Zelenszkij eltáncol a békekötés elől?

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő átadhatja hatáskörét a Legfelsőbb Radának, hogy ne kelljen döntenie az Oroszországgal való megállapodásról. Ezt a Telegram-csatornáján jelentette be Olekszandr Dubinszkij képviselő, akit államárulásért letartóztattak, számol be a Gazeta.ru.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő átadhatja hatáskörét a Legfelsőbb Radának, hogy ne kelljen döntenie az Oroszországgal való megállapodásról. Ezt a Telegram-csatornáján jelentette be Olekszandr Dubinszkij képviselő, akit államárulásért letartóztattak.

Az Oroszországgal kötendő megállapodáshoz feltételezhetően egy „kompromisszumkész embert” választhat – írja a képviselő.

Korábban az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev azt mondta, hogy Oroszország támogatja a békét Ukrajnában, de saját érdekeinek teljes körű figyelembevételével.

Medvegyev azt is elmondta, hogy az ukrajnai konfliktus során Oroszország csak a saját erőire támaszkodik a győzelem elérésének módját illetően. Így válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország számít-e az Egyesült Államok megválasztott elnökének, Donald Trumpnak a segítségére az ukrajnai konfliktus rendezésében.

Még mindig maradt idő, hogy az Egyesült Államok meggyőzze az európai „szkeptikusokat” arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: a NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadja, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik.

Zelenszkij kifejtette azt is, hogy nem lehet szó hazája NATO-tagságáról a megszállt területek nélkül. Úgy vélte, ez

egyenértékű lenne az Oroszország által ellenőrzött területek elvesztésének elismerésével. „Ukrajna sosem egyezne ebbe bele” – szögezte le.

Mindemellett az ukrán elnök hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként említette és világossá tette: Kijev azt kívánja, hogy a NATO-tagállamok december 3-4-i külügyminiszteri tanácskozásán ilyen döntés szülessék. Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy ezt nem tartja valószínűnek, s ezzel összefüggésben mindenekelőtt az Egyesült Államok, Németország és Magyarország vonakodását említette.

Ukrajna meghívása a NATO-ba részét képezi Zelenszkij októberben ismertetett, úgynevezett győzelmi tervének.

A kijevi látogatáson lévő António Costa, az Európai Tanács elnöke gyors előrelépést helyezett kilátásba az európai uniós csatlakozási folyamatban Ukrajnának. Az ígérte, hogy 2025 első félévében legalább két tárgyalási fejezetet megnyitnak. Costa mindemellett további uniós segítséget és Oroszország elleni szankciókat is ígért. Közölte, hogy jövőre a zárolt orosz vagyon hozamainak terhére havonta 1,5 milliárd euró támogatást akarnak nyújtani.

Kaja Kallas, az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki elkísérte Costát Kijevbe, „nagyon-nagyon komoly” helyzetről beszélt az ukrajnai hadszíntéren. „Világos azonban, hogy Oroszország számára is nagyon magas az ár” – tette hozzá.

Kallas kijelentette továbbá, hogy a NATO-tagság volna a legerősebb biztonsági garancia a kijevi vezetés számára. Az EU vezető diplomatája beszélt arról is, hogy egy esetleges tűzszünet ellenőrzésénél nem lenne szabad kizárni európai csapatok Ukrajnába küldését.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Illinka és Petrivka települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 24 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1560, a kurszki régióban pedig mintegy 255 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drónösszeszerelő és -tároló létesítményt, hat tábori lőszerraktárt, öt páncélozott harcjárművet, egy brit gyártmányú FH-70-es vontatott tarackot, továbbá 55 pilóta nélküli repülőgépet.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán egyebek között két páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 37 105 embert, 225 harckocsit, 160 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1204 páncélozott harcjárművet, 1063 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka folyamán az oroszországi brjaszki régió felett 20, a kalugai régió légterében hét, a szmoleszkiéban és a kurszkiéban pedig egy-egy pilóta nélküli repülőszerkezetet semmisített meg a légvédelem. A Brjanszk megyei Sztarodub városban egy gyermek életét vesztette.

Alekszej Kondratyev, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának tagja, Kurszk megye szenátora a RIA Novosztyi hírügynökségnek vasárnap Belgrádban azt mondta, hogy az általa képviselt régióban a 160 ezer ideiglenesen kitelepített lakos közül több mint 50 ezren visszatértek otthonaikba. Elmondta, hogy evakuáltak egy része az ország más régióiba távozott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vonatkozó, szeptemberben aláírt rendelet értelmében az orosz fegyveres erők állománya vasárnaptól 2 389 130 főre emelkedett. Ebből másfél milliónak katonának kell lennie.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború.

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján

tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO „védőernyő” alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”.

Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának” – fogalmazott az ukrán államfő.

Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak.

Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része.

Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha

Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan”.

Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét.

Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.

Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül.

Hozzátette: mindezek érdekében „nagy nyomást” kell gyakorolni Oroszországra.

Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától.

Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.

Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek.

Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.