Trump egymillió illegális migránst akar kitoloncolni

Donald Trump megválasztott amerikai elnök az NBC News Meet the Press című műsorában átfogó változtatásokat ígért január 20-i hivatalba lépését követően.

Donald Trump megválasztott ameirkai elnök az NBC-nek adott interjújában megfogadta, hogy hivatalba lépése után számos változtatást indít. Tervei között szerepel, hogy kegyelmet ad azoknak, akiket a Capitolium ostromáért ítéltek el, és kitoloncolja a papírokkal nem rendelkező illegális bevándorlók millióit, továbbá megpróbálja megszüntetni a születési joggal járó állampolgárságot.

„Nem akarom szétszakítani a családokat, ezért az egyetlen módja annak, hogy ne szakítsuk szét a családot, az, hogy együtt tartjuk őket, és mindannyiukat vissza kell küldenünk” – mondta Trump a vegyes bevándorlási státuszú családok kapcsán. Tervei alól kivételt képezhetnek azok, akiket gyerekként illegálisan vittek az USA-ba, és évek óta ott élnek. A megválasztott elnök elmondása szerint nyitott arra, hogy egy olyan jogalkotás szülessen, ami lehetővé teszi, hogy az országban maradhassanak.

Trump az első elnöki ciklusában elfogadott adócsökkentéseket folytatni kívánja, és kampányígéretét teljesítve vámokat szeretne kivetni az USA legnagyobb kereskedelmi partnereinek importjára.

Az interjúban Trump kijelentette, hogy nem emeli meg az olyan kormányzati programoknál az életkori határt, mint a társadalombiztosítás és a Medicare, és nem fog megszorításokat eszközölni rajtuk az Elon Musk és Vivek Ramaswamy által vezetett kiadáscsökkentés részeként.

Elnöksége alatt nem tervez korlátozásokat bevezetni az abortusztablettákra vonatkozóan.

A beszélgetés során elhangzott, hogy Trump megfontolja a szövetségi minimálbér emelését, ami 2009 óta 7,25 dollár óránként, ennek kapcsán azonban konzultálni fog az ország kormányzóival.

Nagy ívű változások előtt áll az Egyesült Államok, amelyeknek egy része már januártól életbe léphet, miután beiktatták Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökének. Új időszámítás kezdődhet többek között az energiapolitika és a bevándorláspolitika terén, valamint az orosz–ukrán háború alakulását illetően is.

A Politico amerikai kiadásában gyűjtötték össze azokat a területeket, ahol változás figyelhető majd meg a második Trump-adminisztráció januári hivatalba lépése után. A változások nemcsak Washington Ukrajna-politikáját érintik, új időszámítás kezdődhet többek között az energiapolitika és a bevándorláspolitika terén is. A legjelentősebb változásra mindenekelőtt Kelet-Európában lehet számítani,

Donald Trump 2023. május 11-én fogalmazta meg leghíresebb ígéretét, miszerint hivatalba lépését követően 24 órán belül véget vetne az orosz–ukrán háborúnak.

Az oktatáspolitikában a szélsőbaloldali nézetek (woke-ideológia, kritikai fajelmélet, genderideológia) kiszorítására helyeznék a hangsúlyt. Trump szintén tavaly májusban beszélt arról, hogy véget vetne a transzneműek pozitív diszkriminációjának az amerikai oktatási rendszerben, és

a genderideológia elleni fellépés az egészségügyet is érintené, eltörölné a Biden-adminisztráció nemváltást elősegítő lépéseit.

Fontos változások jöhetnek az energiapolitika terén is, 2023 szeptembere és 2024 augusztusa között több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy megválasztása esetén szükségállapotot hirdetne a fosszilis energiahordozók kitermelésének növelése érdekében, valamint véget vetne a Biden-elnökség által kiemelt kérdésként kezelt elektromobilitási átállást elősegítő törvényeknek is. Megígérte továbbá a zöld New Deal atrocitásainak eltörlését, itt a Biden-adminisztráció legfontosabb intézkedésének tartott, 2022-ben elfogadott inflációcsökkentési törvénynek nevezett intézkedés hatályon kívül helyezéséről beszélt.

Fontos változások várhatók a migrációs politika kapcsán,

Trump a kampányban megígérte az illegális bevándorlók tömeges deportálását az Egyesült Államokból.

Ezenfelül megtiltaná számukra a családegyesítést, valamint megakadályozná az idegen, keresztényellenes marxisták és kommunisták belépését az Egyesült Államokba. Az invázió megállításával és a nyitott határok politikájának lezárásával kampányolt, valamint véget vetne a kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai migránsok könnyített belépésének az államok területére. Trump visszavonná Biden mesterséges intelligencia rendeletét, valamint véget vetne a nagy techvállalatok igényei szerint gyakorolt cenzúrának a közösségi médiában.

Nagy érdeklődés kíséri a lehetséges kereskedelempolitika alakulását, a tervek szerint Trump többek között legalább 60 százalékos importtarifát vetne ki minden kínai termékre, amelyet az Egyesült Államokba visznek és ott értékesítenek. Emellett prioritás lehet az elnökség számára a közigazgatás átalakítása és az úgynevezett „mélyállam” elleni fellépés is, összefüggésben a végrehajtó hatalom átalakításával.

Az amerikaiak csaknem 60 százaléka fogadja el Donald Trump munkáját az elnöki hatalomátadás eddig eltelt időszakában – derül a YouGov közvélemény-kutató közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit vasárnap közölte a CBS News televízió.

Az elnökválasztás után két héttel, regisztrált választók körében készített felmérésben megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a leendő elnök eddigi lépéseit kormánya összeállításában, míg 41 százaléka elutasítja azokat.

A megkérdezettek 83 százaléka – függetlenül attól, hogy kire szavazott – legitim módon megválasztott elnöknek tartja Donald Trumpot, és mindössze 17 százalék utasítja ezt el.

A válaszadók összesen 95 százaléka kiemelt, illetve közepes fontosságot tulajdonít annak, hogy Donald Trump már az elnöki eskütétel előtt előkészítse azokat az intézkedéseket, amelyek a termékek és szolgáltatások árát csökkentik.

Az illegális bevándorlók kitoloncolását a megkérdezettek 45 százaléka tartja kiemelt és 28 százaléka közepes fontosságúnak.

A YouGov kutatásában részt vett választópolgárok többsége szerint az új adminisztrációnak korlátoznia kellene az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket, aminek az emberek harmada (33 százalék) szerint kiemelt prioritásnak kell lennie, míg további bő harmaduk (36 százalék) közepes prioritásként várja el.

A közvélemény-kutatás alapján az amerikaiak fele-fele arányban megosztottak Ukrajna fegyveres és katonai megsegítésének kérdésében, 51 százalék szerint Amerikának nem kellene ilyen támogatást nyújtania, míg 49 százalék ennek folytatását látná szívesebben.

Az Egyesült Államokban tartózkodó összes illegális bevándorló kitoloncolásával az amerikaiak bő többsége (57 százalék) egyetért.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok túl van-e már történelmének legjobb napjain, vagy még előttük áll, az emberek 39 százaléka úgy válaszolt, hogy már elmúltak a „legjobb idők”, míg a megkérdezettek pontosan fele (50 százalék) szerint még előtte áll a legjobb korszakának országuk.

Halálos fenyegetést kapott Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.

Karoline Leawitt, az átadás-átvételért felelős republikánus párti stáb szóvivője közölte, hogy kedd éjjel és szerda reggel erőszakos fenyegetések célpontja volt több megnevezett kormánytag és hozzátartozóik.

A verbális támadások a bombafenyegetésektől a zaklatásig terjedtek, ide értve a rendőrségi kommandós egység riasztását a célpont lakásához – olvasható Leawitt közleményében, amelyben egyben a leendő elnök köszönetét fejezi ki a hatóságok gyors és határozott fellépéséért.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közleményben tudatta, hogy komolyan veszi a fenyegetéseket és a helyi rendvédelmi szervekkel közösen léptek.

Sajtóinformációk szerint a rendőrség kivonult az érintettek otthonához. New York állam rendőrsége azt közölte, hogy bombakereső kutyás egységekkel vizsgálták át Elise Stefanik kongresszusi képviselő, leendő ENSZ-nagykövet otthonát, de nem találtak robbanóeszközt.

A politikus irodája közleményt adott ki, melyben tudatta, hogy Stefanik családjával éppen úton volt Washingtonból New York állambeli otthona felé, amikor értesült fenyegetésről.

Lee Zeldin, a szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség igazgatói posztjának várományosa a közösségi médiában közzétett bejegyzése szerint otthonát pokolgépes fenyegetés érte, amely „palesztinpárti” üzenettel együtt érkezett.

A politikus hozzátette, hogy családtagjaival nem tartózkodott otthonukban az incidens idején, és felvették a kapcsolatot a hatóságokkal.

Szintén megerősítette, hogy halálos fenyegetést kapott az agrárminiszteri posztra jelölt Brooke Rollins. Több forrás szerint a fenyegetések célpontjai között volt John Rattcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kijelölt igazgatója, valamint Pete Hegseth is, akinek a védelmi miniszteri pozíciót szánja a november 5-én újból elnökké választott Donald Trump.