tóth gabi
A némaságban töltött évekről is beszélt.
Szájer József több évtizeden át volt a Fidesz egyik meghatározó politikusa, 2020-ban azonban a magánéleti botránya miatt távozni kényszerült a pártjából és a közéletből is. Négy év hallgatás után most visszatért, de ahogy ő fogalmazott: nem a politikába. Szabad Európa néven ugyanis egy intézetet alapított Schmidt Mária felkérésére, több évtizedes politikai pályafutásáról pedig egy interjúkötet is megjelent vele a napokban. Visszatérésének okairól, a némaságban töltött évekről, magánéletről, valamint Európa és hazánk jövőjéről is beszélgettek vele az M1 és a hirado.hu 48 perc című hírháttérműsorának legújabb adásában.
„Az elmúlt harminc évben sok fontos dolog történt a magyar politikában, amelyben én aktív szerepet játszottam. Azt szeretném ha az emberek erre a harminc évre emlékeznének velem kapcsolatban, nem pedig csak a dicstelen végére” – jelentette ki Szájer József a 48 percben.
Az egykori fideszes politikust elmondása szerint nem vezették önös célok amikor úgy döntött, hogy visszatér a közéletbe, helyette abban reménykedik, hogy a gondolatai hasznosak lehetnek az ország számára, amelyeket korábban csak egy szűk körrel osztott meg, most azonban a szélesebb nyilvánosság előtt is vállalja őket. Leszögezte azt is, ha úgy látná, hogy személyével ártana a politikai közösségének, akkor ahogy ő fogalmazott, „félreállna”.
Kérdésünkre, miszerint egy politikus esetében hol húzódik a határ a közügy és a magánügy között, Szájer úgy fogalmazott, hogy a magánszféra szentsége ugyanúgy megilleti a közszereplőket, mint mindenki mást. Szerinte ha egy politikus beavatja a nyilvánosságot a magánéletébe, az az ő dolga és akkor el kell viselnie az ezzel járó következményeket, de ő ezt korábban sem tette meg, így megilleti annak védelme. Az egykori fideszes politikus elmondta, az elmúlt években sokszor érte ilyen sérelem, olyan esetről is beszámolt, amikor
Arról is érdeklődtek Szájer Józsefnél, mivel foglalkozik a nemrégiben megalakult Szabad Európa Intézet. Az egykori fideszes politikus azt mondta, több olyan szervezet is van, amely Magyarország és az Európai Unió kapcsolatával és a kontinens jövőjével foglalkozik, de ezek többsége föderalista szemléletű, míg az általa vezetett intézet nyíltan vállalja, hogy a nemzetekre épülő Európa koncepciójáról gondolkodik. Szerinte ma Brüsszelben “föderalista szelek fújnak”, ezért ha az EU-ban bármilyen probléma adódik, akkor arra az a válasz születik, hogy a tagállamoknak le kell mondaniuk az önrendelkezésükről a megoldás érdekében. Szájer szerint ez rossz irány, mert sok esetben látszik, hogy a közös uniós álláspont helyett a tagállamok nemzeti hatáskörben jobb válaszokat tudnak adni bizonyos kihívásokra.
A Szabad Európa Intézet igazgatóját a Franciaországban és Németországban kialakult kormányválságokról is kérdezték. Kíváncsiak voltak rá, hogyan látja, a kontinens két vezető nagyhatalmának gyengélkedése miatt van bajban az Európai Unió is, vagy éppen fordítva, Brüsszel a probléma okozója. Szájer erre úgy felelt, hogy mind a kettő igaz, mert azzal, hogy ebben a két államban, amelyek korábban az unió motorjai voltak, instabilitás alakult ki, az károsan hat az egész közösségre is, de az is gondot okoz, hogy például Németország mára gyakorlatilag lemondott a nemzeti önbecsüléséről, ezért nem áll ki a saját érdekei mellett sem. Hozzátette: Magyarországot éppen utóbbiért támadják gyakran Brüsszelből, mert nem ezt az utat választotta magának.
Szájer József, aki 2020-ban még az Európai Néppártban ülő Fidesz-frakció vezetője volt, egykori pártcsaládjukkal való szakításukról is beszélt. Elmondta, mielőtt távozott a brüsszeli döntéshozatalból, mindent megpróbált elkövetni annak érdekében, hogy a Néppárt ne csússzon át a baloldalra, ez azonban sajnálatos módon nem sikerült, ezért helyeselte, amikor a Fidesz úgy döntött, hogy végül kilép onnan.
A szuverenista Patrióták Európáért frakció megalakulását viszont nagyon üdvözölte, szerinte ez a hazafias csoportosulás egy új esélyt adhat arra, hogy jó irányba változzanak a dolgok az unióban. Szájer arról is beszélt, korábban nem igazán volt példa arra, hogy amikor Orbán Viktornak az Európai Parlamentben kellett kiállnia a magyar érdekek mellett, akkor egy széles támogatói kör sorakozzon fel mögötte is nemzeti hovatartozástól függetlenül, ez azonban mára megváltozott az új jobboldali tömörülésnek köszönhetően.