tóth gabi
Létrehozva: 2024.12.15. 20:02
Sopron 103 éve visszatért az anyaországhoz
Ez a Hűség Napja.
A hűség napján, 103 évvel ezelőtt Sopron és a környező települések, köztük Kópháza polgárai nem Ausztria ellen, hanem Magyarország mellett döntöttek – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár vasárnap a községben tartott megemlékezésen.
Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár beszédet mond a Sopron és környéke népszavazásának 103. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Nagy János úgy fogalmazott: a döntést, hogy kik vagyunk és hova tartozunk, újra és újra meg kell hoznunk azóta is, mindez pedig azzal jár, hogy néha ki kell mondanunk fájó tanulságokat is.
Ki kell mondanunk, hogy bő száz évvel ezelőtt egy olyan háború vesztesei és főbűnösei lettünk, amelyhez semmi, de semmi érdekünk nem fűződött. Úgy rángattak bele bennünket. Magyarok százezrei haltak meg a frontokon, vagy nyomorodtak meg egész életükre. Amikor pedig a vérontás véget ért, jött a fekete leves; még azok az országok is kaptak hazánkból területeket, amelyek sokáig velünk azonos oldalon álltak” – mondta.
Az államtitkár úgy fogalmazott: ami az első világháború után békekötés címén lezajlott, az a demokrácia és a nemzetek önrendelkezési jogának „arcul csapása” volt, a nagyhatalmak ugyanis az emberek feje felett hoztak meg döntéseket, húzták meg a határokat anélkül, hogy megismerték volna a véleményüket.
„Sajnos ma sincs ez másként, ma is bűnösnek nyilvánítják azokat az országokat, amelyek nem értenek velük egyet” – jelentette ki, hozzátéve: ma is egy háborúba akarnak minket kényszeríteni, amelyhez semmi közünk, és az is igaz, hogy a „fényes tekintetű” Nyugaton ma is inkább csak beszélni szeretnek a demokráciáról, a jogállamiságról, ahelyett, hogy gyakorolnák.
Nagy János azt mondta: láthatjuk nap mint nap, hogy Brüsszelben eszük ágában sincs azt tenni, amit az európai emberek többsége akar.
„Nekünk mindezek ellenére is azt kell csinálnunk, amit a magyarok és az itt élő nemzetiségek szeretnének, még akkor is, ha ez teljesen szembe megy Brüsszel elvárásaival és követeléseivel” – tette hozzá.
Közölte, 103 évvel ezelőtt örökre megszerettük a népszavazás intézményét, és hiszünk abban, hogy ez az a demokratikus eszköz, amellyel gátat lehet vetni olyan nézeteknek, mint a genderideológia, és az olyan káros törekvéseknek, mint a háborúpártiság.
„Ma is dönteni kell, dönteni minden olyan dolog mellett, amikről tudjuk, hogy nem rombolják, hanem építik a hazát. Ezért állunk ki a kereszténység, a családok, a magyar gazdák, a külhoni magyarság, de Európa és a NATO mellett is” – mondta Nagy János.
Firtl Mátyás Kópháza polgármestere (Fidesz) köszöntőjében arra emlékeztetett, a kormány 2001. december 14-én, az 1921-es népszavazás 80. évfordulóján döntött arról, hogy december 14-ét a hűség napjává nyilvánítja annak emlékére: Sopron és környéke (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) lakói kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.
A népszavazást 1921. december 14-én tartották Sopronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án pedig a többi településen. Voksolásra azok a 20. életévüket betöltött férfiak és nők voltak jogosultak, akik e területen születtek vagy 1918. december 31. óta ott laktak.
A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el: bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza, Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, Sopronban a résztvevők 72,8 százaléka mondott erre igent. Az egész terület összességében 65,1 százalékban döntött Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett.
A Hűség Napján, Sopron legnagyobb ünnepén adta át szombaton Orbán Viktor miniszterelnök az M85-ös gyorsforgalmi autóút Fertőrákos csomópont -
Az átadóünnepségen Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP) polgármester úgy fogalmazott: egy álom vált valóvá az út megépülésével, szavai szerint Sopron az elmúlt öt esztendőben élte meg legjelentősebb fejlődési korszakát a Trianon óta eltelt száz évben. Hozzátette: a fejlesztések sorából kiemelkedik az M85-ös gyorsforgalmi út, amely 93 kilométer hosszan szeli át a térséget többet jelent kőnél, betonnál és aszfaltnál.
Ez az út újra bekapcsolta a leghűségesebb várost az ország vérkeringésébe. A közlekedés biztonságosabb és komfortosabb lett, a város előtt pedig soha nem látott új lehetőségek nyíltak és nyílnak meg
- mondta. A határig vezető útszakasz átadása azt is jelenti, hogy Sopron belvárosa végre "fellélegezhet" az áthaladó teherforgalom terhe alól, egy olyan körgyűrű jön létre a város körül, amely a közlekedési nehézségeket is számottevően enyhíti. Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a nemzeti kormány elkötelezettségének köszönhető, hogy 2020 decemberében Sopron bekapcsolódott az országos gyorsforgalmi úthálózatba, az M85-ös út teljes hosszában megnyílik egészen az országhatárig.
A Bécsi domb alatt húzódó alagút az emberi szakértelem és akarat diadala, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Ez az alagút és gyorsforgalmi út új gazdasági, turisztikai és közösségi lehetőségeket nyit meg Sopron és a térség számára. Az új korszak kapuján belépve a leghűségesebb város a kormány intézkedéseinek köszönhetően végre betöltheti azt a szerepet, amelyet 1921-ben elvettek tőle
- fogalmazott.
Az avatóünnepségen az alagútpár bejáratánál Orbán Viktor miniszterelnök, Molnár Ágnes (Fidesz) és Barcza Attila (Fidesz) országgyűlési képviselőkkel, valamint Farkas Ciprián polgármesterel közösen vágta át nemzeti színű szalagot, a létesítményt Veres András győri megyéspüspök áldotta meg. Az M85-os autóút a fertőrákosi csomópont - Sopron országhatár közötti 4,12 kilométer hosszúságú szakasza, bruttó 67,2 milliárd forintnyi, teljes mértékben állami forrásból valósult megvalósult meg. A kivitelezést az SDD konzorcium végezte, a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. közreműködésével.
A projekt részeként megépült egy 780 méter hosszú közúti alagút, valamint két felüljáró a Sopron-nyugat különszintű csomópontnál és a Sopron-északnyugati elkerülő út kereszteződésében. Sopron északnyugati elkerülőjének 3,6 kilométer hosszúságú szakaszát májusban adták át, felújították a 84-es főút már eddig is használt irányonként két sávos szakaszát egészen a határátkelőig. A 780 méter hosszú alagútpár építése 2020 októberében indult és 1360 napig tartott. A bányászati munka során több tíz méterrel a föld alatt dolgoztak a szakemberek. Az alagútban a biztonságos és balesetmentes közlekedést 34 kamera, segélykérő és tűzjelző nyomógombok, a forgalomirányítás LED táblái, burkolathőmérséklet jelzők, forgalomszámláló eszközök, útburkolati aktív prizmák, fénysűrűségmérő szenzorok, szellőztető ventilátorok, hang -és fényjelző készülékek és hangszórók szolgálják. A próbaüzem során - amely 2024 júliusában kezdődött - több mint 120 forgalmi helyzetet teszteltek az alagútban a forgalombiztonság érdekében.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
