tóth gabi
A bűnözőkkel kezdik.
Az ukrajnai háború lezárása érdekében aktív lépésekre készül Donald Trump, ugyanakkor az Ukrajnának adott katonai segítség mértéke csökkenhet – a január 20-án hivatalba lépő elnök erről az NBC televíziónak adott, vasárnap sugárzott átfogó interjúban beszélt.
Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „aktívan próbálja befejezni a háborút, ha képes lesz rá”, és hozzátette: Ukrajnának „valószínűleg” azzal kell számolnia, hogy hivatalba lépése után nem kap majd annyi katonai segélyt az Egyesült Államoktól, mint jelenleg.
Ahogy fogalmazott „nagyon kemény dolog ezt megtenni, de kellenek szabályok és törvények, ezek az emberek pedig illegálisan érkeztek”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy elnökként igyekszik majd legalizálni azok státuszát, akiket „Dreamers”-ként emlegetnek, ennek érdekében a demokratákkal is együttműködést ígért. A törvénytelenül az országban tartózkodók azon csoportjáról van szó, akik még gyerekként érkeztek illegális úton, de most már stabil egzisztenciális háttérrel rendelkeznek.
Elmondta, hogy a kitoloncolási intézkedésekkel nem áll szándékában olyan családokat szétszakítani, amelyek egyes tagjai jogtalanul, mások törvényes státusszal tartózkodnak az országban, de megjegyezte, hogy itt a megoldás az lehet, hogy a teljes családoknak el kell hagyniuk az Egyesült Államokat.
Donald Trump akár alkotmánymódosítást is kezdeményez majd annak érdekében, hogy megszüntessék a születési alapon járó állampolgárságot, vagyis azt a gyakorlatot, hogy az a csecsemő, aki az Egyesült Államok területén látja meg a napvilágot automatikusan amerikai állampolgár lesz függetlenül a szülők tartózkodásának jogszerűségétől.
A leendő elnök a több mint egy órás interjúban azt is kifejtette, hogy hivatalba lépése napján amnesztiában szeretné részesíteni azokat, akiket a 2021. január 6-i zavargásokkal kapcsolatban elítélték, és akiknek – szavai szerint – nagyon rideg bánásmódban van részük a börtönben.
Megismételte korábbi ígéretét, hogy az első elnöki időszaka alatt hozott adócsökkentések kiszélesítésére törekszik majd, és hangsúlyozta, hogy szándékában áll a vámok bevezetése az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel szemben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a társadalom- és egészségbiztosítási rendszerben nem lesznek megszorítások, erre a területre nem terjed majd a kormányzati hatékonysági minisztérium feladatköre.
Nagy ívű változások előtt áll az Egyesült Államok, amelyeknek egy része már januártól életbe léphet, miután beiktatták Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökének. Új időszámítás kezdődhet többek között az energiapolitika és a bevándorláspolitika terén, valamint az orosz–ukrán háború alakulását illetően is.
A Politico amerikai kiadásában gyűjtötték össze azokat a területeket, ahol változás figyelhető majd meg a második Trump-adminisztráció januári hivatalba lépése után. A változások nemcsak Washington Ukrajna-politikáját érintik, új időszámítás kezdődhet többek között az energiapolitika és a bevándorláspolitika terén is. A legjelentősebb változásra mindenekelőtt Kelet-Európában lehet számítani,
Az oktatáspolitikában a szélsőbaloldali nézetek (woke-ideológia, kritikai fajelmélet, genderideológia) kiszorítására helyeznék a hangsúlyt. Trump szintén tavaly májusban beszélt arról, hogy véget vetne a transzneműek pozitív diszkriminációjának az amerikai oktatási rendszerben, és
Fontos változások jöhetnek az energiapolitika terén is, 2023 szeptembere és 2024 augusztusa között több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy megválasztása esetén szükségállapotot hirdetne a fosszilis energiahordozók kitermelésének növelése érdekében, valamint véget vetne a Biden-elnökség által kiemelt kérdésként kezelt elektromobilitási átállást elősegítő törvényeknek is. Megígérte továbbá a zöld New Deal atrocitásainak eltörlését, itt a Biden-adminisztráció legfontosabb intézkedésének tartott, 2022-ben elfogadott inflációcsökkentési törvénynek nevezett intézkedés hatályon kívül helyezéséről beszélt.
Fontos változások várhatók a migrációs politika kapcsán,
Ezenfelül megtiltaná számukra a családegyesítést, valamint megakadályozná az idegen, keresztényellenes marxisták és kommunisták belépését az Egyesült Államokba. Az invázió megállításával és a nyitott határok politikájának lezárásával kampányolt, valamint véget vetne a kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai migránsok könnyített belépésének az államok területére. Trump visszavonná Biden mesterséges intelligencia rendeletét, valamint véget vetne a nagy techvállalatok igényei szerint gyakorolt cenzúrának a közösségi médiában.
Nagy érdeklődés kíséri a lehetséges kereskedelempolitika alakulását, a tervek szerint Trump többek között legalább 60 százalékos importtarifát vetne ki minden kínai termékre, amelyet az Egyesült Államokba visznek és ott értékesítenek. Emellett prioritás lehet az elnökség számára a közigazgatás átalakítása és az úgynevezett „mélyállam” elleni fellépés is, összefüggésben a végrehajtó hatalom átalakításával.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnap az ukrajnai háború lezárására szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Bassár el-Aszad szíriai államfő bukását követően.
Oroszország Ukrajna miatt elvesztette mindennemű érdeklődését Szíria iránt – írta Donald Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán. Az ukrajnai háborúban, „amelynek sosem lett volna szabad kitörnie és a végtelenségig elhúzódhat” csaknem 600 ezer orosz katona vesztette életét, vagy sebesült meg – tette hozzá.
„Jól ismerem Vlagyimirt. Most jött el az idő, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ vár!” – hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott, hogy
Donald Trump kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akivel szombaton Párizsban találkozott, szintén egyezségre törekszik és szívesen véget vetne az őrületnek.
„Azonnali tűzszünetre és a tárgyalások elindítására van szükség” – húzta alá Donald Trump. Figyelmeztetett egyben, hogy az ukrajnai háború „valami sokkal nagyobbá és rosszabbá” nőheti ki magát, ha nem vetnek véget neki.