagy része Olaszországba. A tavaly érkező több mint 66 ezer ember 63 százaléka Líbiából kelt át a tengeren, további 29 százalék pedig Tunéziából, öt százalékuk Törökországból indult el, kevesebb mint két százalék Algériából.

Nemzetiséget tekintve a 2024-ben érkezők közel húsz százaléka Bangladesből származott. Az olasz belügyi tárca információi szerint Bangladesből repülővel teszik meg az utat Líbiáig, ahol emberkereskedők teszik őket hajóra.

A második legnépesebb csoportot tavaly a szíriaiak alkották, majd a tunéziaiak, egyiptomiak következtek. Bangladest, Tunéziát és Egyiptomot az olasz kormány biztonságos országnak tartja, ezért az onnan érkezők nem részesülnek automatikusan nemzetközi védelemben. A szíriaiak esetében Róma, számos más országhoz hasonlóan, decemberben felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását.

A földközi-tengeri útvonalon az év utolsó napjaiban is mintegy háromszázan érkeztek Lampedusára. December 31-én egy hajó líbiai vizeken borult fel, húszan eltűntek, a hét túlélőt Lampedusára szállították.

Január elsején Tunézia partjainál történt hajószerencsétlenség, a hatóságok 17 túlélőről adtak hírt.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (OIM) adatai szerint 2024-ben több mint 1600-an vesztek a tengerbe Észak-Afrika és Európa partjai között. Az olasz kormány októberben Albániában nyitott táborokat, amelyek jelenleg üresen állnak.

A migránsok feltartóztatásáról döntő olasz bírói szervek ugyanis úgy ítélték meg, hogy a táborokban elhelyezendő személyek nem illegális bevándorlóknak, hanem menekülteknek minősülnek, akiket nem lehet kiutasítani és visszaszállítani hazájukba.

A jogi vitát a származási országok megítélése képezte: a kormány listát állított össze a szerinte biztonságosnak tartott országokról, a bíróságok szerint viszont Banglades, Egyiptom vagy Tunézia nem számít biztonságosnak.

A semmítőszék december 30-án határozott, úgy ítélve, hogy a mindenkori kormány, ezen belül a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik a biztonságos országok kijelölése. A semmítőszék ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy az ügyben várja meg az Európai Unió Bíróságának februári véleményét is.

Giorgia Meloni miniszterelnök karácsony előtt jelentette be, hogy amint lehetséges, újraindítják az albániai táborokat. A belügyminiszter, Matteo Piantedosi közlése szerint a migránsokat Lampedusáról és Szicíliából Albániába szállító hadihajó már a következő hetekben újrakezdi munkáját.

Csaknem 16 ezer határsértőt és 132 embercsempészt fogtak el tavaly Magyarországon – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt a TV2 Mokka című műsorában. Bakondi György hangsúlyozta: egyre több az olyan vélemény, hogy a külső határokat kell őrizni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Unió határain kívül bíráljuk el a menekült-kérelmeket – közölte az M1 Híradója.

A szerb rendőrség szigorú intézkedései miatt ma már alig lehet migránsokkal találkozni Szabadka lakott területein. A helyiek szerint azonban az embercsempészek rendszeresen nagyobb autókkal szállítják az illegális bevándorlókat a magyar határ felé.

„Látom, hogy jönnek a migránsok, kombikkal embercsempészek hozzák őket. De senki se tesz semmit. Amikor már sokan összegyűlnek, akkor jönnek csak a rendőrök összeszedni és elvinni őket” – mondta egy helyi lakos.

Szerbia azért szigorított, mert 2023-ban rendszeressé váltak a lövöldözések a határmenti területeken.

Volt, hogy egy szabadkai bevásárlóközpont parkolójában valóságos tűzharc alakult ki. Migránsok lövöldöztek fényes nappal a vásárlók között.

A migrációs konfliktusok Európa-szerte erősödnek. Tavaly már szinte mindennapossá váltak a merényletek, késes támadások és utcai konfliktusok, amelyeket bevándorlók követtek el. Nyáron a solingeni merénylet rázta meg a világot, egy 26 éves szír férfi három ember agyonszúrt, nyolcat súlyosan megsebesített.

Az ünnepek sem telhettek békésen. December 20-án a magdeburgi karácsonyi vásárban egy szaúd-arábiai férfi autóval hajtott a tömegbe, öten meghaltak és több kétszázan megsebesültek.

Az uniós országok tavaly egymás után jelentették be, hogy szigorítanak migrációs politikájukon. A németek, az osztrákok, a hollandok és a csehek is visszaállították a határellenőrzést. Az olaszok pedig Albániában hoztak létre migránstáborokat.

„Tavaly 16 ezer migránst és 132 embercsempészt tartóztatott fel a magyar határvédelem”

– erről beszélt Bakondi György a Tv2 Mokka című műsorában.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta: beigazolódtak a 2024-re megfogalmazott előrejelzések, amelyek szerint folytatódnak az illegális migrációval kapcsolatos problémák, ha az Európai Unió nem vizsgálja felül azt a téves politikáját, amit 2015 óta folytat.

„Egyre több vélemény van viszont arról, hogy a külső határokat kell őrizni és mindent meg kell tenni, hogy az Európai unió határain kívül bíráljuk el a menekültügyi kérelmeket és csak azok léphessenek be, akik valóban politikai menedékjogra jogosultak. Sajnos az Európai Unió szintjén erre nem látunk elmozdulást” – fogalmazott Bakondi György.

Bakondi György hangsúlyozta: Magyarország továbbra is megvédi határait. Az Európai Unió Bíróságával szemben pedig pert indít azért, mert példátlan bírságot szabott ki hazánkra a határainkat védő migrációs politika miatt.