tóth gabi
Létrehozva: 2024.12.16. 18:37
Scholz már csak ügyvivő kancellár
Az is csak néhány hétig.
A Bundestag megvonta a bizalmat a német kancellártól és a kormányától. A német kancellár és ezzel a jelenlegi német kormány bukása már hetekkel ezelőtt elkerülhetetlennek tűnt, a bizalmi szavazással Olaf Scholz célja az volt, hogy pozícióját megerősítse az előre hozott választáson, ám vélhetően ez sem
Olaf Scholz német kancellár Bundestagban mondott beszédet 2024. december 16-án Berlinben, az ellene irányuló bizalmatlansági szavazás előtt. (Tobias SOlaf Scholz szövetségi kancellár elvesztette a bizalmi szavazást a Bundestagban. A 717 képviselő közül 394-en szavaztak nemmel. 207 képviselő igennel szavazott, 116 képviselő tartózkodott, ami ezen a szavazáson elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez.
Az eredmény várható volt. A Bundestag döntése megnyitja az utat az új választások előtt, amelyekre 2025. február 23-án kerül sor. Előbb azonban Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek hivatalosan fel kell oszlatnia a Bundestagot. Erre mától számítva 21 napja van. Németországban az elmúlt hetekben mindenki a 2025. február 23-ra tervezett új választásokról beszélt. Új választás kiírása azonban csak úgy volt lehetséges, hogy az alaptörvény 68. cikke szerint a szövetségi kancellár bizalmi szavazást kért maga ellen a Bundestagtól, amit, úgymond, el kellett veszítenie ahhoz, hogy új választások jöhessenek Németországban.
Olaf Scholz 2024. december 11-én írásban kért önmaga ellen bizalmi szavazást, amelyről ma döntött a német parlament.
Olaf Scholz kancellár a Bundestag bizalmi szavazása előtt tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez a szavazás nem csak a parlamentet érinti.
A bizalom kérdését minden választónak címzi
– mondta, hozzátéve: kulcskérdésről van szó.
Bízunk-e abban, hogy erős országként erőteljesen befektetünk a jövőnkbe?
– tette fel a kérdést Scholz, majd rámutatott, hogy
a beruházásokat nem szabad halogatni, és szükség van Ukrajna támogatására, valamint a német fegyveres erőkbe történő beruházásokra, azonban ezt nem szabad a jó egészségügy és ellátás, a stabil nyugdíjak és a hatékony önkormányzati működés rovására tenni.
További Külföld híreink
A Tagesschau beszámolója szerint korábban Steffen Hebestreit a bizalmi szavazás kapcsán arról beszélt, hogy a német szövetségi kormány továbbra is cselekvőképes.
A szövetségi kormány továbbra is a megszokott módon hivatalban marad és cselekvőképes
– mondta. Azt nem egyelőre nem tudni, hogy a február végére tervezett választások előtt további törvények, törvénykezési csomagokat még el lehet-e fogadni a Bundestagban, erről a német parlamentnek kell döntenie.
A német kancellár politikai kérdésekkel indokolta a bizalmi szavazást
Olaf Scholz fontos politikai kérdésekkel indokolta az előre hozott választások céljával tartott bizalmi szavazást.
Ez a döntés annyira alapvető, hogy azt maguknak a választóknak kell meghozniuk
– mondta a német szövetségi kancellár a Bundestagban tartandó szavazás előtt. Scholz hozzátette: erkölcsi érettségre van szükség a kormányban.
Scholz a bizalom elvesztését követően Frank-Walter Steinmeier államfőnél kezdeményezte a parlament feloszlatását a berlini Bellevue elnöki palotában.
Steinmeiernek most 21 nap áll rendelkezésére arra, hogy eldöntse, feloszlatja-e a parlamentet és új választást ír ki 60 napon belül.
A német parlamenti pártok között széles körű egyetértés van arról, hogy az eredetileg 2025. szeptember 28-ára tervezett választásokat előre kell hozni. Steinmeier mindazonáltal az elkövetkező napokban megbeszéléseket akar folytatni a parlamenti frakciókkal, illetve csoportokkal. Az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak adott hétvégi interjújában hangsúlyozta, az államfő kötelessége ellenőrizni, hogy vannak-e egyéb lehetőségek egy stabil kormány megteremtésére.
Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki
a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz november elején menesztette Lindnert a kabinetből.
Amint arról korábban írtunk, a háborúpártiság okozta Olaf Scholz kormányának vesztét. A németek ugyanis megelégelték a háborúpárti politikát. Szakértők szerint az új választásokon a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció előretörése a legvalószínűbb forgatókönyv, a kereszténydemokrata Friedrich Merz, a kancellári poszt várományosa azonban szintén hangsúlyozottan háborúpárti álláspontot képvisel.
Berlinben Olaf Scholz immár ügyvezető kancellár továbbra is határozottan elutasította a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását, noha egyre több német politikus támogatja az eszközök átadását. Az ügy a koalíciós válság közepette újabb belpolitikai feszültségeket szít.
Olaf Scholz szövetségi kancellár. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Olaf Scholz német kancellár változatlanul ellenzi a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását. A kancellár szerint ezek az eszközök túlságosan kockázatosak, mert Németországot közvetlenül beleránthatja az orosz–ukrán konfliktusba. A német vezetés óvatossága azonban egyre nagyobb belpolitikai vitákat gerjeszt, különösen a februári előre hozott választások közeledtével.
Scholz szóvivője hétfőn ismét megerősítette a kancellár álláspontját, miszerint Németország nem szállít Taurus rakétákat Ukrajnának. „A kancellár döntése változatlan” – nyilatkozta Berlinben.
Az SPD, Scholz pártja, szintén teljes mértékben támogatja ezt a politikát, amelyet a pártvezető, Saskia Esken azzal indokolt, hogy Németországnak távol kell maradnia a háború eszkalálódásától. Scholz korábban már kijelentette, hogy semmilyen német fegyverrel nem szeretnék, ha Ukrajna Oroszország mélyén található célpontokat támadna.
A kancellár döntése nemcsak az ellenzéki pártokban, hanem saját kormánykoalíciójában is ellenállást váltott ki.
Robert Habeck, a Zöldek gazdasági minisztere és kancellárjelöltje vasárnap kijelentette, hogy amennyiben ő kerülne hatalomra a februári választások után, azonnal engedélyezné a Taurus rakéták szállítását.
Pártjának külügyminisztere, Annalena Baerbock szintén támogatja az Ukrajnának nyújtott katonai segítség kiterjesztését, és pozitívan nyilatkozott Joe Biden amerikai elnök nemrégiben hozott döntéséről, amely lehetővé teszi az amerikai ATACMS rakéták használatát orosz célpontok ellen.
Az FDP liberális párt is egyre nyíltabban szorgalmazza a Taurus rakéták szállítását.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az FDP európai parlamenti képviselője úgy véli, hogy Németországnak Biden példáját követve kellene cselekednie.
Az FDP azt tervezi, hogy még a választások előtt ismét napirendre tűzi a kérdést a Bundestagban. Ez azonban valószínűleg nem vezetne eredményre, mivel a végső döntést a Szövetségi Biztonsági Tanács hozza meg, amelyet Scholz kancellár vezet.
A Taurus cirkálórakéták a német hadsereg egyik legpusztítóbb fegyverrendszerét jelentik. Az 500 kilométeres hatótávolságú rakéták képesek bunkerek és mélyen fekvő célpontok megsemmisítésére, miközben a kilövés biztonságos távolságból történhet. Ukrajna ezeket az eszközöket elsősorban azoknak az orosz indítóbázisok
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
