Ukrajnát erős helyzetbe hozná a brit miniszterelnök

A brit miniszterelnök szerint Ukrajnát olyan helyzetbe kell hozni, hogy a lehető legerőteljesebb pozícióból kezdhessen tárgyalásokat a háború befejezéséről.

Sir Keir Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: ha Oroszország győz, a világ többi önkényuralmi rendszerének vezetői is úgy hihetik, hogy követhetik Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját.

A munkáspárti brit kormányfő szerint minél tovább nyomulnak előre az orosz fegyveres erők, annál közelebb kerül a fenyegetettség Európához.

Starmer kijelentette: ebben a helyzetben folytatni kell Ukrajna önvédelmi küzdelmének támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehetséges legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján.

Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6400 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd fontot tett ki a katonai támogatás.

London a 2024-2025-ös pénzügyi évre további 3 milliárd font finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára, és a 2030-2031-ig terjedő időszakra is évi 3 milliárd font értékű segítségnyújtást helyezett kilátásba.

Starmer azonban a Lord Mayor hagyományos idei bankettjén elmondott beszédében tett először hivatalosan utalást arra, hogy a brit kormány által nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap maga is kijelentette:

mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború.

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott hétvégi interjúban utalást tett bizonyos mértékű kompromisszumkészségre, kijelentve: ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyője alatt létrejövő tűzszünetre van szükség, de ezt a védőernyőt egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Az amerikai külügyminiszter 725 millió dollár (mintegy 300 milliárd forint) értékű újabb katonai szállítmányt jelentett be hétfőn Ukrajna számára.

Antony Blinken közleménye szerint a segítséget az amerikai hadsereg készleteiből azonnal hozzáféhetővé teszik, és az az ukrán hadsereg sürgős szükségleteit hivatott kielégíteni Joe Biden elnök szeptemberben tett ígérete alapján.

A csomag tartalmaz többi között Stinger rakétákat, drónokat és drónelhárító eszközöket, valamint mobil indítóállásokban (HIMARS) használható rakétákat, egyéb tüzérségi eszközöket, gyalogsági aknákat, kis lőfegyvereket hozzájuk való lőszerrel.

A januárban távozó Biden-adminisztráció novemberben jelezte, hogy az amerikai kongresszus által tavasszal megszavazott 61 milliárd dolláros ukrajnai keret még megmaradt részét is teljes mértékben felhasználja Ukrajna megsegítése érdekében.

December folyamán Németország mintegy 650 millió euró értékű katonai segítséget fog nyújtani Ukrajnának – jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben.

Scholz váratlanul érkezett Kijevbe, ahol ez már a második látogatása volt a csaknem három éve tartó háború kirobbanása óta.

Németország továbbra is Ukrajna legelszántabb európai támogatója marad – írta a kancellár az X-en, hangsúlyozva, hogy látogatását a szolidaritás jelének szánja. Felidézte, hogy Ukrajna már több mint ezer napja küzd hősiesen Oroszország könyörtelen agressziójával szemben.

„Ukrajna számíthat Németországra. Azt mondjuk, amit teszünk, és azt tesszük, amit mondunk” – hangoztatta Scholz, aki a nap folyamán találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az ukrán légierő eközben azt közölte hétfő reggel, hogy éjszaka az orosz erők 110 drónnal támadták Ukrajnát. A légierő 52 drónt sikerrel lelőtt, másik 50-nek nyomát vesztették. Egy drón továbbra is az ukrán légtérben van, hat pedig Fehéroroszország és Oroszország irányába hagyta el az ukrán légteret – tették hozzá a tájékoztatásban.

Még mindig maradt idő, hogy az Egyesült Államok meggyőzze az európai „szkeptikusokat” arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: a NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadja, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik.

Zelenszkij kifejtette azt is, hogy nem lehet szó hazája NATO-tagságáról a megszállt területek nélkül. Úgy vélte, ez

egyenértékű lenne az Oroszország által ellenőrzött területek elvesztésének elismerésével. „Ukrajna sosem egyezne ebbe bele” – szögezte le.

Mindemellett az ukrán elnök hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként említette és világossá tette: Kijev azt kívánja, hogy a NATO-tagállamok december 3-4-i külügyminiszteri tanácskozásán ilyen döntés szülessék. Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy ezt nem tartja valószínűnek, s ezzel összefüggésben mindenekelőtt az Egyesült Államok, Németország és Magyarország vonakodását említette.

Ukrajna meghívása a NATO-ba részét képezi Zelenszkij októberben ismertetett, úgynevezett győzelmi tervének.

A kijevi látogatáson lévő António Costa, az Európai Tanács elnöke gyors előrelépést helyezett kilátásba az európai uniós csatlakozási folyamatban Ukrajnának. Az ígérte, hogy 2025 első félévében legalább két tárgyalási fejezetet megnyitnak. Costa mindemellett további uniós segítséget és Oroszország elleni szankciókat is ígért. Közölte, hogy jövőre a zárolt orosz vagyon hozamainak terhére havonta 1,5 milliárd euró támogatást akarnak nyújtani.

Kaja Kallas, az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki elkísérte Costát Kijevbe, „nagyon-nagyon komoly” helyzetről beszélt az ukrajnai hadszíntéren. „Világos azonban, hogy Oroszország számára is nagyon magas az ár” – tette hozzá.

Kallas kijelentette továbbá, hogy a NATO-tagság volna a legerősebb biztonsági garancia a kijevi vezetés számára. Az EU vezető diplomatája beszélt arról is, hogy egy esetleges tűzszünet ellenőrzésénél nem lenne szabad kizárni európai csapatok Ukrajnába küldését.

A kijevi vezetés ugyan belátja, hogy nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, ennek ellenére levelet küldött az észak-atlanti szövetségnek, hogy megmutassa, a csatlakozás kérdése nem került le a napirendről – jelentette ki pénteken Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Levelet küldtünk a szövetségeseknek, hogy a NATO-csatlakozás nem került le a napirendről, dacára az ezt övező különböző manipulációnak és találgatásnak” – hangoztatta Sztefanyisina a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

A hírügynökség, amely betekintést kapott a levélbe, korábban közölte, hogy abban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte hivatali partnereit a NATO-tagállamoknál, hogy a szövetség december 3-án kezdődő kétnapos, brüsszeli tanácskozásán hívják meg Ukrajnát a NATO-ba.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rozdolne és Vorovszke települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

Rozdolje az orosz erők által ostromlott Kurahove várostól délnyugatra, Vorovszke pedig délkeletre fekszik. Az orosz katonai tárca a héten korábban további egy-egy donyecki és harkivi település „felszabadításáról” adott hírt.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 23. és 29. között az orosz fegyveres erők egy tömeges és 32 csoportos csapást mértek légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiiparra, az ezt ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre, fegyverarzenálokra és egyéb katonai raktárakra. A beszámoló említést tett Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két és a Neptun hajóelhárító rakétarendszer egy indítóállásának megsemmisítéséről is.

Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 97 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint az említett időszakban több mint 12 500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 34 pedig megadta magát, közülük 17-en az oroszországi kurszki régióban. Pénteki bejelentés szerint a harcoló felek kiszolgáltatták egymásnak elesett katonák holttesteit: Oroszország 502, Ukrajna pedig 48 katona maradványait adta át.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, három HIMARS és két MRLS sorozatvető-indítóállást, húsz harckocsit és 61 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, tíz amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 15 francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 353 repülőgép típusú drónt.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 340 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 36 600 embert, 223 harckocsit, 158 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1201 páncélozott harcjárművet, 1056 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem 47 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőtt le hat régió felett – 29 drónt Rosztov megye, nyolcat a Krasznodari terület felett, hármat-hármat Belgorod, Brjanszk és Voronyezs megye, egyet pedig a Krím légterében.

A rosztovi régió Kameszki járásában dróntámadás nyomán tűz ütött ki egy meg nem nevezett ipari létesítményében. A lángok elfojtására 109 embert és 38 műszaki eszközt vezényeltek ki.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a külügyminisztérium moszkvai diplomáciai akadémiáján megtartott pénteki előadásában azt mondta, bizonyítottan több mint hetven ország állampolgárai harcolnak „zsoldosként” az ukrán fegyveres erők oldalán. Közölte, hogy az orosz hatóságok el kívánják érni a büntetőjogi felelősségre vonásukat.

A Krím legfelsőbb bírósága kémkedés címén pénteken 17 évi fegyházra ítélt egy ukrán állampolgárságú jaltai lakost. A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le.