2024-ben több mint 188 ezer terrortámadás volt Izrael ellen

Több mint tizennyolcezer terrorakciót hajtottak végre Izrael ellen 2024-ben – jelentette az izraeli miniszterelnöki hivatalhoz tartozó diplomáciai igazgatóság csütörtökön közreadott éves jelentésében.

Tavaly 18 365 terrorcselekményben 134 embert öltek meg, és megsebesítettek 1277 embert az országban az izraeli hadseregtől, a rendőrségtől, a Sin Bét belbiztonsági szolgálattól, valamint a mentőszolgálatoktól származó adatok szerint.

A zsidó államot Iránból, Libanonból, Szíriából, a palesztinok lakta Gázából, Irakból, Jemenből és Izraelen belülről is érték támadások. Mintegy 16 400 rakétát lőttek ki az ország területe felé, ebből 15 400-at Libanonból és mintegy 700-at Gázából. A legtöbbet októberben indították, akkor 6900 lövedéket jegyeztek fel, miközben közel 400 alkalommal ellenséges drónnal is támadták Izraelt.

Ezek a lövedékek megöltek 71 izraelit – köztük 14 kiskorút – és megsebesítettek 892 embert. Emellett tüzeket is okoztak, leégett miattuk több mint 92 ezer hektár természetvédelmi terület és közel 43 ezer hektár megművelt földterület.

Mintegy 1900 terrorakció a kődobálásoktól (1248 esetben) a Molotov-koktélokon (140-szer) és a gázolásos merényleteken (26 alkalommal) át a késelésekig (41 incidenst számoltak), a lövöldözéses támadásokig (132) és a pokolgépes akciókig (89 robbantás) terjedt.

Júliusban tetőztek 191 merénylettel az incidensek, októberben ölték meg a legtöbb, 37 embert, és ebben a hónapban sebesítették meg a legtöbb, 394 áldozatot.

Izrael ismét légitámadást hajtott végre a Gázai övezet több pontja, köztük két menekülttábor ellen csütörtökön, és ezekben 17-en meghaltak, több gyerek is – jelentette a WAFA palesztin hírügynökség a gázai polgári védelemre hivatkozva.

A tájékoztatás szerint légicsapás és tüzérségi támadás érte az övezet középső részén lévő Nuszejrát menekülttábort, a támadásban egy apa és három lánya meghalt, nyolcan pedig az övezet északi részén, a Gázavárostól nem messze fekvő Dzsabalíja menekülttábor elleni akcióban vesztették életüket.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet irányította gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint átlépte a 46 ezret a háborúban meghalt palesztinok száma, és annak tavaly októberi kitörése óta már több mint 109 ezren sebesültek meg.

Ugyancsak csütörtökön palesztin tisztségviselők a sajtónak azt mondták: történtek bizonyos előrelépések az Egyesült Államok és az arab országok képviselői között a tűzszünetről szóló katari tárgyalásokon. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a héten szintén arról számolt be, hogy a tárgyalások „jó úton haladnak”, és kifejezte abbéli reményét, hogy még Joe Biden amerikai elnök január 20-án lejáró hivatali ideje alatt sikerül megállapodást elérni.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Párizsban kijelentette, hogy „nagyon közel van” a Gázai övezetben a tűzszünetről szóló megállapodás, amelyről közvetett tárgyalások folynak Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között Katarban.

„A Közel-Keleten nagyon közel vagyunk a tűzszünethez és a túszokról szóló megállapodáshoz” – mondta Antony Blinken francia kollégájával, Jean-Noël Barrot-val közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Katar az Egyesült Államokkal és Egyiptommal együtt több mint egy éve folytat tárgyalásokat a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról, akiket a háborút kirobbantó, 2023. október 7-én a Hamász által Izrael ellen elkövetett terrortámadás óta tartanak fogva a Gázai övezetben.

Az amerikai diplomácia vezetője Libanonban „tartós békére” számít,

miután az izraeli csapatok megkezdték a kivonulást az ország déli részéről. Blinken üdvözölte, hogy „a tűzszünet stabil” Izrael és a libanoni Hezbollah között, csaknem egy hónappal azután, hogy hatályba lépett.

„A közelmúltban láttuk (…), hogy az izraeli erők több mint egyharmada kivonult Libanonból. Hiszem, hogy a tűzszünet híd lehet a tartós béke felé” – jelentette ki.

Az Egyesült Államok és Franciaország Libanon, Izrael és az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) mellett tagja annak az ötoldalú bizottságnak, amelynek feladata a tűzszünet alkalmazásának és esetleges megsértésének ellenőrzése. A tűzszünet november 27-én lépett életbe Libanonban, miután két hónapig nyílt háború folyt Izrael és az Irán-barát iszlamista mozgalom között.

Az izraeli hadsereg (IDF) megtalálta és kimentette két túsz, egy beduin apa és fia holttestét a Gázai övezetből – jelentette be Jiszráel Kac védelmi miniszter.

Az 53 éves Juszef Zijadne és 23 éves fia, Hamza Zijadne holttestét az övezet déli részén, Rafah környékén találták megy egy alagútban két Hamász-fegyveres földi maradványai mellett.

Eddig azt feltételezték róluk, hogy élnek, az apa az életkora miatt szerepelt azok listáján, akiknek szabadon engedését humanitárius okokból már az esetleges túszalku első fázisában el szeretnék érni az izraeli hatóságok.

Mindkettejüket élve hurcolták el 2023 október 7-én az övezet szomszédságában fekvő Holit kibucból, ahol dolgoztak.

Velük volt Juszef két másik gyermeke is, a 18 és Bilal és a 17 éves Aisa is, de őket 2023. november 30-án szabadon engedték 55 napos fogság után az első, és mindmáig egyetlen túszalkuban. A család a Negev sivatagban fekvő Rahat beduin városban él.

Juszef Zijadne népes család feje volt, 19 gyermekével élt Rahatban, és tehénpásztorként dolgozott a kibucban. A fogságban szintén megölt Hamza fia is nős volt, és két kisgyermek édesapja.

Az IDF először csak az apa holttestének megtalálását jelezte, s azt, hogy fia sorsáról is aggasztó leletekre bukkantak,

de a védelmi miniszter az X-en bejelentette mindkettejük halálát és földi maradványuk felszínre hozását.

A két ember holttestét az igazságügyi szakértői intézetbe szállították. Egy olyan területen fedezték fel őket, ahol korábban az IDF működött. Egyelőre nem közölték, mi vezetett halálukhoz, vagy mikor ölték meg őket. A gázai iszlamista terrorszervezetek jelenleg 98 túszt tartanak fogva az övezetben, de közülük legkevesebb 34 embernek már csak a holttestét őrzik az izraeli hadsereg becslése szerint.

„Biztonságos és akadálytalan” bejutást kért a több mint egy éve tartó háború által sújtott Gázai övezetbe a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC).

A heves esők és áradások miatt több ezer ember ideiglenes menedékhelye vált lakhatatlanná az övezetben, sok helyen 30 centiméteres víz áll a sátrakban – olvasható a szervezet közleményében.

A segélyek nélkül a gyerekek kihűlnek, a családok éhezni fognak. Biztonságos körülmények hiányában a humanitárius szervezetek dolgozói nem tudnak életet menteni – figyelmeztetett az IFRC főtitkára a dokumentumban. Jagan Chapagain felhívta a szembenálló feleket, azonnal vessenek véget az emberiek szenvedésének.

Az ENSZ értesülésére hivatkozva az IFRC sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nyolc csecsemő halálra fagyott a Gázai övezetben.

„Megismétlem a humanitárius alkalmazottak biztonságos és akadálytalan mozgására vonatkozó sürgős felhívásomat, hogy életmentő segítséget nyújthassanak” – hangsúlyozta.

A háborút a Hamász palesztin iszlamista mozgalom 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett, példátlan támadása váltotta ki. A lakóhelyükről kitelepített palesztinok sátrakban élnek, élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiányban szenvednek, az ENSZ pedig hónapokig tartó éhínségre figyelmeztetett.

A Nemzetközi Vöröskereszt szerint a Gázai övezetben sokan a legalapvetőbb szükségletek, így takarók nélkül élnek rögtönzött táborokban.

A Palesztinai Vörös Félhold megpróbál egészségügyi szolgáltatásokat és sürgősségi segélyt nyújtani a lakosságnak, de az övezet megközelíthetetlensége gyakorlatilag lehetetlenné teszi a megfelelő támogatást – derült ki az IFRC tájékoztatásából.

A genfi székhelyű szervezet megjegyezte, „jelentős hatással volt a humanitárius helyzetre”, hogy Izrael tavaly májusban lezárta a Gázai övezet fő, rafahi határátkelőjét, mivel így nagyon lassan érkezik a segély az érintett területekre.

Az IFRC elítélte továbbá a Gázai övezet egészségügyi létesítményei elleni „folyamatos támadásokat”, amelyek „megakadályozzák, hogy a lakosok hozzáférjenek a szükséges ellátáshoz”, és sajnálja, hogy a terület északi részén egyetlen kórház sem működik már.