Ukrajna nem ragaszkodik a NATO tagsághoz

Ukrajna nem ragaszkodik a NATO-csatlakozáshoz az orosz–ukrán háború alatt, erről beszélt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Brüsszelben. Szibiha hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára a NATO-tagság alapvető biztonsági garanciát jelent, de jelenleg nem kényszerítik a csatlakozást, figyelembe véve a NATO-tagállamok aggodalmait. Az ukrán miniszter megjegyezte ugyanakkor, hogy stratégiai célként tekintenek a tagságra.

Mark Rutte NATO-főtitkár és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Fotó: Anadolu via AFP

Ukrajna jelenlegi helyzetében óvatos hozzáállást tanúsít a NATO-tagsággal kapcsolatban, de továbbra is stratégiai céljának tekinti a szövetséghez való csatlakozást. Ezt nyilatkozta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a brüsszeli sajtótájékoztatóján. A tárcavezető elmondta, hogy míg Ukrajna számára a NATO-tagság elengedhetetlen biztonsági garanciát jelentene, jelenleg nem törekszik arra, hogy kierőltesse a szövetséghez való csatlakozást, tekintettel az egyes NATO-tagországok aggodalmaira.

Ukrán garancia

Kiemelte, hogy a két korábbi NATO-csúcson Vilniusban és Washingtonban már egyértelmű támogatásról biztosították Ukrajnát a NATO-tagság kapcsán, amit immár „visszafordíthatatlannak” tekintenek. Ukrajna ugyanakkor megérti, hogy ennek megvalósításához meg kell várni a megfelelő időt – emelte ki, minden bizonnyal arra utalva, hogy az orosz–ukrán háború végéig biztos nem lesz NATO-tag Ukrajna.

A külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy a partnerekkel kötött kétoldalú biztonsági megállapodások fontos lépést jelentenek a NATO-csatlakozás felé vezető úton.

Szibiha kiemelte, hogy ezek a szerződések lehetővé teszik a stratégiai tervezést és biztosítják Ukrajna megerősítését a jövőbeni kihívásokkal szemben.

Többet kell nyújtaniuk a NATO-tagállamoknak

Ha elrettentő erejét a NATO a jelenlegi szinten akarja tartani, akkor a tagállamoktól elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési hozzájárulás nem lesz elég - hívta fel a figyelmet Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-ben nyomást gyakorolt a szövetségre és ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a NATO tagországai megnövelték védelmi kiadásaikat, és elérték azokkal a kétszázalékos GDP-arány szintjét. Bár az ukrajnai háború is rávilágított ennek szükségességére, a folyamat Trump kezdeményezésének köszönhetően indult el – mutatott rá.

Hangsúlyozta, hogy a NATO egy védekező, demokrácián alapuló szövetség, amelynek fenntartása hosszú távú védelmi ipari befektetést igényel. Mint mondta, a következő hónapokban intenzív vita várható erről a kérdésről, és ebben ő maga is aktív szerepet vállal. "Nehéz vita lesz, és én magam is megpróbálom megértetni a NATO területén élő egymilliárd emberrel, hogy miért van erre szükség" - jelentette ki.

A miniszterek olyan intézkedéseket fogadtak el, mint például a fokozott hírszerzési együttműködés, a több hadgyakorlat, a létfontosságú infrastruktúra erősebb védelme, a kibervédelem erősítése, valamint az orosz árnyékflotta, vagyis a regisztrálatlanul közlekedő hajók elleni szigorúbb fellépés. Az Európai Unióval szoros együttműködésben fogják megvalósítani ezeket az intézkedéseket - tette hozzá. 

Komolyan kell venni az orosz fenyegetést

Oroszország nukleáris fenyegetéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy a szövetség ezeket nagyon komolyan veszi, de abban is egyetértenek, hogy Moszkvából sokszor hallatszik kardcsörtetés.

– hangsúlyozta. A béketárgyalásokkal összefüggésben megismételte: Ukrajna számára egy erős pozíció kialakítása a cél, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben Kijev tárgyalásokat kezdhessen Oroszországgal a konfliktus lezárásáról. Hozzátette: a leendő béketárgyalások részleteit egyelőre nem találgatják, a prioritás jelenleg az, hogy Ukrajna elérje ezt az erős pozíciót. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a nukleáris és rakétatechnológia Észak-Koreába áramlása nemcsak regionális, hanem globális fenyegetést jelent, beleértve az amerikai szárazföldet és a NATO-tagországokat.

A megválasztott amerikai elnök leendő ukrajnai megbízottjának rendezési tervét korai még latolgatni, mert nem tekinthető hivatalosnak – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.

A diplomata szerint korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét. Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.

„Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a konfliktus rendezésének feltételeként nevezte meg az ukrán fegyveres erők kivonását a Donyec-medencéből és „Novorosszijából”, Kijev NATO-csatlakozásának elutasítását, a Moszkva elleni összes nyugati szankció feloldását, valamint Ukrajna el nem kötelezett és nukleáris fegyvermentes státuszát.

Zaharova szerdán a Szputnyik rádiónak külön nyilatkozva megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter másfél órás interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Ezt a szóvivő szerint néhány nap múlva fogják teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni. Elmondta, hogy interjújának témái között szerepelnek egyebek között azok a bűncselekmények, amelyeket „a kijevi rezsim” a civilek, a polgári lakosság, a polgári infrastruktúra és létesítmények ellen követett el.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a „kijevi rezsimmel” kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a „piszkos történet” úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.

„Mindenki tudni fogja, hogy a kijevi rezsimet éppen a Fehér Házban székelő rezsim vezette el a terrorista lényegéhez, korrupcióval, pénzmosással, az amerikaiak és az ukránok kolosszális megtévesztésével. És az egész világéval”  – fogalmazott a szóvivő.

A sajtótájékoztatón kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.

Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok, melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni,

a tétet a további eszkalációra tették fel, megpróbálva minél több fegyverrel telepumpálni Ukrajnát, mielőtt az új amerikai elnök hivatalba lépne, és ezzel garantálni, hogy a harci cselekmények 2025-ben is folytatódni fognak.

Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.

Moszkva rendezné a helyzetet Georgiával

Georgiára kitérve kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok normalizálására olyan mértékben, amilyenben Tbiliszi készen áll erre. A két ország között jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatok, az orosz érdekeket a svájci nagykövetség képviseli a kaukázusi országban.

Szalome Zurabisvili georgiai elnököt bírálva hangsúlyozta, hogy csak olyan ember képes az iskolásokat utcai megmozdulásokra buzdítani, akinek nincs esze és szíve.

Tovább küzdenek a közel-keleti terrorizmus ellen

Leszögezte, hogy Oroszország szolidáris Szíria népével és vezetésével a közel-keleti országban kiéleződött konfliktus közepette, és határozottan támogatja a hatóságok erőfeszítéseit a terroristák elleni küzdelemben és a rend helyreállításában. Közölte, hogy Moszkva aktívan együttműködik a nemzetközi partnereivel a szíriai helyzet mielőbbi stabilizálása érdekében, és hangsúlyozta a 2017-ben létrejött asztanai formátumban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát.

„A garanciavállaló országok trojkájának – Oroszországnak, Iránnak és Törökországnak – külügyminiszterei szoros kapcsolatban állnak egymással” – hangsúlyozta.

Zaharova nem helyénvalónak nevezte azokat a Nyugaton elhangzott állításokat, amelyek szerint megromlott a viszony Oroszország és Irán között. Azt mondta, hogy a két az ország nem fog nekik ilyen örömet szerezni közöttük viszályt kereső ellenségeknek és megállapodott az együttműködés további bővítéséről.

A szóvivő a sajtótájékoztatón kifejezte Oroszország reményét, hogy a dél-koreai tragikus események nem befolyásolják a Koreai-félsziget társadalmi és politikai helyzetét, amelyet, mint mondta, már most is bonyolítanak az Egyesült Államok és szövetségesei provokatív lépései. A Szputnyik rádiónak úgy vélekedett, hogy a Szöulban történtek megmutatták, a stabilitás szempontjából Dél-Korea kiszámíthatatlan, és Phenjan nem véletlenül törődik a biztonságával.