Szijjártó Péter: Soha ilyen közel nem volt a béke esélye

Az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem tűnt még ilyen közelinek az ukrajnai háború lezárása, de közben az eszkalációs veszély is minden eddiginél erősebb, mert az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbálja ellehetetleníteni a január 20. utáni gyors béketeremtést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán Washingtonban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kijelölt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Waltz-cal folytatott egyezetését követően leszögezte, hogy hazánk számára jó hír lenne a képviselő kinevezése erre a tisztségre, ugyanis ő nemcsak a külügyi és a védelmi bizottság, hanem a magyar baráti tagozat tagja is a kongresszusban.

Kifejtette, hogy baráti hangvételű megbeszélést folytattak

a kétoldalú kapcsolatokról és a geopolitikai kérdésekről, így az ukrajnai háborúról is, amely az amerikai döntéshozókat is erősen foglalkoztatja.

„Ugye nem véletlen az, hogy az amerikai elnökválasztás kampányában a háború, annak a lezárása vagy folytatása az egyik legfontosabb kérdés volt, és míg Donald Trump világosan beszélt arról, hogy le akarja zárni a háborút, addig Kamala Harris a háború folytatása mellett tört lándzsát” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy kettős helyzet állt elő, mivel egyrészt az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye. Szavai szerint utóbbi oka, hogy a távozó washingtoni adminisztráció „próbál olyan helyzetet előállítani, hogy január 20. után nehéz legyen békét teremteni, főleg gyorsan”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy igen stabil alapot ad a jövőben minden bizonnyal teljesen új dimenzióba kerülő kétoldalú kapcsolatrendszernek az, hogy „az amerikai republikánusok és mi, magyar patrióták a világ, s a világpolitika legfontosabb dolgairól hasonlóképpen, sőt bizonyos esetekben teljesen azonosan gondolkodunk”.

Példaként említette az illegális bevándorlással szembeni fellépést, a határok és a nemzeti szuverenitás védelmét. „A józan észre akarjuk alapozni a politikánkat, a család mindannyiunknak rendkívül fontos, és mindannyian a béke nyelvén beszélünk” – sorolta.

„Számomra a mai beszélgetésből Mike Waltz-cal a legfontosabb tanulság az volt, hogy a béke nyelvén beszélünk, s hogy itt,

Amerikában is világosan látszik az eszkalációs kockázat, amit mi a szomszédságból jól látunk”

– jegyezte meg Szijjártó Péter.

„Itt a demokraták a háború pártján állnak, a republikánusok a béke pártján állnak, tehát kifejezetten a békét, mint fontos célt kitűző beszélgetés volt ez a mai kettőnk között” – folytatta.

„Úgyhogy nincs más hátra, mint abban bízni, hogy január 20-ig semmi olyan nem történik Ukrajnában, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja a helyzetet abból a szempontból, hogy január 20-a után a békekötés, a béketeremtés sokkal nehezebb lenne, mint amilyennek most kinéz” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy korábban a NATO brüsszeli tanácskozásán vett részt, ahol a demokrata párti jelenlegi amerikai külügyminiszter teljesen más hozzáállást tanúsított.

Majd sérelmezte, hogy az észak-atlanti szövetség nyolc tagállamának máig nem sikerült teljesítenie azt a 2014-es vállalást, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) két százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat.

Emellett van egy másik követelmény is, e szerint a katonai kiadások húsz százalékát modernizációra, új beszerzésekre kell fordítani, márpedig Magyarország esetében ez az arány jelenleg 48 százalék, ami a második legmagasabb a katonai szervezetben. „Ezzel is hozzájárulunk a NATO erejéhez” – jelentette ki.

A megválasztott amerikai elnök leendő ukrajnai megbízottjának rendezési tervét korai még latolgatni, mert nem tekinthető hivatalosnak – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.

A diplomata szerint korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét. Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.

„Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a konfliktus rendezésének feltételeként nevezte meg az ukrán fegyveres erők kivonását a Donyec-medencéből és „Novorosszijából”, Kijev NATO-csatlakozásának elutasítását, a Moszkva elleni összes nyugati szankció feloldását, valamint Ukrajna el nem kötelezett és nukleáris fegyvermentes státuszát.

Zaharova szerdán a Szputnyik rádiónak külön nyilatkozva megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter másfél órás interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Ezt a szóvivő szerint néhány nap múlva fogják teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni. Elmondta, hogy interjújának témái között szerepelnek egyebek között azok a bűncselekmények, amelyeket „a kijevi rezsim” a civilek, a polgári lakosság, a polgári infrastruktúra és létesítmények ellen követett el.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a „kijevi rezsimmel” kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a „piszkos történet” úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.

„Mindenki tudni fogja, hogy a kijevi rezsimet éppen a Fehér Házban székelő rezsim vezette el a terrorista lényegéhez, korrupcióval, pénzmosással, az amerikaiak és az ukránok kolosszális megtévesztésével. És az egész világéval”  – fogalmazott a szóvivő.

A sajtótájékoztatón kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.

Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok, melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni,

a tétet a további eszkalációra tették fel, megpróbálva minél több fegyverrel telepumpálni Ukrajnát, mielőtt az új amerikai elnök hivatalba lépne, és ezzel garantálni, hogy a harci cselekmények 2025-ben is folytatódni fognak.

Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.

Moszkva rendezné a helyzetet Georgiával

Georgiára kitérve kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok normalizálására olyan mértékben, amilyenben Tbiliszi készen áll erre. A két ország között jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatok, az orosz érdekeket a svájci nagykövetség képviseli a kaukázusi országban.

Szalome Zurabisvili georgiai elnököt bírálva hangsúlyozta, hogy csak olyan ember képes az iskolásokat utcai megmozdulásokra buzdítani, akinek nincs esze és szíve.

Tovább küzdenek a közel-keleti terrorizmus ellen

Leszögezte, hogy Oroszország szolidáris Szíria népével és vezetésével a közel-keleti országban kiéleződött konfliktus közepette, és határozottan támogatja a hatóságok erőfeszítéseit a terroristák elleni küzdelemben és a rend helyreállításában. Közölte, hogy Moszkva aktívan együttműködik a nemzetközi partnereivel a szíriai helyzet mielőbbi stabilizálása érdekében, és hangsúlyozta a 2017-ben létrejött asztanai formátumban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát.

„A garanciavállaló országok trojkájának – Oroszországnak, Iránnak és Törökországnak – külügyminiszterei szoros kapcsolatban állnak egymással” – hangsúlyozta.

Zaharova nem helyénvalónak nevezte azokat a Nyugaton elhangzott állításokat, amelyek szerint megromlott a viszony Oroszország és Irán között. Azt mondta, hogy a két az ország nem fog nekik ilyen örömet szerezni közöttük viszályt kereső ellenségeknek és megállapodott az együttműködés további bővítéséről.

A szóvivő a sajtótájékoztatón kifejezte Oroszország reményét, hogy a dél-koreai tragikus események nem befolyásolják a Koreai-félsziget társadalmi és politikai helyzetét, amelyet, mint mondta, már most is bonyolítanak az Egyesült Államok és szövetségesei provokatív lépései. A Szputnyik rádiónak úgy vélekedett, hogy a Szöulban történtek megmutatták, a stabilitás szempontjából Dél-Korea kiszámíthatatlan, és Phenjan nem véletlenül törődik a biztonságával.