Zűrzavar Franciaországban

Franciaország történelmi válságba sodródott, miután Michel Barnier kisebbségi kormánya megbukott egy bizalmatlansági szavazáson. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a helyzet nemcsak a belpolitikára, hanem Macron politikai hitelességére és Franciaország európai szerepére is súlyos hatással lehet.

Emmanuel Macron francia elnök. Fotó: Hans Lucas via AFP

Michel Barnier, Emmanuel Macron elnök miniszterelnöke három hónapos hivatali idő után kénytelen volt távozni. Dornfeld László szerint Barnier nagy tapasztalatot halmozott fel, hiszen volt több kormányban miniszter, az Európai Néppárt alelnöke kilenc éven át és az EU főtárgyalója a Brexit tárgyalásokon. Bukását az okozta, hogy a számos megszorítást tartalmazó költségvetési törvény elfogadásakor a francia alkotmány 49.3 szakaszára támaszkodott, amely lehetővé teszi, hogy a parlament megkerülésével fogadjanak el jogszabályokat, de 24 órán belül bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek a kormány ellen.

Mint Dornfeld rámutatott, a helyzet kilátástalan volt, hiszen Barnier kisebbségi kormánya ki volt szolgáltatva a baloldali Új Népfrontnak és a jobboldali Nemzeti Tömörülésnek, amelyeknek együttesen elegendő képviselőjük volt ahhoz, hogy megbuktassák.

Dornfeld szerint Macron már előre bejelentette, hogy a szavazás eredményétől függetlenül nem fog lemondani az elnöki posztról, rövid időn belül megoldást ígért a politikai válságra. Új választások kiírására júliusig nincs lehetősége a francia törvények szerint.

A belpolitikai válság gazdasági és külpolitikai következményei is jelentősek. Dornfeld szerint

Macron nemcsak belföldön, hanem az európai színtéren is jelentős veszteségeket szenvedett el a szakértő szerint. Az EP-, majd az azt követően előre hozott általános választás már most jelentősen rontotta Macron pozícióját az európai politikában. Franciaország, amely korábban megkerülhetetlen volt Brüsszelben, egyre kevésbé képes hatni az ottani folyamatokra.

Eközben Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés folyamatosan erősödik. Dornfeld szerint Le Penék előretörése megállíthatatlannak tűnik, hiába az antifasiszta szólamokat ismételgető Népfront.

Ez egy társasjáték, ahol most az összes játékos visszamegy a startmezőre, és kezdik elölről – fogalmazott a hirado.hu-nak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa azt követően, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Michel Barnier francia miniszterelnök kormányát. Ez volt az ötödik köztársaság legrövidebb, mindössze három hónapig hivatalban levő kabinetje. A szakértő hozzátette: minél tovább marad ügyvezetőként hivatalban ez a kormány, annál tovább nő a bizonytalanság, és annál idegesebbek lehetnek a piacok.

– Se kormány, se költségvetés: hogy alakulhatott ki az év végére Franciaországban ez a válsághelyzet?

– Ez a szituáció nem most alakult ki, a nemzetgyűlésben három nagy tömb van, amelyek nem tudnak együttműködni. Tehát egyetlen politikai erő sincs, amelyiknek abszolút többsége lenne, mindenki valamiféle együttműködésre kényszerül. Ezek a tömbök különböző programokkal, ambíciókkal mennek neki a munkának. Ennek az áldozata lett a költségvetés is, melynek tárgyalásakor sorozatos követelések érkeztek.

– Az RTL friss közvélemény-kutatásának adatai szerint a franciák 53 százaléka helyesli Barnier kabinetjének megbuktatását, ám 83 százalékuk aggódik az ország jövője miatt. Hogy értelmezhető ez az ellentmondás?

– A közvélemény-kutatás is a törvényhozás helyzetének lenyomata: a Barnier-kormánynak, amely nem rendelkezett parlamenti többséggel, ezek szerint társadalmi többsége sem volt, s mindez az előbb említett hárompólusú parlamenti leképeződésből is következik. Az aggodalom pedig annak szól, hogy Franciaországban nincs stabil kormányzás.

Michel Barnier francia miniszterelnök a nemzetgyűlés párizsi üléstermében, miután a többségben lévő ellenzék megszavazta a kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt 2024. december 4-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

– Azt mondták, hogy ez a „ponty és a nyúl házassága”: a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország, avagy az az LFI és a konzervatív Nemzeti Tömörülés, az RN buktatta meg a kormányt. Az a két párt, amelyet kiszorítottak a hatalomból a választások második fordulója után. Vissza 2024 júliusához?

– Ez egy társasjáték, ahol most az összes játékos visszamegy a startmezőre, és kezdik elölről. Akkor sikerült megállapodni, amikor találtak egy olyan jelöltet, akiről Marine Le Pen azt mondta, hogy nem fogja azonnal leszavazni. Éppen most olvastam egy cikket, amiben a szóba jöhető jelöltek között felmerül Francois Bayrou, a Modem párt elnöke, illetve Sébastien Lecornu védelmi miniszter neve.

– Marine Le Pen megfogalmazta követeléseit, ma például a nyugdíjak indexálásának kizárásához kötötte az új kormányfő megszavazását.

– Nyilván egyeztetni fognak a felek – Barnier például még eddig sem maradhatott volna hivatalban Marine Le Pen hallgatólagos támogatása nélkül. Ez minden bizonnyal a következő miniszterelnökre is igaz lesz.

– Szintén megvan az LFI-nek is a maga követelése.

– A „lázadók” (az LFI – a szerk.) a saját miniszterelnök-jelöltjük kinevezését követelik. Emmanuel Macron nem mutatott nagy nyitottságot erre: ő inkább a szocialistákat szeretné magához édesgetni, így talán ennek a forgatókönyvnek kisebb az esélye.

– A bizalmatlansági indítvány legnagyobb vesztese talán éppen a költségvetés. Kialakulhat-e egy görögországihoz hasonló, egész Európát maga után rántó válság?

– Érdemes várni egy pár napot, hiszen részben politikai érvek hangzottak el az elmúlt napok vitáiban, többek között éppen a kormány érvelt azzal, hogy megbuktatása esetén itt „görög válság” típusú fejlemények lehetnek. Nehéz tehát fölmérni, hogy ténylegesen milyen a hangulat, az elmúlt egy-két hétben a befektetők nyilván beárazták azt is, hogy nem lesz új francia költségvetés.

– S hogyan tovább az év végén, elfogadott költségvetés nélkül?

– Vannak mindenféle alkotmányos megoldások, hogy miképpen lehet a költségvetést „áthidalni” pár hétre, hónapra, amíg a tárgyalásokat folytatják. A legfontosabb az, hogy Macron tud-e nagyon gyorsan új miniszterelnököt kinevezni. A köztársasági elnök ma este mond egy tévébeszédet, kérdés, hogy ott már mond-e nevet, megnevez-e valakit kormányfőjelöltként.

– Van más lehetősége?

– Nyilván minél tovább marad ügyvezetőként hivatalban ez a kormány, annál tovább nő a bizonytalanság, és annál idegesebbek lehetnek a piacok. A következő pont pedig az lehet, hogy sikerül-e valamiféle megállapodást kötni. Barnier 60 milliárd eurós megtakarítást próbált kieszközölni kiadáscsökkentéssel, illetve adóemeléssel. Érdekes ebből a szempontból is, milyen irányba mozdulnak el a későbbi tárgyalások, hiszen a pártok követelései jellemzően „leharaptak” ezekből a milliárdokból.

Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője a 2025-ös költségvetés parlamenti vitáján a nemzetgyűlés párizsi üléstermében 2024. december 2-án (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)

– Nyerhet e valamilyen szinten akár a Nemzeti Tömörülés, akár az Engedetlen Franciaország ebből a bukásból? Akár befolyást, akár ahogy az RN az megpendítette, kormányzati pozíciót, tárcát az új kormányban? 

– A „lázadó Franciaország” rögtön a kormány bukása után kimondta, hogy mindenkit leszavaz, aki nem a lázadók vagy az Új Népfont nevű baloldali koalíció jelöltje. Tehát a részükről elég kemény a tárgyalási alap. A Nemzeti Tömörülés esetében valószínűleg nagyobb a mozgástér. Emellett van egy nyitott kérdés, egy olyan forgatókönyv is Párizsban, ami „nagyon kemény”, bár én most 15 százalék esélyt adok neki: az, hogy a pártok úgy döntenek, megpróbálják megbuktatni Emmanuel Macront.

– Ehhez igen nagy többség szükséges.

–  Jogilag ennek nincs esélye, ám ha háromhavonta megbuktatják a következő miniszterelnököt, ezzel erős nyomást tudnak gyakorolni. Tehát amennyiben a következő miniszterelnök sem marad hosszan hivatalban, akkor ez is egy elképzelhető forgatókönyv.