tóth gabi
Csapatok helyett.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Fotó: AFP Forrás: AFP
A tervek egy több tízezer fős európai kontingens Ukrajnába küldését tartalmazzák, de a kezdeményezés megosztottságot szült.
Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére európai országok megkezdték a tárgyalásokat egy esetleges, a háború befejezését követő békefenntartó erő létrehozásáról Ukrajnában. A döntéshozatal sürgősségét Donald Trump beiktatásra készülő amerikai elnök nyilatkozata indokolta, aki kizárta az amerikai csapatok részvételét egy ilyen misszióban.
A tervek egy több tízezer fős, főleg nagy európai országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Nagy-Britannia) katonáiból álló erő Ukrajnába küldését tartalmazzák. A misszió célja azonban megosztottságot szült: míg Franciaország és Ukrajna a visszatartó erőre, addig Olaszország inkább a békefenntartásra koncentrál.
A csapatok létszámát illetően is eltérő vélemények vannak; egyes elemzők negyvenezer főt, mások akár száezer főt is szükségesnek tartanak, figyelembe véve a rotációs rendszer alkalmazását.
A kezdeményezéssel kapcsolatban aggályok is felmerültek. Egy ilyen erő jelentősen megterhelné az európai hadseregeket, figyelembe véve a korábbi fegyverszállításokat Ukrajnának, és az amerikai támogatás hiányát. Fennáll a közvetlen konfliktus veszélye Oroszországgal is.
Lengyelország már jelezte, hogy nem vesz részt a misszióban, Németország pedig óvatosan nyilatkozott.
A vita időzítése is kérdéses. A háborúban jelenleg hátrányban lévő Ukrajna számára fontos elkerülni, hogy a béketárgyalásokról szóló esetleges spekulációk erősítsék Putyint. Mark Rutte holland miniszterelnök is arra kérte a NATO és Ukrajna képviselőit, hogy óvatosabban nyilatkozzanak a jövőbeli forgatókönyvekről az orosz–ukrán háború kapcsán.
Felmerült az ENSZ felügyelete alatt álló erő lehetősége, de ez Oroszország túlzott befolyását eredményezhetné. Az amerikai együttműködés, legalábbis hírszerzési és operatív segítségnyújtás formájában, valószínűleg elengedhetetlen lenne. A konfliktus kezelésének módja egyelőre bizonytalan, a harcok folytatódása pedig további komplikációkat okozhat.
Keith Kellogg, Trump elnök által kinevezett különmegbízott több európai fővárost is felkeres majd Trump beiktatása előtt, a háború gyors lezárását célzó béketárgyalások előkészítése érdekében.
Kellogg optimistán nyilatkozott a tárgyalások sikerességét illetően, mindkét fél párbeszédkészségét hangsúlyozva.
Trump gyors megoldást ígért a háború befejezésére, de részleteket egyelőre nem közölt.
Egybehangzó csütörtöki londoni médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen nyújtson kiképzést az ukrán fegyveres erőknek. John Healey brit védelmi miniszter csütörtöki nyilatkozataiban nem zárta ki ezt a lehetőséget.
Healey, aki előző nap Kijevben tett látogatást, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: Nagy-Britannia az ukrán katonák kiképzésének minden szakaszát Ukrajnával és a szövetséges országokkal együtt dolgozza ki. Hozzátette: ez 2025-ben is folytatódik.
Healey a BBC kérdésére válaszolva nem cáfolta a londoni védelmi tárca illetékeseitől származó információt, amely szerint van olyan elképzelés, hogy brit katonák még a háború időtartama alatt Ukrajnában is kiképzésben részesíthetnék az ukrán fegyveres erők tagjait, de úgy fogalmazott: az ukrán katonák kiképzési programjának részleteit „nem szabad hozzáférhetővé tenni” Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.
Hozzátette:
A The Times című konzervatív brit napilapnak szintén Kijevben nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta: Nagy-Britanniának úgy kell kialakítania a további kiképzési programot, hogy az még inkább megfeleljen Ukrajna igényeinek.
Arra a kérdésre, hogy ez jelentheti-e az ukrán katonák brit kiképzését Ukrajnában, John Healey kijelentette, hogy London minden lehetséges módon igyekszik reagálni Ukrajna igényeire.
Hozzátette: könnyebbé kell tenni az ukránok számára a hozzáférést a brit kiképzési programokhoz, és Londonnak Ukrajnával együttműködve hozzá kell járulnia még több katona toborzásához, ösztönzéséhez és mozgósításához.
A brit védelmi minisztérium már korábban bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben jövőre is folytatódik az ukrán katonák brit kiképzése.
A korábbi menetrend alapján a kiképzések idén véget értek volna, de döntés született arról, hogy a program legalább 2025 végéig folytatódik.
Nagy-Britanniában a háború kezdete óta több mint 50 ezer ukrán katona részesült kiképzésben.
London eddig 13 milliárd font (csaknem 6500 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
A nyugati légvédelmi rendszereknek nincs esélyük arra, hogy lelőjék az orosz Oresnyik hiperszonikus rakétákat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtökön megtartott évértékelő sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy egy technológiai kísérletet, egy „XXI. századi high-tech párbajt” javasol ennek bebizonyítására.
„Határozzanak meg egy megsemmisítendő célpontot, mondjuk Kijevben, összpontosítsák oda az összes légvédelmi és rakétavédelmi erőiket, mi pedig csapást mérünk oda az Oresnyikkel, és meglátjuk, mi történik. Készen állunk egy ilyen kísérletre. De vajon készen áll-e másik oldal is? ” – mondta, az új orosz fegyverrendszerrel kapcsolatban megfogalmazott nyugati szakértői véleményekre reagálva.
Putyin szerint helyzet a „különleges hadművelet” övezetében kardinálisan változik, a teljes frontvonalon mozgás van folyamatban, az orosz hadsereg pedig naponta négyzetkilométerszámra foglal el területeket.
Orosz rakétatámadások során lakóépületek rongálódtak meg az ukrajnai Szumi és Dnyipropetrovszk megyében, és az energiahálózatban is károk keletkeztek – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 85 drónt indított a dnyipropetrovszki és a szumi régió ellen szerda éjjel, amelyek közül 45-öt az ukrán légvédelem megsemmisített. Oroszország két Iszkander-M ballisztikus rakétát és egy H-59 típusú irányított rakétát is kilőtt – tették hozzá. A csütörtökön kiadott közlemény szerint a rakétatámadások lakóházakat és önkormányzati épületeket rongáltak meg Dnyipropetrovszk és Szumi megyében.
Az ukrán hatóságok friss beszámolója szerint a dél-ukrajnai Krivij Rih városát is légitámadás érte, a becsapódás során egy kórház épületében károk keletkeztek, és többemeletes épületek is megrongálódtak. Krivij Rih az ukrán fővárostól 420 kilométerre fekszik délkeletre.
„Hála Istennek, mindenki életben van” – írta a Telegramon Olekszandr Vilkul közigazgatási vezető, Krivij Rih város védelmi tanácsának elnöke. Elmondása szerint a szerda esti támadás többemeletes épületekben okozott károkat, és áramkimaradásokat okozott a megtámadott területen. A vízügyi, energetikai és közlekedési vállalatok a támadás utóhatásaival foglalkoznak, az érintettek megsegítésére a legközelebbi iskolában támogató központot hoztak létre – tette hozzá.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy a támadásban az infrastruktúra, két lakóház, egy kórház és egy iskola is megrongálódott a megyében. Elmondása szerint a támadásnak nincsenek áldozatai.
Az északkeleti Szumi megye elleni rakétatámadásban összesen kilenc magánlakás rongálódott meg – közölték a regionális hatóságok.