Ukrajnába mentek az EU vezető tisztviselői

António Costa, az Európai Tanács elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap az ukrán fővárosba, Kijevbe érkezett, és támogatásukról biztosították Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban.

Costa az X közösségi oldalon azt írta: „A háború első napjától kezdve az EU Ukrajna mellett állt”. A tisztségviselő egy fényképet is megosztott, amelyen az volt látható, hogy Kallas és az EU bővítési biztosa, Marta Kos vonaton érkezik.

Kallas ugyancsak az X-n azt közölte: „Mandátumunk első napjától kezdve megerősítjük, hogy rendíthetetlenül támogatjuk az ukrán népet”.

Hozzátette: „A hivatalba lépésem óta tett első látogatásomon az üzenetem egyértelmű: az Európai Unió azt akarja, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút” – írta Kallas. Kijelentette: „Mindent megteszünk ezért”.

A kijevi vezetés ugyan belátja, hogy nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, ennek ellenére levelet küldött az észak-atlanti szövetségnek, hogy megmutassa, a csatlakozás kérdése nem került le a napirendről – jelentette ki pénteken Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Levelet küldtünk a szövetségeseknek, hogy a NATO-csatlakozás nem került le a napirendről, dacára az ezt övező különböző manipulációnak és találgatásnak” – hangoztatta Sztefanyisina a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

A hírügynökség, amely betekintést kapott a levélbe, korábban közölte, hogy abban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte hivatali partnereit a NATO-tagállamoknál, hogy a szövetség december 3-án kezdődő kétnapos, brüsszeli tanácskozásán hívják meg Ukrajnát a NATO-ba.

Három halottja van az ukrajnai Herszon elleni orosz dróntámadásnak – közölte a regionális kormányzó.

Olekszandr Prokudin a Telegramon azt írta: további hét ember megsebesült a reggeli támadásban, amely a tömegközlekedést célozta.

Egy másik, az ukrán légierő által közölt beszámoló szerint Ukrajna 32 orosz drónt semmisített meg vasárnapra virradóan. A tájékoztatásból kiderült, hogy Oroszország 78 drónt indított a támadás során. Negyvenöt drón, feltehetően az elektronikus zavarás következtében elveszett vagy célt tévesztett.

A támadás nagyrészt Észak- és Közép-Ukrajna egyes részeit célozta.

Még mindig maradt idő, hogy az Egyesült Államok meggyőzze az európai „szkeptikusokat” arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: a NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadja, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik.

Zelenszkij kifejtette azt is, hogy nem lehet szó hazája NATO-tagságáról a megszállt területek nélkül. Úgy vélte, ez

egyenértékű lenne az Oroszország által ellenőrzött területek elvesztésének elismerésével. „Ukrajna sosem egyezne ebbe bele” – szögezte le.

Mindemellett az ukrán elnök hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként említette és világossá tette: Kijev azt kívánja, hogy a NATO-tagállamok december 3-4-i külügyminiszteri tanácskozásán ilyen döntés szülessék. Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy ezt nem tartja valószínűnek, s ezzel összefüggésben mindenekelőtt az Egyesült Államok, Németország és Magyarország vonakodását említette.

Ukrajna meghívása a NATO-ba részét képezi Zelenszkij októberben ismertetett, úgynevezett győzelmi tervének.

A kijevi látogatáson lévő António Costa, az Európai Tanács elnöke gyors előrelépést helyezett kilátásba az európai uniós csatlakozási folyamatban Ukrajnának. Az ígérte, hogy 2025 első félévében legalább két tárgyalási fejezetet megnyitnak. Costa mindemellett további uniós segítséget és Oroszország elleni szankciókat is ígért. Közölte, hogy jövőre a zárolt orosz vagyon hozamainak terhére havonta 1,5 milliárd euró támogatást akarnak nyújtani.

Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin Asztanában, a kazahsztáni állami látogatását és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján.

„Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, akkor mit tegyünk? Nem fogjuk megengedni. Ebben az esetben alkalmazni és használni fogjuk az összes, hangsúlyozom, az Oroszország rendelkezésére álló összes megsemmisítési eszközt, mindet. És minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.

Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célhoz megvan a megfelelő eszköze.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint Ukrajna nem képes önállóan atomfegyvert kifejleszteni, mert minden ehhez szükséges képessége elveszett, de atomerőművekből származó hulladékból össze tudna rakni egy „piszkos bombát”.

Hozzátette, hogy ha bármely más ország atomfegyvert adna át Kijevnek, az az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségek megsértését jelentené.

Korábban a The New York Times amerikai napilap közölt olyan értesülést, miszerint amerikai és európai tisztégviselők javaslatot tettek atomfegyver átadására Ukrajnának. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy nukleáris fegyverek Kijevnek való átadása a legsúlyosabb lépés lenne a konfliktus ellenőrizetlen eszkalációja felé.

Putyin az asztanai sajtóértekezleten elmondta, hogy az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első bevetését követően – múlt csütörtökön a dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre mért vele csapást az orosz hadsereg – az oroszországi kurszki régiót még két alkalommal támadták amerikai ATACMS rakétákkal. Az elnök szerint ezzel minimális kárt okoztak, de az amerikai fegyver bevetésének tényétől nem lehet eltekinteni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az Oresnyiket Kijevben a katonai vagy a politikai döntéshozatali központok ellen fogják-e bevetni, Putyin egy régi viccre utalva, amely a szovjet meteorológiai előrejelzésből űzött gyúnyt, azt mondta, „hogy mai a nap folyamán minden lehetséges”.

A védelmi minisztérium vezérkara fogja eldönteni, hogy a nyugati fegyverekkel elkövetett támadásokra milyen fegyverrel milyen objektumra mérjenek csapást

– tette hozzá.

A Juzsmas elleni támadásról szólva azt mondta: az Oresnyik rakéta olyan pusztító elemekkel volt felszerelve, amelyek akár 4000 Celsius-fokra is felhevülhetnek, és még a megerősített objektumokban is képesek három-négy emelet mélységben rombolni.

A sok pusztító elemmel felszerelt, új hiperszonikus rakéta hatása a nukleáris fegyveréhez fogható, de nem okoz sugárszennyezést

– magyarázta. Hatását egy meteorit becsapódásához hasonlította, amelynek nyomán hatalmas kráter keletkezik. Putyin szerint még tovább lehet növelni az erejét, de az Oresnyik már most nagypontosságú fegyver.

Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre szinte a teljes fronton, és újabb pozíciókat fog elfoglalni. Közölte, hogy az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és 100 drónnal 17 célpontot talált el, katonai és hadiipari létesítményeket, valamint az azokat támogató rendszereket.

Kijelentette, hogy Oroszország készen áll az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra a már ismertetett feltételekkel.

Az Olaf Scholz német kancellárral folytatott minapi telefonbeszélgetéséről elmondta, hogy ő volt az első a nyugati vezetők közül, aki megtörte a hallgatást. Tájékoztatása szerint eszmecsere volt közöttük, de mindkét fél maradt az álláspontjánál.

A több merényletet túlélő Donald Trumppal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a megválasztott amerikai elnök továbbra sincs biztonságban.

Angela Merkel emlékirataira kitérve, amelyben a volt német kancellár kifogásolta, hogy az orosz elnök megrémítette a labradorjával, azt mondta, nem tudta, hogy tárgyalópartnere fél a kutyáktól, és csak nyugodt, kellemes légkört akart teremteni. Közölte, hogy ilyet nem tesz többé, és a történtekért bocsánatot kért már többször is.

Európáról értekezve azt hangoztatta, hogy a kontinens szerinte megszűnt a világpolitika önálló, független, modern központjaként létezni, és úgy táncol, ahogy az amerikai kormányzat fütyül. Putyin szerint nem Oroszország felelős Európához fűződő kapcsolatainak megromlásáért, ez az európai establishment és politika belső állapotának következménye. Úgy vélekedett, hogy mindkét fél érdekelt a viszony helyreállításában.

Kaja Kallas, az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki elkísérte Costát Kijevbe, „nagyon-nagyon komoly” helyzetről beszélt az ukrajnai hadszíntéren. „Világos azonban, hogy Oroszország számára is nagyon magas az ár” – tette hozzá.

Kallas kijelentette továbbá, hogy a NATO-tagság volna a legerősebb biztonsági garancia a kijevi vezetés számára. Az EU vezető diplomatája beszélt arról is, hogy egy esetleges tűzszünet ellenőrzésénél nem lenne szabad kizárni európai csapatok Ukrajnába küldését.

Elnyeri megérdemelt büntetését, aki Oroszországra mért mélységi rakétacsapásokkal próbálja meg eszkalálni a feszültséget Ukrajna körül – figyelmeztetett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

„Úgy tűnik, azok, akik most megpróbálják a végletekig felszítani az indulatokat és eszkalálni a helyzetet, nem olvasták az orosz elnök nyilatkozatait. Ezt rendszeresen meg kellene tenniük” – nyilatkozott Lavrov, hangot adva véleményének, hogy a nyugati politikusokat, akik támogatják, hogy az orosz területek belsejébe nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal mérjenek csapást, a „tehetetlen düh” és a „reménytelenség” vezéreli.

„De nem lehet kétséges, hogy el fogják nyerni a megérdemelt büntetést” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára ugyanebben a műsorban hangot adott feltételezésének, miszerint Angela Merkel volt német kancellár emlékiratainak azokban a részeiben, amelyekben a Putyinnak való találkozásait idézte fel, egy olyan gondolkodásmód üt át, amely annak idején a politikust a minszki megállapodásokkal kapcsolatban elvezette Oroszország megtévesztéséig. A szóvivő így kommentálta, hogy

a volt német kormányfő erődemonstrációként idézte fel azt az epizódot, amikor az orosz elnök 2007-ben Szocsiban a labradorjával jelent meg egy tárgyalásokon, holott Merkel fél a kutyáktól.

Putyin pénteki asztanai sajtótájékoztatóján, mint mondta, ismételten bocsánatot kért Merkeltől a történtek miatt, és azt hangoztatta, hogy nem tudott tárgyalópartnere félelmeiről.

Peszkov szerint Putyin abban az időben hitt a konstruktív, méltányos és kölcsönösen előnyös orosz-német kapcsolatokban.

„Hitt benne, hogy együttműködés révén el lehet érni a stabilitást, a kiszámíthatóságot és hogy be lehet biztosítani magunkat az ilyen geopolitikai kockázatok ellen. (…) Úgy tűnik, ez nem egészen felelt meg annak a valódi hangulatnak, amely akkor Merkelben uralkodott” – mondta az orosz elnöki szóvivő.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en közzétett bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az a tény, hogy az Európai Unió új vezetése a hivatalba lépésének első napján Kijevbe látogatott, azt mutatja, hogy Brüsszel számára „a prioritás a háború elnyújtása, nem pedig az EU jólétének biztosítása”.

„Most elégedettek az európaiak?” – tette fel a kérdést Medvegyev.

A volt orosz elnök és kormányfő arra reagált, hogy António Costa, az Európai Tanács elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap felkereste az ukrán fővárost.

Medvegyev egy, a The Times című brit lapban megjelent közvélemény-kutatással kapcsolatban, amely szerint az ukránok mindössze 16 százaléka szavazna Volodimir Zelenszkij elnökre egy választáson, 60 százalékuk pedig egyáltalán nem akarja, hogy újra induljon, így írt a Telegram-csatornáján: „Ez azt jelenti, hogy a rezsim továbbra is ragaszkodik az utolsó ukránig folytatandó totális háborúhoz, és a ahhoz, hogy maximálisan késleltesse a választásokat. Mert ez az egyetlen módja az illegitim drogfüggő hatalmon tartásának.”