Új típusú fegyverrel támadnak az ukránok

Bemutatta Ukrajna a Deep Strike drónokat, demonstrálva ezzel az ország innovációs és technológiai függetlenségét. A Deep Strike drón működésének jellegzetessége, hogy autonóm működésre képes nagy távolságon, ezzel együtt kiemelkedően pontos fegyver.

Ukrajna 30 ezernél is több Deep Strike drónnal növelte védelmi képességeit – írja a Mandiner az ukrán sajtó nyomán. Az új fegyverek bevetésével szeretné Kijev demonstrálni innovációs és technológiai függetlenségét, az ukrán védelmi ipar fejlesztésében külföldi befektetők is részt vesznek.

A Mandiner a Kyiv Independent alapján arról ír, hogy Ukrajna 2025-ben technológiai előrelépést hajthat végre harctéri stratégiájában, az új generációs Deep Strike drónok is ennek az átalakulásnak a részesei. Rusztem Umerov, ukrán védelmi miniszter a közösségi médiában írt arról, hogy az ukrán védelmi ipari fejlesztésekben nemzetközi partnerek is részt vettek. Szerinte az innovatív technológiák segítségével Ukrajna megváltoztatja a játékszabályokat a harctéren. „Megmutatjuk a világnak: Ukrajna képes az innovációra és a technológiai függetlenségre. Még háborús körülmények között is fejlesztjük a modern termelést, erősítjük védelmi képességeinket. Ukrajna egy olyan technológiai hadsereget hoz létre, amely készen áll arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megvédje magát. Ez fontos jelzés szövetségeseink és az ellenség számára” – fejtette ki Umerov aki arról is beszámolt, hogy Ukrajna folyamatosan növeli a csúcstechnológiai rendszerek fejlesztésére irányuló beruházásokat.

A Deep Strike drón működésének jellegzetessége, hogy autonóm működésre képes nagy távolságon, ezzel együtt kiemelkedően pontos fegyver.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nagyon nehéz, de szükséges döntésnek nevezte Ukrajna számára a mozgósítás korhatárának leszállítását – erről egy szerdán adott interjúban beszélt az amerikai diplomácia januárban távozó vezetője.

Antony Blinken a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően a Reuters hírügynökségnek adott átfogó interjúban szükségesnek nevezte a mozgósítás kiterjesztését a 18 és 25 év közötti ukrán állampolgárokra. Ahogy mondta, biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik harcolnak, mert „nem csak a fegyverek, nem csak a hadianyagok, nem csak a pénz, de sorállományú erők is szükségesek a sikerhez”.

„Az, hogy az ukránok miként teszik ezt meg, milyen eszközöket alkalmaznak, hogy több erőt legyenek képesek mozgósítani, az ő döntésük” – fogalmazott Antony Blinken, ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetségesek segítségként vállalást tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy minden mozgósított katona megkapja a „legmagasabb szintű minőségi kiképzést” és a felszerelést a harctéri bevetéshez.

Kiemelt prioritásnak nevezte azt, hogy a jövő év jó részében az anyagi források és hadianyagok mellett elegendő mozgósított katonai erővel is rendelkezzen Ukrajna,

illetve, amennyiben a tárgyalás útját választja, azt az erő pozíciójából tudja megtenni.

Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO-n belül széles körben osztott meglátás, hogy Ukrajnának többet kell tennie annak érdekében, hogy több embert tudjon a frontra küldeni.

Hozzátette, hogy NATO külügyminiszteri tanácsának ülésén nem volt napirenden európai országok katonái Ukrajnába küldésének felvetése, ehelyett a szövetségesek és partnerek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna minden erőforrással rendelkezzen az orosz agresszióval szemben.

Páncélozott harcjárművek beszerzéséről írt alá szerződést egy svéd gyártóval Dánia és Svédország, az Ukrajnának adományozott harcjárműveik pótlására – jelentette be pénteken a svéd védelmi miniszter.

A CV90 típusú gyalogsági harcjárműből 250-et rendeltek, ebből 115-öt a dán, 50-et a svéd, 40-et pedig az ukrán hadsereg számára fog leszállítani a brit BAE Systems svéd leányvállalata, a Hagglunds.

A beszerzés értéke 25 milliárd svéd korona (909,61 milliárd forint), ezt a két ország Ukrajna számára félretett pénzügyi alapjaiból finanszíroznak. Pal Jonson védelmi miniszter közleményében azt írta, „ezek az új svéd harcjárművek nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságát is erősíteni fogják”.

Svédországon és Dánián kívül jelenleg Csehország, Észtország, Finnország, Hollandia, Norvégia, Szlovákia, Svájc és Ukrajna üzemeltet CV90 típusú páncélozott harcjárműveket.

Az előző hónapok adataihoz képest október végén valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, számuk közel 4,2 millió volt – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.

A jelentés szerint október végén 4 189 480 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 1115-tel többen, mint szeptember végén.

Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 140 705), Lengyelország (983 880) és Csehország (379 370) biztosította.

A szeptember végi adatokhoz képest októberben a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (11 370-nel, vagyis 1 százalékkal), Lengyelországban (4045; 0,4 százalék), és Spanyolországban (3600; 1,6 százalék) növekedett. Jelentősebb csökkenést pedig Litvániában (33 455; 41,3 százalék) jelentettek az inaktív státuszú jogállások nyilvántartásból való törlése miatt. Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma Litvánia mellett az EU-tagországok közül csak Olaszországban (1105; 0,7 százalék) és Franciaországban (280; 0,5 százalék) csökkent.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva október végén Csehországban (34,8), Lengyelországban (26,9) és Észtországban (25,3) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45 százalékát nők, 32 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.

Az Eurostat jelentése szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 38 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, október folyamán pedig 495-öt.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szuhi Jali és Pusztinka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 30. és december 6. között az orosz fegyveres erők hat csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, dróngyártó műhelyekre, a rádióelektronikai felderítés egy központjára, fegyverarzenálokra, továbbá az ukrán hadsereg és különleges erők, valamint külföldi kiképzők és „zsoldosok” telepítési helyeire.

Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, 157 ellentámadást vert vissza, és hat települést foglalt el.

A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban több mint 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 61 pedig megadta magát.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, 17 harckocsit – köztük öt német Leopardot – és 105 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, négy HIMARS-rakétát, továbbá 441 repülőgép típusú drónt.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 250 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 38 450 embert, 232 harckocsit, 169 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1230 páncélozott harcjárművet, 1230 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök éjjel Alekszandr Hinstejnt nevezte ki Kurszk megye ügyvezető kormányzójává, miután elődje, Alekszej Szmirnov, mandátuma lejárta előtt, „saját elhatározásából”, egy új megbízatásra hivatkozva, lemondott.

A vezetőcserét Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy kommentálta, hogy a helyzet a régióban jelenleg „válságos”, de a helyzet „közel áll a végkifejlethez”, ezért tapasztalt „válságmenedzserre” van szükség a helyreállításkor.

Az újságírói és jogászi végzettségű Hinstejn tájékoztatáspolitikai ügyekben jártas kormánypárti parlamenti képviselő, az orosz nemzeti gárda parancsnokának volt tanácsadója.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek támadtak egy segélyelosztó központot, aminek következtében három civil életét vesztette, további három pedig súlyosan megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) arról tájékoztatta a TASZSZ hírügynökséget, hogy eddig 813 külföldi „zsoldos” esetében határozott a vádlottá nyilvánításról, és több min hatszáz ellen adott ki körözést.

Az ukrán fegyveres erők oldalán harcoló külföldiek ellen a hatóság 80 büntetőügyet terjesztett a bíróság elé. Az SZK szerint egy héten belül befejeződik a nyomozás a brit Scott Rees Anderson büntetőügyében, aki részt vett a kurszki régió elleni támadásban.