Szíriának humanitárius segélyre van szüksége

A polgárháború miatt kimerült Szíriának először humanitárius gyorssegélyre, majd az átmeneti időszak után szabad választások megtartására lesz szüksége – jelentette ki szerdán Damaszkuszban az ENSZ szíriai különmegbízottja.

Geir Pedersen újságíróknak nyilatkozva hozzátette, „nagy reményt fűzünk ahhoz, hogy egy új Szíria van kialakulóban, egy olyan ország, amelyben új alkotmány és szociális szerződés jöhetne létre minden szíriai részvételével, ahol később szabad választások megtartására kerülhet sor”. A humanitárius gyorssegélyről szólva azt mondta, bízik abban, hogy az eddig nemzetközi szankciók sújtotta ország gazdasága hamarosan talpraállhat.

A különmegbízott biztatónak nevezte, hogy a szír fővárosban jelenleg stabilitás uralkodik, de felhívta a figyelmet arra, hogy „más régiókban viszont kihívásokkal kell szembenéznie az átmeneti kormánynak”, ezek közül az ország északkeleti részén fekvő kurd autonóm területet emelte ki.

Szíriában november végén kezdődtek azok a fegyveres összecsapások, amelyek végén december 8-án egy villámoffenzívával foglalta el a fővárost az egykor az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló iszlamista lázadószervezet, a Levantei Felszabadítási Mozgalom (Hajat Tahrír as-Sám, HTS). Az országot addig vezető elnök, Basár el-Aszad a rendszere összeomlása után elhagyta Szíriát és Oroszországba menekült. A hatalomátvételt követően Mohamed el-Basírt, Idlíb tartomány ellenzéki kormányzatának vezetőjét nevezték ki az átmeneti szíriai kormány élére december 10-én.

A Szíriában hatalomra került koalíciót vezető Hajat Tahrír as-Sám (HTS) radikális felkelőcsoport katonai vezetője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva kedden közölte, hogy „a következő szakasz” a fegyveres csoportok feloszlatása lesz, kezdve a sajátjával, hogy egy közös katonai intézmény részei legyenek.

Minden államban a katonai egységeket a katonai intézménybe kell integrálni – mondta Murhaf Abu Kaszra, mozgalmi nevén Abu Haszan al-Hamoui a Latakiában adott interjúban.

Hozzátette, hogy a HTS kezdeményezi elsőként a feloszlatást az ország általános érdekében.

A radikális iszlamista HTS vezette szövetség december 8-án került hatalomra egy villámoffenzíva eredményeképpen, amelynek során az ellenőrzése alá vonta Damaszkuszt és az ország nagy részét.

A katonai vezető kijelentette, hogy az új hatalom az ország északi részén található, fél-autonóm közigazgatás által irányított kurd területekre is ki kívánja terjeszteni a fennhatóságát.

A kurd nép a szíriai nép része (.). Szíriát nem osztjuk fel és nem lesznek szövetségi részek – szögezte le Murhaf Abu Kaszra.

Hozzátette, hogy a jelenleg a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által ellenőrzött régiókat is integrálják az ország új közigazgatásába.

Az SDF ernyőszervezet, amelynek a fő ereje a kurd Népvédelmi Erők, az Egyesült Államok támogatásával.

A HTS katonai vezetője egyben kérte az izraeli légicsapások és betörések leállítását, amely intenzívebbé váltak Bassár el-Aszad bukásával.

A HTS katonai vezetője egyszersmind felszólította a Nyugatot, hogy törölje a HTS-t és vezetőjét, Abu Mohammad al-Dzsolánit – valódi nevén Ahmad es-Saret – a terrorszervezetek listájáról.

A HTS-t az ENSZ, az Egyesült Államok és egyes európai országok terrorszervezetként tartják számon.

Ennek ellenére több küldöttség járt egymás után Damaszkuszban, hogy találkozzon az új szíriai vezetéssel, amely igyekszik meggyőzni tárgyalópartnereit, hogy képesek pacifikálni a polgárháború tizenhárom éve alatt megosztottá vált és lerombolt Szíriát.

Legutóbb német diplomaták utaztak Szíriába Tobias Tunkellel, Berlin közel-keleti megbízottjával az élükön, hogy az új átmeneti kormánnyal tárgyaljanak. A német küldöttség találkozott a Bassár el-Aszad elnököt a múlt héten megdöntő HTS képviselőivel. A német külügyminisztérium berlini közleménye szerint a tárgyaláson a politikai átmenet folyamatáról és a békés szíriai fejlődés érdekében a kisebbségek és a nők jogainak védelméről volt szó.

Mazlum Abdi, az SDF vezetője kedden „demilitarizált övezet” létrehozását javasolta az észak-szíriai Kobanéban, ahol harcok folynak a Törökország által támogatott milíciákkal.

A szíriai átmeneti kormány élére kinevezett Mohamed el-Basír kedden felszólította a külföldre menekült szíriaiakat, hogy térjenek haza és fektessenek be Szíria újjáépítésébe.

Basír az Al Jazeera pánarab hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette, hogy az új kormány zökkenőmentesen vette át az állami intézményeket a korábban Bassár el-Aszad kormánya által vezetett minisztériumoktól. „Elsődleges célunk a szolgáltatások fenntartása, a biztonság és a stabilitás megteremtése, valamint a káosz elkerülése. És ez sikerült” – fogalmazott.

Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy

az új vezetésnek jelentős nehézségekkel, egyebek között a korrupcióval, az omladozó infrastruktúrával és a hátramaradt adósságokkal kell szembenéznie.

Ezért arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy oldja fel a Szíriára kirótt szankciókat és szabadítsa fel az ország befagyasztott pénzforrásait.

A kormányfő emellett felvázolta a szíriai állampolgárok tulajdonának védelmére és az alapvető szolgáltatások biztosítására vonatkozó kormányzati terveket, valamint ígéretet tett arra, hogy a lakosság elvárásaihoz igazodva az új szíriai vezetés prioritásként kezeli majd az ország irányításának és gazdaságának modernizálását.

Mohamed El-Basírt december 10-én nevezték ki az átmeneti kormány élére,

megbízatása a tervek szerint jövő év március 1-ig szól.

Basír az északnyugati Idlíb tartományból származik, ahonnan az egykor az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló Levantei Felszabadítási Mozgalom (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) iszlamista lázadószervezet megindította villámoffenízváját az Aszad-rendszer megdöntésére.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) hozzávetőleg egymillió szíriai menekült hazatérésével számol 2025 első félében – közölte kedden Rema Jamous Imseis, az UNHCR közel-keleti és észak-afrikai ügyekért felelős igazgatója Genfben.

Hozzátette, hogy az embereknek támogatásra van szükségük, hogy lakást és munkalehetőséget találjanak maguknak a hazájukban. Imseis egyben óva intett attól, hogy a külföldre menekült szíriai menekülteket elhamarkodottan hazatérésre sürgessék.

„Senkit sem szabad akarata ellenére visszatérésre kényszeríteni” – húzta alá. „Számítunk a kormányokra, hogy türelemmel lesznek és nem hoznak drasztikus döntéseket” – tette hozzá.

Az UNHCR illetékese szerint még túl korai megállapítani, hogy a menekültek visszatérése biztonságos-e. Egyébként sem várható el, hogy a menekültek évek óta tartó külföldön tartózkodást követően egy éjszaka alatt összecsomagoljanak és hazatérjenek – fogalmazott.

Imseis felhívta a figyelmet arra is, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntését követően nincsenek még új határellenőrzések, az UNHCR azonban már helyben van, és látja, hogy ezrek indultak meg Jordánia és Törökország felől Szíriába, de ugyanúgy ezrek igyekeznek elhagyni az országot. Pontos számokat azonban egyelőre azonban még nem tudnak adni – fűzte hozzá.

Az izraeli légicsapások miatt a hét eleje óta 13 500 ember menekült el Libanonból Szíriába, ahol 2011 óta polgárháború dúl, és emiatt onnan az évek során csak Libanonba másfél millió ember menekült – közölte csütörtökön a bejrúti belügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint mindenekelőtt szíriai állampolgárokról van szó. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) viszont a szomszédos országba menekülő libanoni állampolgárokról is beszámolt.

A szíriai menekültek helyzete mindig is sanyarú volt a gazdasági nehézségekkel küszködő Libanonban. Sokan az egyre ellenségesebb közhangulat miatt már évekkel ezelőtt rákényszerültek arra, hogy visszamenjenek Szíriába, még úgy is, hogy ott üldöztetéstől kell tartaniuk.

Basszám Mavlávi libanoni belügyminiszter bejrúti sajtótájékoztatóján közölte: az, hogy ilyen nagy számban keresnek menedéket szíriai állampolgárok a saját hazájukban, azt bizonyítja, hogy további szíriai menekültek is visszatérhetnek.