tóth gabi
Persze Ukrajna volt a fő téma.
Picture-Alliance via AFP)
Olaf Scholz német kancellár az EU-csúcs margóján telefonon beszélt Donald Trump leendő amerikai elnökkel, és elsősorban az ukrajnai háborúról tárgyaltak. Egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán háború túl régóta tart, és fontos, hogy a felek elinduljanak a tisztességes, igazságos és fenntartható béke felé vezető úton – jelentette be ezt követően Steffen Hebestreit kormányszóvivő.
A kancellár megerősítette azon szándékát, hogy mindaddig, amíg szükséges, továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben.
A kancellárnak ez volt a második telefonbeszélgetése Trumppal a november 5-i amerikai választási győzelme óta. Trump eskütételére január 20-án kerül sor Washingtonban. Scholz kifejezte szándékát, hogy Trump eskütétele után minél hamarabb meg akarja látogatni az elnököt Washingtonban. Többször is bizakodását fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és Európa megtalálja a közös irányvonalat az Ukrajna-politikában.
Scholz arra kérte Trumpot, hogy Európa és az Egyesült Államok továbbra is közösen támogassa Ukrajnát.
De természetesen azzal a világos perspektívával, hogy Ukrajna számára igazságos béke lesz, amely meg tudja védeni szuverenitását, és hogy az öldöklés véget ér
– tette hozzá Scholz az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett a csütörtöki EU-csúcson. Scholz és hat másik NATO-ország állam- és kormányfője, valamint külügyminisztere már szerda este bizalmas megbeszélést folytatott az államfővel és Mark Rutte NATO-főtitkárral. Scholz akkor ismét felszólította a szövetségeseket, hogy változatlanul folytassák az Ukrajnának nyújtott segítségüket.
A csúcsot követő sajtótájékoztatón az ukrán elnök kemény szavakkal illette Orbán Viktor magyar miniszterelnök békemissziós javaslatát, amelyet politikai PR-nak nevezett, és ismét elutasította Orbán Viktor karácsonyi tűzszünetre és a fogolycserére irányuló javaslatát.
Egy újságírói kérdésre Orbán Viktor kifejtette, hogy mindenki a tartós megoldásokra és a békére törekszik, amelyekről széles geopolitikai összefüggésekben beszélnek. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak megvannak a saját korlátai, így a nemzetközi befolyása is csak annyira érvényes, amennyire összhangban áll önmagával.
A legutóbbi kezdeményezésükben nem tűzték ki a nagy geopolitikai és békerendezési célokat, ahogy fogalmazott, „ezzel a nagyfiúk foglalkoznak”. Sokat beszélnek az európai értékekről, de véleménye szerint az élet a legfontosabb érték.
Kiemelte, hogy közeleg a karácsony, és nem látja akadályát annak, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napjára ne történjenek halálesetek a fronton. Ennek érdekében lépéseket tett, és úgy véli, elérhető, hogy a felek megegyezzenek a foglyok hazatéréséről, legalább erre a pár napra.
Bár ez a geopolitikai célok viszonylatában nem tűnik jelentősnek, mégis, ha karácsonykor néhány ezerrel kevesebben halnak meg, és néhány száz apa haza tud menni a családjához, az egy európai érdek. Erre tette a javaslatát, és úgy véli, ez lehetséges – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Fotó: AFP Forrás: AFP
A tervek egy több tízezer fős európai kontingens Ukrajnába küldését tartalmazzák, de a kezdeményezés megosztottságot szült.
Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére európai országok megkezdték a tárgyalásokat egy esetleges, a háború befejezését követő békefenntartó erő létrehozásáról Ukrajnában. A döntéshozatal sürgősségét Donald Trump beiktatásra készülő amerikai elnök nyilatkozata indokolta, aki kizárta az amerikai csapatok részvételét egy ilyen misszióban.
A tervek egy több tízezer fős, főleg nagy európai országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Nagy-Britannia) katonáiból álló erő Ukrajnába küldését tartalmazzák. A misszió célja azonban megosztottságot szült: míg Franciaország és Ukrajna a visszatartó erőre, addig Olaszország inkább a békefenntartásra koncentrál.
A csapatok létszámát illetően is eltérő vélemények vannak; egyes elemzők negyvenezer főt, mások akár száezer főt is szükségesnek tartanak, figyelembe véve a rotációs rendszer alkalmazását.
A kezdeményezéssel kapcsolatban aggályok is felmerültek. Egy ilyen erő jelentősen megterhelné az európai hadseregeket, figyelembe véve a korábbi fegyverszállításokat Ukrajnának, és az amerikai támogatás hiányát. Fennáll a közvetlen konfliktus veszélye Oroszországgal is.
Lengyelország már jelezte, hogy nem vesz részt a misszióban, Németország pedig óvatosan nyilatkozott.
A vita időzítése is kérdéses. A háborúban jelenleg hátrányban lévő Ukrajna számára fontos elkerülni, hogy a béketárgyalásokról szóló esetleges spekulációk erősítsék Putyint. Mark Rutte holland miniszterelnök is arra kérte a NATO és Ukrajna képviselőit, hogy óvatosabban nyilatkozzanak a jövőbeli forgatókönyvekről az orosz–ukrán háború kapcsán.
Felmerült az ENSZ felügyelete alatt álló erő lehetősége, de ez Oroszország túlzott befolyását eredményezhetné. Az amerikai együttműködés, legalábbis hírszerzési és operatív segítségnyújtás formájában, valószínűleg elengedhetetlen lenne. A konfliktus kezelésének módja egyelőre bizonytalan, a harcok folytatódása pedig további komplikációkat okozhat.
Keith Kellogg, Trump elnök által kinevezett különmegbízott több európai fővárost is felkeres majd Trump beiktatása előtt, a háború gyors lezárását célzó béketárgyalások előkészítése érdekében.
Kellogg optimistán nyilatkozott a tárgyalások sikerességét illetően, mindkét fél párbeszédkészségét hangsúlyozva.
Trump gyors megoldást ígért a háború befejezésére, de részleteket egyelőre nem közölt.