Újabb katonai segítséget kap Ukrajna Amerikától

Az Egyesült Államok újabb, 500 millió dollár értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának, hogy támogassa az ország védelmét az Oroszországgal szemben folytatott háborúban – jelentette be helyi idő szerint csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.

A csomag drónelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőkbe való rakétákat, páncélozott járműveket, valamint vegyi és nukleáris támadások esetén használható védőfelszereléseket tartalmaz a tájékoztatás szerint.

„Az Egyesült Államok és több mint 50 további ország egységesen elkötelezett amellett, hogy biztosítsák Ukrajna számára mindazokat a képességeket, amelyek az orosz agresszióval szembeni védekezéshez szükségesek” – közölte az amerikai külügyminisztérium.

Az amerikai kormány pár nappal ezelőtt bejelentett egy 725 millió és egy 988 millió dollár értékű katonai támogatást is Ukrajna számára.

Joe Biden elnök hivatali idejének utolsó heteiben a washingtoni adminisztráció azon dolgozik, hogy kifizesse a Kongresszus által Ukrajna számára jóváhagyott támogatási összegeket.

Üdvözölte a Kreml pénteken Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon kijelentését, hogy ellenzi az Ukrajnának átadott amerikai ballisztikus rakéták felhasználását oroszországi mélységi támadásokra.

Donald Trump legutóbbi nyilatkozata ezzel kapcsolatban „teljes összhangban” van az orosz állásponttal, és egyezik mindazzal, amit Oroszország is vall az eszkaláció lehetséges okairól – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő napi sajtótájékoztatóján.

A hivatalából hamarosan távozó Joe Biden amerikai elnök hosszas vonakodás után novemberben járult hozzá ahhoz, hogy Kijev az Egyesült Államoktól kapott nagy hatótávolságú rakétákkal intézzen támadásokat belső orosz terület ellen. Donald Trump a Time amerikai hírmagazinnak adott csütörtöki interjúban „őrültségnek” nevezte ezeknek a fegyvereknek a bevetését orosz terület ellen, és úgy fogalmazott: „élesen ellenzi” ezt, mert így csak kiterjesztik és súlyosbítják a háborút. A januárban hivatalba lépő elnök azt mondta, Washingtonnak ezt nem lett volna szabad megengednie.

„Nyilvánvaló, hogy Trump pontosan érti, mi az, ami súlyosbíthatja a helyzetet” – mondta az orosz elnök szóvivője.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az orosz erők péntek reggeli átfogó támadása Ukrajna ellen válasz volt arra, hogy Kijev két nappal korábban amerikai ATACMS rakétákkal támadta a taganrogi katonai repülőteret Oroszország délnyugati részén.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva reménytelien tekint-e Donald Trump visszatérésére, Peszkov felidézte: az első Trump-adminisztráció több mint ötven alkalommal szabott ki büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. A szóvivő hangsúlyozta: Oroszországnak nem szabad megfeledkeznie az Egyesült Államok barátságtalan lépéseiről, inkább ki kell várni, milyen konkrét pozitív intézkedéseket hoz majd az új amerikai elnök hivatalba lépése után.

Dmitrij Peszkov azt is kifejtette, hogy korai még az európai országoknak arról tanácskozniuk, hogy csapatokat küldenének egy esetleges tűzszünet betartásának felügyeletére. „Minderről tárgyalásokon kell majd dönteni. Többször is jeleztük, hogy mi nem tűzszünetre törekszünk, mi békét akarunk, ami azután következhet, hogy teljesülnek az Oroszország által szabott feltételek, és elérik a Moszkva által kitűzött célokat” – mondta a szóvivő.

A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.

A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének. A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére. „Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát” – írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.

Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte az elnökválasztáson elsősorban az amerikai gazdaság, de még inkább az illegális bevándorlás kezelését illető elképzelései segítették győzelemhez. „A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése” – mondta. A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. „Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik” – fogalmazott.

Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta: „Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna”. Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”. Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.

Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. „Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!” – mondta.

Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. „Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el” – jegyezte meg.

A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.

Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet „szörnyűnek” nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben „nagyon produktív dolgok fognak történni”. Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte „az emberek elfeledkeztek”, pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a „tragikus napon”.

Erőteljes támadást mért Oroszország péntek reggel több ukrajnai energetikai létesítményre – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en.

Az államfő tájékoztatása szerint az orosz erők 93 rakétát – köztük legalább egy észak-koreait – lőttek ki ukrán célpontokra, és csaknem 200 drónt is bevetettek. Az ukrán légvédelem 81 rakétát tudott lelőni, ezek közül tizenegyet F-16-os vadászgépekkel semmisítettek meg.

„Az ellenség folytatja a terrorizálást. Az ukrán energiaszektor ismét erőteljes támadás alatt áll” – írta Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter a Facebookon.

Az Ukrenerho országos állami áramszolgáltató vállalat a pénteki csapások miatt újabb energiafelhasználási korlátozásokat vezetett be.

A DTEK energiaszolgáltató arról számolt be, hogy komoly károk keletkeztek a hőerőművekben, de az első hírek szerint nem sebesült meg senki.

Országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. Több robbanásról számoltak be a dél-ukrajnai Odesszában, és Kijev környékén is működésbe léptek a légvédelmi rendszerek.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ismét arra kérte Kijev szövetségeseit, hogy sürgősen szállítsanak további légvédelmi berendezéseket.

„Oroszország el akarja venni tőlünk az áramot. Ehelyett nekünk kellene elvenni tőle a terrorizálás eszközeit. Ezért ismételten kérjük (szövetségeseinket), hogy sürgősen szállítsanak le Ukrajnának húsz NASAMS, HAWK vagy IRIS-T típusú légvédelmi rendszert” – üzente a külügyminiszter az X-en.