Újabb ukrán települést foglaltak el az orosz csapatok

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Blahodatne települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

Szombaton az ugyanebben a régióban lévő Beresztki község bevételéről számolt be a tárca.

A vasárnapi hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 23 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1450, a kurszki régióban pedig több mint négyszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, két tábori lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, cseh Vampire sorozatvetők 12 rakétáját, továbbá 88 pilóta nélküli repülőgépet.

Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca két gyalogsági harcjármű – az egyikük egy amerikai Bradley volt – és két egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 39 260 embert, 232 harckocsit, 171 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1233 páncélozott harcjárművet, 1098 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást.

Az Oroszországgal vívott háború nem érhet véget egy darab papírral és néhány aláírással, ugyanis egy garanciák nélküli tűzszünetet bármikor megsérthetnek – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij a közösségi médiában nyilatkozott, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök saját mikroblogján fegyvernyugvást és tárgyalásokat sürgetett.

„Amikor hathatós békéről beszélünk Oroszországgal, akkor mindenek előtt hathatós garanciákról kell beszélnünk. Az ukránok mindenkinél jobban vágynak a békére” – húzta alá.

Az ukrán vezető azt állította, hogy 2022 februárja, a háború kitörése óta 43 ezer ukrán katona vesztette életét és 370 ezren sebesültek meg a harcokban. Mint mondta, a sebesültek fele vissza tudott térni a felépülést követően a harctérre.

Zelenszkij, aki szombaton Párizsban találkozott Donald Trumppal és Emmanuel Macron francia elnökkel, leszögezte, hogy Ukrajnának olyan „tartós békére van szüksége”, amelyet Oroszország „nem fog néhány éven belül tönkre tenni”.

Az ukrán légierő közlése szerint a légvédelem vasárnapra virradóra 74 orosz drónból 28-at megsemmisített, további 46-ot pedig feltehetőleg elektronikus hadviselési eszközök zavarásának eredményeképpen sikerült elhárítani.

Az Egyesült Államok 988 millió dolláros (386 milliárd forint) értékű katonai segélycsomagot jelentett be a kijevi vezetés számára.

Az amerikai védelmi tárca helyi idő szerint szombaton adott tájékoztatása szerint a csomag részét képezik drónok, harckocsik, rakétavetőkhöz használt lőszerek, valamint alkatrészek és egyéb felszerelések tüzérségi eszközökhöz.

Az ígért segítség azonban nem fog haladéktalanul megérkezni Ukrajnába, a hadfelszereléseket ugyanis nem az amerikai készletekből vételezik, hanem azokat az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezésen (USAI) keresztül rendelik meg.

Az amerikai vezetés legutóbb hétfőn ígért katonai segélyt 725 millió dollár értékben. Ez utóbbi csomag aknákat, rakétákat és egyéb lőszereket foglal magában.

Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.

Lloyd Austin védelmi miniszter egy kaliforniai rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a hivatalban lévő amerikai kormány úgy döntött, hogy szembenéz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és nem hagyja annyiban hadjáratát. „A következő kormánynak meg kell majd hoznia a saját döntéseit” – tette hozzá a tárcavezető Donald Trump megválasztott amerikai elnökre utalva, aki az ukrajnai háború gyors lezárását ígérte.

Az amerikaiak többsége tárgyalásos rendezést szeretne az ukrajnai háborúban – derül ki a Ronald Reagan Intézet által készített 2024-es kutatásból, amelyet a szervezet éves konferenciáján mutattak be helyi idő szerint szombaton Kaliforniában.

A felmérésből (Reagan National Defense Survey) kiderül, hogy az amerikaiak több mint fele (55 százalék) támogatja az Ukrajnába küldött katonai segélyeket, ugyanakkor ennél nagyobb arányban, 59 százaléknyian tárgyalásos békét szeretnének, akár annak árán is, hogy Ukrajna lemond bizonyos területekről.

Az ukrajnai katonai segítségnyújtás folytatása mellett a demokrata szavazók csaknem háromnegyede (74 százalék) áll ki, míg a republikánus szavazók jóval kevesebb mint fele (42 százalék) nyilatkozott így.

Izrael katonai támogatását illetően pártvonalak mentén ellentétesen vélekednek a megkérdezett amerikaiak, mint Ukrajnát tekintve. Míg a Donald Trumpot támogató republikánusok körében 67 százalék azok aránya, akik Izraelt fegyverekkel segítenék, addig a választáson Kamala Harrisre szavazó demokratáknak kevesebb mint fele (46 százalék) áll az izraeli katonai támogatás mögött.

A nemzetbiztonsági témájú éves közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az amerikaiak több mint háromnegyede (79 százalék) több védelmi kiadást vár el a szövetségi kormányzattól, valamint az emberek bő többsége (61 százalék) szerint az Egyesült Államok hadseregének képesnek kell lennie egyszerre két fronton is háborút viselnie.

A 2024-es felmérésben megkérdezett amerikaiak csaknem fele (49 százalék) szerint Kína jelenti a legkomolyabb fenyegetést országára, míg csupán negyedük (25 százalék) szerint Oroszország a fő veszélyforrás a nemzetbiztonság szempontjából.

Az amerikai katonaságba vetett bizalom egy év alatt némileg erősödött, és idén az emberek több mint fele (51 százalék) nyilatkozott pozitívan, ami 5 százalékpontos javulás. A bizalom szintje a növekedés ellenére is jóval elmarad a 2018-as értéktől, amikor az éves felmérésben részt vevők 70 százaléka nyilvánította ki bizalmát az Egyesült Államok hadserege iránt.

A Reagan National Defense Survey 2024. november közepén, már az elnökválasztás után készült.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnap az ukrajnai háború lezárására szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Bassár el-Aszad szíriai államfő bukását követően.

Oroszország Ukrajna miatt elvesztette mindennemű érdeklődését Szíria iránt – írta Donald Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán. Az ukrajnai háborúban, „amelynek sosem lett volna szabad kitörnie és a végtelenségig elhúzódhat” csaknem 600 ezer orosz katona vesztette életét, vagy sebesült meg – tette hozzá.

„Jól ismerem Vlagyimirt. Most jött el az idő, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ vár!” – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott, hogy

Oroszország és Irán meggyengült, az egyik ország Ukrajna és a rossz gazdasági helyzet, a másik pedig Izrael és annak katonai sikerei miatt.

Donald Trump kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akivel szombaton Párizsban találkozott, szintén egyezségre törekszik és szívesen véget vetne az őrületnek.

„Azonnali tűzszünetre és a tárgyalások elindítsára van szükség” – húzta alá Donald Trump. Figyelmeztetett egyben, hogy az ukrajnai háború „valami sokkal nagyobbá és rosszabbá” nőheti ki magát, ha nem vetnek véget neki.

Bashar al-Aszad szíriai elnök repülőgépe váratlanul irányt változtatott, majd eltűnt a radarokról – számolt be a Reuters két magas rangú katonatisztre hivatkozva.

A jelentés szerint

Aszad vasárnap hagyta el Damaszkuszt, amikor az iszlamista lázadók átvették az ellenőrzést a főváros felett.

A Flightradar adatai alapján a Syrian Air egyik gépe a damaszkuszi repülőtérről szállt fel, nagyjából egy időben a lázadók előrenyomulásával.

A repülőgép kezdetben Szíria tengerparti régiója felé tartott, majd váratlanul irányt változtatott, az ellenkező irányba repült, mielőtt végleg eltűnt a térképről. A Reutersnek nem áll rendelkezésére hivatalos információ arról, hogy kik tartózkodtak a gépen.

Két szíriai forrás úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy

nagy valószínűséggel Aszad is a fedélzeten volt, és a repülőgép balesetet szenvedett.

Vasárnap reggelre a lázadók teljesen elfoglalták Damaszkuszt, a hírek szerint az elnök ekkor kísérelte meg elhagyni az országot.

Az eset körülményei továbbra sem tisztázottak, a hivatalos források hallgatnak a történtekről.

Korábban a Reuters brit és a dpa német hírügynökség katonai forrásokból úgy értesült, hogy

a szíriai hadsereg főparancsnoksága arról tájékoztatta a tiszti kart, hogy Aszad 24 éves uralmának vége.

Szemtanúk beszámolói szerint Damaszkusz főterén ezrek gyűltek össze zászlókat lengetve és azt skandálva, hogy „szabadság”. A közösségi médiában megjelent felvételek tanúsága szerint a szíriai fővárosban

éneklő emberek másztak fel páncélosokra, többen tácoltak és isten áldását kérték Szíriára.

A szomszédos Törökországban, ahol több mint három millió szíriai menekült él, szintén ünneplő szíriaiakat lehetett látni az éjszaka során készült felvételeken. Többen tűzijátékot is gyújtottak. A lázadócsoportok időközben a közösségi médiában bejelentették Aszad elnök kormányának megdöntését és Damaszkusz „felszabadítását”.

Az iszlamista felkelőket az elnöki palota területén is látták. Szemtanúk szerint a fegyveresek bejutottak a palotába és azt skandálták, hogy „Allahu akbar!”. A közösségi médiában megjelent videókon a bejáratnál levegőbe lövöldöző férfiakat lehetett látni. Az al-Arabíja pedig a termeket és kerteket felderítő lázadókról mutatott felvételeket.