Újabb béremelés a közoktatásban, emelkedik a szakoktatók bére is

Az elmúlt évek során több alkalommal emelkedett a szakképzésben oktatók bére, s ez jövőre is folytatódik – mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd reggel.

Varga-Bajusz Veronika elmondta: 2020-ban még 280 ezer forint volt egy pályakezdő bére, ez a kétszeresére emelkedett, jövőre pedig már a 2020. évinek a 2,5-szerese, 705 ezer lesz. A régebb óta a szakképzésben oktatók bére pedig a 4 évvel ezelőtti 350 ezerről 950 ezer forintra növekszik. Az oktatók mellett a diákok motiváltsága is fontos, ők a szakképzésben a több tízezer forintos alapösztöndíj után a duális képzésben 160 ezer forintos munkabért kapnak, a szakmai vizsga után 150-300 ezer forintos szakmai juttatást, jövőre pedig már a 4 millió forintos szabad felhasználású munkáshitel is a 17-25 közötti fiatalok rendelkezésére áll.

Az infrastruktúra-fejlesztésekről szólva az államtitkár elmondta, hogy a korábbi Fudan alapítványnak Tudástár alapítvány néven immár a diákváros fejlesztése a feladata. Jövő év elején egységesítik az érintett ingatlanok tulajdonviszonyait és megkezdődik a 12 ezer kollégiumi férőhelyes, sportolási lehetőségeket, rendezvényhelyszíneket és közösségi tereket is tartalmazó diákváros beruházása a soroksári Duna-parton.

Varga-Bajusz Veronika beszélt arról is, hogy a vidéki technikumi képzés egyre erősebb, az országos rangsorban az első tíz helyéből már kilenc ilyen intézmény.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a kormánypárti politikus elmondta: a szakképzésben az oktatók béremelésére 50 milliárdot, infrastruktúra fejlesztésre 100 milliárdot fordítottak. A szakképzésben tanulók a hagyományos és az új szakmákban is jó eredményeket érnek el, egyre jobban szerepelnek a nemzetközi versenyeken, egy európai megmérettetésen második helyet szereztek, világversenyen pedig tizediket.

Hozzátette: kibővítik és emelik a tanárképzésben részvevők Klebelsberg ösztöndíját, az osztatlan képzés mellett az osztott képzésben is lesz, összege pedig az eddigi 25-50, illetve 70 ezer forintról 100-150 ezer forintra emelkedik.

Januártól 21,1 százalékkal emelkedik 24 ezer, szakképzésben oktató bére, erre 50 milliárd forintot biztosít költségvetési forrásból a kormány – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A szakképzési rendszer 2020-as átalakítása során meghatározó szempont volt a dolgozók megbecsülése mellett a gyakorlatot előtérbe helyező tematikára való áttérés. Mindezek eredménye, hogy Magyarország szakképzési nagyhatalommá vált – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a 2020-as átalakítás óta negyedszer emelkedik jelentősen a szakképzésben dolgozók bére. Idén a négy évvel ezelőtti szint dupláját tette ki az oktatók bére, ami jövőre már 2,5-szeresére emelkedik.

A mostani bérfejlesztés nem uniós forrásból valósul meg és minden szakképzési intézményre érvényes, legyen az állami, egyházi, vagy egyetemi fenntartásban.

A részleteket ismertetve elmondta: hogy a pályakezdő oktatók havi bruttó bére 280 ezer forintról 705 ezer forintra nő jövőre 2020-hoz képest, a „derékhad” bére 320 ezerről 800 ezer forintra, míg a régebb óta dolgozóké 380 ezer forintról 950 ezerre ugyanebben az időszakban.

A béremelésekkel a kormány megbecsüli az oktatókat ezzel erősödik a magyar szakképzés – tette hozzá a miniszter.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára elmondta, hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett az oktatói bérek emelése, a diákok számára elérhető támogatási rendszer kiterjesztése és a javuló tanulási környezet is hozzájárult ahhoz, hogy szakképzési nagyhatalom lett Magyarország, amit a világversenyeken elért eredmények is mutatnak.

A 21. századi szakképző intézményfejlesztési program keretében 34 iskola 100 milliárd forintból újul meg és a digitális tananyagfejlesztés is nagyot lépett előre idén, már több mint 700 ilyen tananyag áll rendelkezésre.

Kiterjesztették és új elemekkel bővítették a fiatalok számára elérhető támogatási formákat.

A duális képzésben résztvevők havi 160 ezer forintot kaphatnak. Sikeres szakmai vizsgát követően, tanulmányi eredménytől függően, 150 ezer-300 ezer forint közötti pályakezdési juttatástásban részesülhetnek – tette hozzá, megjegyezve, hogy kezdetekben a diákok 8-59 ezer forint ösztöndíjra voltak jogosultak.

Erre épül rá a január elsejétől induló, maximum négymillió forint összegű szabadfelhasználású munkáshitel, ami segítheti a karrier elindításában a fiatalokat.

A munkáshitelre is érvényesek a családlapítási kedvezmények. Két gyermek után a tartozás fele, három gyermek után a teljes tartozást elengedik.

Megemlítette, hogy jelenleg mintegy 64 ezer diák vesz részt duális szakképzésben. A kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest – mondta.

Szólt arról is, hogy az intézményválasztáshoz segítséget nyújt a múlt héten megjelent, a 100 legjobb technikumot bemutató rangsor.

A Technikumi Rangsor 2024 top 100-as listája a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és Oktatási Hivatal közhiteles adatai alapján, a tanulók bemeneti és képzési-kimeneti teljesítményének, az intézmények oktatói létszámának és digitális ellátottságának figyelembevételével készül – olvasható az IKK Nonprofit Zrt. honlapján.

A Belügyminisztérium javaslata szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik.

A Belügyminisztérium (BM) az MTI-nek szerdán megküldött közleményében azt írta, a szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a pedagógusok béremeléséhez szükséges részletszabályokat. A javaslat szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik; a béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, és a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.

A 2025-ös béremelésre a kormány 339 milliárd forintot biztosít a céltartalékban, ezenfelül a 2024. évi béremelés fedezetének bázisba építésére a költségvetés tervezete 323,5 milliárd forintot határoz meg 2025-ben. A költségvetés tervezete már a 2026. évi pedagógusbér-fejlesztésre is elkülönít 190 milliárd forintot.

Hozzátették: a tanárbéremeléshez szükséges források 88 százalékát a magyar kormány, 12 százalékát az Európai Unió biztosítja.

„Sajnálattal látjuk, hogy ennek ellenére a magyar baloldal európai parlamenti képviselői még most is mindent megtesznek azért, hogy Brüsszel ne fizesse ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat” – olvasható a BM közleményében.

Tudatták azt is, hogy a béremeléshez a kormány a 2024. évihez képest 21,2 százalékkal magasabb bértömeget biztosít, amelyet a részletszabályok alapján differenciál a munkáltató.

Azt írták, a javaslat értelmében a pályakezdő gyakornokok bére 2025-ben 640 900 forintra emelkedik, az egyes fokozatokhoz tartozó sávhatárok is emelkednek. Emlékeztettek rá: 2010-ben a gyakornokok átlagfizetése 129 500 forint volt, 2024-ben ez az összeg 528 800 forintra emelkedett.

A mesterfokozat megléte továbbra is plusz 2 százalékos, egyes kiemelt tantárgyak tanítása – mint a matematika, kémia, biológia, fizika, földrajz, természettudomány, digitális kultúra – a már 2024-ben is biztosított plusz 4 százalék helyett 2025-ben már plusz 7 százalékkal magasabb illetményt eredményez – írták.

A teljesítménybérezés miatt azok is jól járnak, akik többet tesznek a gyermekekért, nagyobb mértékben emelkedik a fizetése például azoknak is, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, hiszen a bérrel párhuzamosan nő az esélyteremtési illetményrész mértéke is.

Hozzátették: a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bére továbbra is 20 százalékkal magasabb kell, hogy legyen.

A BM közleményében arról is írt, a kormány vállalása alapján a tanárok átlagbérének 2024-ben a diplomás átlagbér 71,8 százalékát kell elérnie, 2025-ben pedig a 80 százalékát.